Szeretettel köszöntöm a hölgyeket!
Kereszténydemokrata önkormányzatok a teremtésvédelemért
A teremtés védelme alapmagatartása a kereszténydemokrata politikusnak. Számunkra ez mindig fontos volt, nem most kezdtük. KDNP-s polgármesterekkel, politikusokkal és szakértőkkel beszélgettünk arról, hogy mit lehet tenni egyéni, kisközösségi és országos szinten a teremtett világ védelméért. Folytatás következik!
Keresztény Civil Fórum – KDNP 75
A keresztény politika és a keresztény politikusok feladatairól beszéltem ma a KDNP alapításának 75. évfordulója alkalmából rendezett keresztény civil fórumon. Nagy bátorság kell ahhoz, hogy politika világában valaki a keresztény utat válassza. Egyrészt azért, mert a jelző kötelez, ennek meg kell felelni, másrészt, mert ma sok támadás éri azt, aki a keresztény értékrendet következetesen képviseli.
Recski megemlékezés (2016. 09. 10.)
Nemcsak a Recsken elhunyt, vagy itt szenvedett emberekre emlékezünk, hanem a kommunizmus összes áldozatára. A kommunizmusban rendszerszintű volt az üldözés és a gonoszság, mert a kommunisták nem ismerték az emberi méltóságot, a nemzet- és hazaszeretet.
Harrach Péter Augusztus 20-i ünnepi beszéde
Harrach Péter a körzetében Pencen, Márianosztrán, és Rádon emlékezett Szent István király államalapítónkra.
|
|
|
|
|
|
|
|
<--more-->
„Szt. István király mélyen vallásos ember, de határozott és kemény államférfi volt, képes arra, hogy végigvigye a nagy társadalmi átalakításokat. Letelepítette a nomád életet élõ népet, a pogányhiedelmek helyett bevezette a keresztény hitet, az államigazgatásban kialakította a megyerendszert, a társadalomban az új normákat. A váci egyházmegyéhez tartozók külön büszkék lehetnek arra, hogy 1100 éves egyházmegyéjük, azok közé tartozik, amelyeket még Szt. István alapított.
Gyõrffy György professzor könyvében többek között leírja, hogy Szt. István kemény, már-már kegyetlen módszerei, nem az uralkodó személyiségébõl fakadtak, hanem a rend megszilárdítása, a magyarság fennmaradása érdekében. A királynak sikerült olyan törvényeket hoznia, és betartatnia, amelyek államunk ezeréves fennállását megalapozták.
Szt. István egyszerre keresztény, magyar és európai államot épített, amely mindvégig megõrizte függetlenségét. Ma Európa identitás zavarral, és értékválsággal küzd, fellazítja a normákat, nem tiszteli a hagyományos értékeket. A nemzetek feladata, hogy visszaállítsák Európa alapértékeit, de közben megõrizzék függetlenségük egy részét.
Szt. István szellemében szeretnénk az országot továbbépíteni, és megõrizni a stabilitását. Azt kívánom, hogy az ünnepen érezzük át államalapítónk személyének és munkájának nagyságát.”
Brockhauser Edit
Harrach Péter Október 23-i ünnepi beszéde
Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje Bér-Virágospusztán, Galgagyörkön, Püspökhatvanban és Veresegyházon emlékezett az Október 23.-i eseményekre. A Nógrád megyei rendezvényen a virágospusztai emlékparkban megkoszorúzták Mindszenty bíboros szobrát, majd a politikus ötszáz fõs hallgatóság elõtt mondta el ünnepi beszédét.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
<--more-->
„A szabadság az emberi élet egyik legfontosabb értéke, amelytõl a kommunista rendszer megfosztotta az egyént és a közösségeket. Ma már tudjuk, hogy ez az õrült eszme és követõi mit hagytak maguk után, százmillió halottat, deportáltakat, és megtört a szabadságuktól, egzisztenciájuktól megfosztott embereket.
1956 a felszabadulás érzését hozta el, mint amikor egy fülledt szobából kilépünk a természetbe és felszívjuk a tüdõnket friss levegõvel. Jómagam kilenc éves voltam akkor, édesapámmal sétáltunk a szétlõtt városban, és mesélt a történtekrõl.
1956 hõseit magunkban hordozzuk és fejet hajtunk elõttük. Példájuk fontos, mert ma is küzdenünk kell, most nem a kommunista terror, hanem a pénzvilág mohósága ellen, amely a személyes és a nemzeti szabadságunkat is veszélyezteti. A kölcsönöket ajándékként adják át, de egyúttal meg is kötik a kezünket. Magyarország az unió bürokratáinak kettõs mércéje ellen is küzd.
Azt kívánom valamennyiünknek, hogy tudjunk emlékezni, és a jelenkor táplálkozzon a múlt küzdelmeibõl, hogy megvalósíthassuk a rendezett, és szabad Magyarországot.”
Brockhauser Edit
Március 15-i ünnepi beszéd
„A Március 15.-i ünnep kapcsán két szó jut eszünkbe: szabadság és hazaszeretet. Szabadságunkat egyénként és a nemzet tagjaként is megélhetjük. Egyéni szabadság az, amikor dönthetünk jó és rossz között, vagy amikor megszabadulhatunk a mindennapi életünket megnehezítõ egy-egy béklyóktól.
