Április 24.-én ötödik alkalommal rendezték meg Kisnémediben a környékbeli települések (Vác, Galgamácsa, Vácrátót, Vácduka, Rád, Váchartyán, Kosd, Õrbottyán) általános iskolái hetedik-nyolcadik osztályosai számára a fizika-kémia vetélkedõt. Mint Bohus László a Váchartyáni iskola igazgatója, és az esemény egyik fõszervezõje elmondta, a gyerekek négyfõs csapatokban és egyéniben is versenyeztek, és nem csak szakmai tantárgyakból, hanem általános ismeretekbõl is. Az eredményeket gazdag jutalommal méltányolták, amelyeket a Kisnémedi közelében található veszélyes hulladéklerakó telep mûködtetõje (RHK.KFt.) támogatott.

 

 

<--more-->

Harrach Péter a díjátadást követõ zárszóban kiemelte, hogy a szervezõk, a felkészítõ tanárok, a támogatók, valamint a legfontosabbak a gyerekek együttmûködésének köszönhetõ ez a nagyszerû esemény.
Teljesítmény centrikus világban élünk, amely akkor jó, ha az eredményeket munkával alapozzák meg. A napjainkban zajló gazdasági válság egyik oka, hogy a munka nélkül szerzett vagyon nem valós teljesítményre épült. Reméljük, hogy a tudásotok által egy jobb világ épülhet. – bíztatta a gyerekeket a parlament alelnöke.

B.E.

Április 25.-én Fischl Vilmos lelkész vezetésével a Penci Evangélikus Gyülekezet harmincfõs csoportja érkezett az Országházba, ahol Harrach Péter fogadta az õket. Az 1200 fõs település az alelnök választókörzetébe tartozik. Harrach Péter elmondta, a Szent Korona a nemzet egységét képviseli, még ha a nemzet háza olykor hangos is a pártok vitájától.

 

 

<--more-->

Azt szoktam mondani a parlamenti látogatás nem egy kirándulás, hanem nemzeti zarándoklat. Varga László a parlament korelnökeként, azt hangoztatta, minden alkalommal úgy lép be ebbe az épületbe, mintha templomba menne. Azt gondolom sokan hasonlóképpen érzünk. – mondta az alelnök, majd az idegenvezetéssel egybekötött parlamenti sétát azzal tette különlegessé a vendégek számára, hogy a Vadász terembe és a csodálatos dunai panorámával rendelkezõ teraszra is kikísérte õket.

B.E.

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Nagy figyelemmel hallgattuk a miniszterelnök úr elsõ napirend elõtti felszólalását, amivel elõdje nyomdokaiba lépett. Gyurcsány Ferenc a szavak embere volt, nemcsak azért, mert jól beszélt, hanem azért is, mert arról is tudott szólni, amit nem tett meg. Lehet, hogy ön nem a szavak embere, de egy dologban, kérem, kövesse elõdje példáját: ne tegye meg, amirõl beszélt! (Derültség a Fidesz és a KDNP soraiban, moraj az MSZP soraiban.)
<--more-->
Ha megengedi, a programjából, amit elmondott, két gondolatot szeretnék kiemelni: egyrészt a családokról, másrészt pedig az adórendszerrel kapcsolatban elmondottakat, különösen az áfa ügyét. Hadd kezdjem ezzel az utóbbival! Mivel a két kormányt sok szál köti össze – egyrészt mindkettõ szocialista kormány, másrészt mindkettõ a megszorításokat helyezi elõtérbe, a terhet a kisemberek vállára teszi, és a pénzvilág képviseletében mûködik -, ezért hadd kezdjem a Gyurcsány-kormánnyal, amely azt mondta ötéves adócsökkentési programjában: “Az adóreform elkezdõdött. Eddig minden kormány beszélt arról, hogy az adók túl magasak Magyarországon, a rendszert átláthatóbbá, igazságosabbá kell tenni, a Gyurcsány-kormány azonban beszéd helyett megtette az elsõ, az elmúlt 15 évben a legnagyobb lépést ebben az ügyben. Amit megígértünk, megtettük.”

Tudjuk, hogy 2005. november 7-én megtörtént az ötéves adócsökkentési program beterjesztése, elfogadása, és azt 2006 nyarán vissza is vonta a kormány. Ebben is szerepelt két olyan tétel, amely megvalósult, nem mondom: az szja felsõ kulcsa 38 százalékról 36-ra csökkent, vagyis a gazdagok jobban jártak, és valóban volt egy áfacsökkentés 25-rõl 20 százalékra, amit most visszavonnak. Ezzel véleményt mondanak az akkori lépésrõl, amely egyébként abban az idõben nem biztos, hogy jó lépés volt. Ma azt mondják róla, hogy az államháztartás egyensúlyát billentette meg. Ez az elõzménye annak az áfamódosításnak, amelyet ön elõ kíván terjeszteni, és amelyben van olyan elem – egy 2 százalékos csökkentés -, amellyel azokat a hatásokat kívánja ellensúlyozni, amelyek a családokat érik.

