-Ha igaz hogy az iskola az emberformálás intézménye és a társadalmi környezettel kölcsönhatásban van, akkor ma Magyarországon nagy szükség van jó iskolákra. Az iskola kettõs feladata az oktatás és a nevelés. Ez utóbbira az oktatási kormányzat nagy hangsúlyt fektet, azért is, mert az elmúlt években elhanyagolták, miközben relativizálták az értékeket. Míg az oktatás mai célja, hogy a felszínes információ dömpinget alapos és rendezett tudással egészítse ki, addig a nevelésnek hármas feladata lehet. Pótolnia kell a családi nevelés hiányosságait, ellensúlyoznia a neoliberális eszmei kártevést, és felkészítenie a diákokat az egészséges magyar társadalom építésére. A piarista iskolák szellemisége legalább két területen találkozik a kormányzati törekvésekkel. Ezekben az iskolákban mindig, a legnagyobb társadalmi feszültségek idején is, minden gyermek egyenlõ eséllyel indulhatott. Ez jelentõsen hozzájárult a társadalmi mobilitás megvalósulásához. Másrészt a követelmény és az értékelés, felelõsségre és a kötelességek teljesítésére sarkall. Ez összhangban van a munkára épülõ társadalom gondolatával. – mondta el Harrach Péter.

Ezután a politikus kiemelt néhány sarkalatos pontot az oktatás tervezett átalakításából. Hangsúlyozta, hogy a tisztességes munkát végzõ ember kerül az oktatási rendszer középpontjába. Azzal kezdte, hogy az óvodai nevelésben nincs szükség a liberális indíttatású gender-ideológia terjesztésére. Szólt a pedagógus életpályamodell kidolgozásáról, a tanárok adminisztrációs terheinek, és óraszámának csökkentésérõl. Az új nemzeti alaptanterv kidolgozásának szükségességérõl, az évfolyamismétlés lehetõségének visszaállításáról, illetve arról, hogy választható módon visszatér az alsó tagozatban a hagyományos osztályzás. Mint mondta, sor kerül a felsõoktatás (bolognai rendszer) felülvizsgálata, és lényeges változás, hogy a továbbtanulás feltétele, a felvételi tárgyakból letett emeltszintû érettségi vizsga lesz.
A nehéz társadalmi helyzetû gyermekek oktatása-nevelése kapcsán kiemelte, a leszakadás megakadályozása, illetve a felzárkóztatás és az azt követõ integrálás biztosítása, nemzeti érdek.

Brockhauser Edit

„1956 októberében a magyar emberek megfogták egymás kezét, lelküket egy közös érzés a felszabadult öröm töltötte be, szemük elõtt a kitûzött cél, a szabad Magyarország jelent meg. A nemzeti összefogásban eltûntek a társadalmi és világnézeti különbségek. Egyet akart és érzett a kommunista tanokból kiábrándult miniszterelnök, a szilárd jellemû bíboros, és az angyalföldi munkásfiú. Közös felelõsséget vállaltak a forradalom ügyéért. 1956 üzenete 2010 Magyarországának egyértelmû: összefogás, remény, közös felelõsség.”

Ezt követõen Dr. Zinner Tibor a Legfelsõbb Bíróság fõosztályvezetõje tudományos kabinetfõnök, fõntanácsos „1956 és Mindszenty öröksége” címmel tartotta meg elõadását. A témához csatlakozva két rövid korreferátum hangzott el, az iskola oktatói részérõl. Dr. habil Molnár István professzor emeritus „Mindszenty – Vatikán – Ostpolitik”, illetve Dózsa Gábor tanársegéd „Mindszenty a fõpap” címmel emlékeztek meg a bíborosról.

A délutáni programban elsõként dr. Horváth János az országgyûlés korelnöke, egyetemi tanár beszélt, saját élményei alapján, 1956-ról és az emigrációról. A fõelõadást szintén két korreferátum követte. Egyrészt Dr. Varjú László az USA légierejének orvos ezredese, aki szintén saját életét vette alapul „1956 menekülés-túlélés” címû hozzászólása, másrészt egy fiatalember elõadása hangzott el, Turda Bence szociálpedagógia szakos hallgató, 1956 eseményeit a mai fiatalság szemszögébõl méltatta.