<--more-->
A nemzet többször is megvívta harcát a szabadságért, emlékezzünk 1848-ra, 1956-ra vagy 1989-re. Gyakrabban kellene gondolnunk azokra, akik életüket áldozták a szabadságért és a hazájukért. Széchenyi Naplóját olvasva két mondat ragadta meg a figyelmem, amelyeket Márciusi 15.-én jegyzett be. Egyrészt sötét jóslatot fogalmazott meg azzal a gondolatával, hogy most fog összeomlani az ország, másrészt Kossuth politikájával kapcsolatos véleménykülönbségének adott hangot, amikor kijelentette, hogy eladtuk az országot két Lajosért. Ugyanebben a bejegyzésben írja „Mit lehet tenni Batthyány Lajost és Kossuthot kell támogatni. Hallgatnia kell minden gyûlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak.”
A nemzet többször is megvívta harcát a szabadságért, emlékezzünk 1848-ra, 1956-ra vagy 1989-re. Gyakrabban kellene gondolnunk azokra, akik életüket áldozták a szabadságért és a hazájukért. Széchenyi Naplóját olvasva két mondat ragadta meg a figyelmem, amelyeket Márciusi 15.-én jegyzett be. Egyrészt sötét jóslatot fogalmazott meg azzal a gondolatával, hogy most fog összeomlani az ország, másrészt Kossuth politikájával kapcsolatos véleménykülönbségének adott hangot, amikor kijelentette, hogy eladtuk az országot két Lajosért. Ugyanebben a bejegyzésben írja „Mit lehet tenni Batthyány Lajost és Kossuthot kell támogatni. Hallgatnia kell minden gyûlölségnek, ellenszenvnek, minden becsvágynak.”
A legnehezebb pillanatban, a nemzet érdekében, félretették egyéni sérelmeiket, és összefogtak. Ma is követnünk kellene ezt a példát, hiszen ha nem is fegyverrel, de gazdasági politikai síkon most is érnek támadások bennünket külföldrõl. A hazáért közösen kell áldozatot vállalnunk.
Azt kívánom az ünneplõknek, hogy érezzük át ennek a napnak az üzenetét!”
Harrach Péter
Harrach Péter augusztus 20.-i ünnepi beszéde
Részlet
(Eger, Nagymaros, Penc, Rád)
(Eger, Nagymaros, Penc, Rád)
„Szent István bölcsessége Magyarországot független, európai és keresztény állammá tette, így maradhatott fenn évszázadokon keresztül. Uralkodása alatt Magyarország szakítva a pogánysággal, ugyanakkor a hagyományokat megõrizve független, önálló államként, vált Európa részévé.
Az európai egység akkor erõsebb volt, mint ma, hiszen az a közös kultúrán alapult, nem közjogi intézkedéseken. Napjainkra a nyugati kultúra háttérbe szorult, képviselõinek identitástudata megroppant. Európaiként és magyarként fontos feladat vár ránk, mert csak a neoliberális dogmákat visszaszorítva, a gyökerekhez, a hagyományos értékekhez visszanyúlva tudjuk a jövõnket biztosítani.
Szent István királyunk ünnepén nem csak az államalapítóra emlékezünk, hanem a mai Magyarországra is tekintünk. Azt az egységet kell mai is képviselnünk, és megõriznünk, amelyet õ teremtett. Elõttünk a megújulás lehetõsége. Legyen hitünk, hogy visszatérhetünk a hiteles normákhoz, összefogással leküzdhetjük a gazdasági válságokat, és végrehajthatjuk azokat a strukturális átalakításokat, amelyek évtizedek óta húzódnak.”
Harrach Péter augusztus 20.-i ünnepi beszédének kivonata
(Kosd, Kismaros, Nagymaros, Penc)
-Augusztus 20-án Szent István király ünnepén, egyaránt emlékezünk az emberre, a szentre és az államalapítóra. Az emberre, akiben egyszerre volt jelen az értelem, a szív, és az akarat. Az értelem, amellyel úgy vezette Európába Magyarországot, hogy megõrizte függetlenségét, az idegen hatalmaktól. Akarata segítette abban, hogy keményen véghezvigye elhatározásait. Érzõ szívû ember is volt, hiszen Imre fia halála úgy megrendítette, hogy gyászából élete során már nem került ki. Fiához intézett intelmei is errõl a szeretetrõl, és az uralkodásra termettségrõl szólnak.
Szentként is tekintünk rá, aki fel tudta áldozni magát a célért, túllépett önmagán, a nemzet, és a magyarság érdekében.
Államalapítóként lezárta a múltat a pogányságot és a nomád életformát, még ha olykor népszerûtlenek voltak is ezek az intézkedések, és megteremtette a európai keresztény Magyarországot. Az új jövõ építését a nemzeti egység jegyében kezdte meg.
Ez üzenet a mai Magyarországnak is. Mi is lezártuk a múltat, amely rossz útra vitte az országot. Megvalósulóban van a nemzeti egység, egy centrális erõ vezetésével, amely idejét múlttá teszi a bel és jobboldal fogalmát. Szebb jövõt ígér, amelyben az értékeket megvalósító, a közösségeket megerõsítõ, és a normákat betartó társadalom épülhet.
Szent István napján gondolunk az államférfi mûvére, amely 1000 éven keresztül megtartotta ezt az országot, és példát mutat a ma emberének is. –