A mai parlamenti felszólalásomban a két nagy politikai irányzat migrációval kapcsolatos álláspontját, és a kampányban alkalmazott eszközeit hasonlítottam össze. A nemzeti keresztény oldal szerint a bevándorlók többsége nem menekült és nagy veszélyt hoz Európára, a baloldal ellenben a nyílt és kevert társadalomban hisz, és abban, hogy Európának nagy szüksége van a bevándorlókra. A polgári oldal nyílt küzdelmet folytat, a másik álcázott gyűlöletkampányt. Biztos vagyok benne, hogy a magyar emberek többsége tisztességes kampányt szeretne!
A tegnapi napirend előtti felszólalásomban arról beszéltem, hogy a Nyugat identitásválsága tehető elsősorban felelőssé a tömeges migrációért. Nagy a felelősségük azoknak, akik ezt előidézték, és mindannyiunk közös érdeke, hogy újra megtaláljuk a saját kulturális-spirituális gyökereinket.
Az őszi ülésszak nyitónapján, a miniszterelnök felszólalására válaszul a józan és felelősségteljes politizálás mellett foglaltam állást. Sajnos az ellenzéki oldalon ebből nem túl sokat érzékelhettünk az ülésen.
Kettős felelősségünk van. Egyrészt nem szabad engedni, hogy egy bejövő kultúra eluralkodjon a saját kultúrán, másrészt kötelesség segítséget nyújtani az üldözötteknek. Egy erős közösségnek vannak közös normái, ünnepei, büszkesége van, s ha befogad valakit, annak felkínálja ezeket és az részévé válhat a társadalomnak. Egy hanyatló közösségnek nincs erős identitása, de van egy önpusztító ideológiája, amit ma Európában nyílt társadalom ideológiájának neveznek.
Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Most, a húsvéti ünnepek után beszélhetnénk persze a négynapos ünnep üzenetéről is, a húsvéti örömről és békéről, de ez az évforduló arra késztet engem, hogy arról a nagy emberről és a művéről szóljak néhány szót, aki ötven évvel ezelőtt vagy még régebben Németország és Európa jövőjét eldöntötte.
A vitanap eszmei keretbe helyezése okán elmondtam: most az a fontos kérdés, hogy az EU megújulásának vagy hanyatlásának folyamata erősödik-e fel, és hogy sikerül-e megállítani a migránsáradatot és ezzel megmenteni a kultúránkat.
A jelzáloghitel-adósok kifosztása ellen törvényjavaslatot nyújtanak be annak érdekében, hogy ne lehessen becsérték alatt árverezni ingatlanokat. Tarthatatlan, hogy a becsérték 70 százalékán vagy az alatt is árverezik a tartósan nem fizetők ingatlanjait, és az adósoknak utána még további részleteket kell fizetniük a bankjuknak.
HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Szombaton emlékeztünk meg a kommunista diktatúrák áldozatairól. Ez az esemény arra késztet, hogy vessünk egy pillantást arra az időre és azokra az emberekre, akik akkor éltek. Kikre emlékezzünk? Hát emlékezzünk elsősorban azokra ‑ és tisztelettel hajtunk fejet előttük ‑, akik az életüket adták ebben az időszakban. De gondolunk azokra is, akiknek a szabadságuk forgott veszélyben, vagy az életútjukat törték ketté, de éveken keresztül és akár évtizedeken keresztül is félelemben kellett élniük. És miért történt mindez? Azért, mert egy másik társadalmi osztályban éltek, vagy azért, mert másképp gondolkodtak a világról. Vagy a politikai meggyőződésük volt más, vagy a vallási meggyőződésük, és ők nem kívánták ezt a meggyőződést feladni, még akkor sem, ha erről hallgatniuk kellett.
Ma a Parlamentben felszólaltam a szegények megsegítése, és a legkisebb nyugdíj összegének megemelése mellett is. A frakció az ország biztonságára való tekintettel támogatja az idegenrendészeti őrizet visszaállítását.