Brockhauser

– Mit üzen ez a tragikus történelmi esemény a mai Magyarországnak? A nemzeti egység megteremtésének fontosságát. Azt, hogy a legnehezebb idõszakokban, a megfelelõ értékek és a szükséges változások érdekében, össze kell fogni, ahogy ezt a különbözõ nemzetiségû tábornokok is tették. Azonosulni tudtak a nemzeti célokkal, és összefogni a történelmi pillanatban. Tragikus mégis szép önfeláldozás ez, ahogy a földbe vetett mag életét adja az új hajtásért, a felnövekvõ növény terméséért. – tette hozzá a politikus.

Az ünnepi mûsort a Kittenberger Kálmán Általános és Mûvészeti iskola 6. osztályos tanulói adták elõ. Ezt követõen az ünneplõk átvonultak az Országzászlóhoz, ahol elhelyezték a megemlékezés gyertyáit.

Brockhauser Edit

-Az önkormányzati választásokkal folytatjuk és beteljesítjük ezt a változást. A hasonlóan gondolkodó és azonos értékeket valló kormánnyal jól lehet együttmûködni. A kampány során elhangzott kritikákban nem a személyt támadják, hanem a tetteit minõsítik. Nézzük meg mire képes az új csapat, mit tud tenni saját erejébõl, és a kormány támogatásával együttesen. Reméljük, hogy az önkormányzati választáson olyan eredmény születik, amelynek eredményeképp, fejlõdõ és lakható város lesz Veresegyház, a pénzügyi problémái pedig rendezõdnek. – mondta el Harrach Péter.

B.E. 

Ezt követõen sor került a falu központjában kialakított, Rekreációs és közösségi hely, az-az egy kisebb torna- és játszóterem felavatására.

-Püspökszilágy szép környezetben fekszik, „élõ” település, amely nem csak épületeiben újul meg, hanem lakosságában is, hiszen a betelepüléseknek köszönhetõen egyre több gyermek születik. A sportlétesítmény és rekreációs központ megépítésével a pályázati pénzek jó célokra lettek felhasználva. – tette hozzá a képviselõ.

Az épületeket megáldotta dr. Beer Miklós váci megyéspüspök. Az avatásokat követõen a mûvelõdési házban hagyományõrzõ programmal várták a falubelieket.

B.E.   

Kismaroson lakossági fórumot tartott Parragh Gábor független polgármesterjelölt, és képviselõjelölt társai. A rendezvényen vendégként megjelent Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje. A politikus felszólalásban kiemelte, hogy a kormány a közös érdekek, és a nemzeti egység mentén kíván dolgozni. 

– A jövedéki törvény módosítása a saját fogyasztásra szánt pálinkafõzésnek (50 literig) jövedéki adómentességet biztosít, továbbá, ha nem adja el, felszabadítja a tevékenységet a bejelentési kötelezettség alól. A magyarok a pálinkafõzésben régi hagyományokat ápolnak. – fogalmazott Harrach. – Fontos rendelet született arra vonatkozóan, hogy a silány minõségû import élelmiszer ne áraszthassa el a magyar piacot. A másodlagos élelmiszervizsgálat bevezetésével, az élelmiszert nem csak az elõállítás, hanem a szállítás, raktározás helyén is megvizsgálhatják. –tette hozzá.

Szintén lényeges változás az egyszerûsített foglalkozással kapcsolatos törvény bevezetése, amely lehetõvé teszi, hogy a mezõgazdasági idénymunkások regisztrálásakor a korábbi 18 helyett csupán 3 adatot adjanak meg, továbbá csökken a munkáltatói közteher, és a munkavállalói adó is. Az intézkedések sorában szerepel, hogy eltörlik a termelõktõl elvont vízgazdálkodási hozzájárulást.

-A Nemzeti Földalapról szóló törvény fontos változtatást jelent. – folytatta a képviselõ. – Az állam piaci szereplõként jelenik meg, amelynek célja, hogy befolyással legyen a tulajdonviszonyok alakulására, a családi és kisvállalkozások érdekében a nagybirtokrendszer erõfölényével szemben, valamint fel tudjon lépni a földspekuláció, és a „zsebszerzõdések” ellen. – tájékoztatta a résztvevõket Harrach Péter.

Brockhauser Edit  

B.E.