De mik azok a hatások, amelyek a családtámogatási rendszerben kártékonyak? Elõször is az otthonszerzési támogatás megnyirbálása, amely azokat sújtja, akik most alapítanak családot. De a legsúlyosabb a gyes és a gyed rendszerének a visszavágása, amely azoknak a bizonytalan fiataloknak segít dönteni, akik végül nem vállalnak gyermeket. Készült egy felmérés, hadd idézzem ezt: az anyák 86 százaléka szerint befolyásolná a gyes és a gyed lerövidítése õket abban, hogy vállalják-e a következõ gyermeket.

A másik kérdés a 13. havi bér eltörlése a közszférában. Felmerül a kérdés – én ebbe nem szeretnék belemenni -, hogy a szerzõdésmódosítás történhet-e törvénnyel. Azt viszont érdemes megemlíteni, hogy a 13. havi bért a rendszerváltás nagy vívmányának tartottuk. És hadd idézzek a miniszterelnök úr elõbb elmondott beszédébõl, az idézet így szól: “Helyreállítjuk a munka becsületét, azoknak, akik a legnagyobb terhet viselik, adunk kedvezményeket.” Nem úgy tûnik, hogy ez kedvezmény lenne.

Engedje meg, hogy még egy kérdést megemlítsek, a nyugdíjasok helyzetét! A 13. havi nyugdíj elvétele és a nyugdíjindexálás rendszerének megváltoztatása nem azt az eredményt fogja hozni, amelyre a miniszterelnök úr hivatkozott, hogy megõrzik a nyugdíjak reálértékét. Ezzel nem kerül megõrzésre a nyugdíjak reálértéke, mint ahogy már 2007-ben, tehát még a nemzetközi válság elõtt csökkent.

Azt az egy kérdést még szeretném tisztázni, hogy a jelenlegi ellenzék annak idején a 13. havi nyugdíj bevezetését támogatta, annak ellenére, hogy egy olyan csomagban hozták a parlament elé, amely egy nem támogatható tételt is tartalmazott.
Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KDNP padsoraiból.)

Akár havonta 30 ezer forint kieséssel is számolhat egy átlagos család az MSZP tervezett intézkedései miatt – közölte Harrach Péter, a KDNP alelnöke csütörtöki sajtótájékoztatóján. Mi csak egy olyan válságkezelést fogadunk el, ami nem rombolja a jövõt – szögezte le.
Mint mondta: a szocialisták tervei között szerepel a gyes és gyed egy-egy évvel történõ megrövidítése, a családi pótlék befagyasztása, az otthonszerzési támogatás és a kamattámogatás megnyirbálása, a távhõkompenzáció elvétele, a 13. havi bér megszüntetése és az áfa növelése is.

<--more-->
A GYES és GYED visszametszésérõl elmondta: ez gyermekellenes intézkedés, hiszen a gyermekeknek az a jó, ha 2-3 évet az édesanyjuk mellett vannak. De a társadalom egésze szempontjából is rossz lépés ez, hiszen a GYED segíti legjobban a gyermekvállalást – mondta Harrach Péter. A családi pótlék befagyasztása szerinte a szegénységi küszöb alatt élõ családokat átlöki majd a küszöbön.
Szerinte egy átlagos, lakótelepen élõ kétgyermekes fiatal család esetében – ahol a két szülõ közalkalmazott, és jövedelmük nettó 100 ezer forint körül alakul – a tervezett lépések miatt körülbelül havi 30 ezer forint eshet ki, hiszen érintheti õket a 13 havi bér befagyasztása, a családi pótlék és a távhõtámogatás megvonása, a szocpol megszüntetése és az ÁFA növelése is. Harrach Péter úgy számolt, hogy a 13. havi bér megszûnése 16-17 ezer forint kiesést jelent a két szülõnél, az áfanövekedés 6-800 forintot, a családi pótlék befagyasztása 1500-1600 forintot, a távhõkompenzáció pedig 5000 forintot.
Egy szempontú döntések fenyegetik a családokat. Nem bántjuk Bajnait, õ az üzleti világból jött, talán érthetõ, hogy számára csak gazdasági szempontok léteznek, társadalompolitikaiak nem – mondta a KDNP alelnöke. Hozzátette: mivel azonban ez nem Bajnai csomagja, hanem a szocialistáké, nekik tudniuk kell, hogy emberek is élnek az országban, és nem csupán egy cég Magyarország. Mi csak egy olyan válságkezelést fogadunk el, ami nem rombolja a jövõt – szögezte le. A miniszterelnök szélárnyékban élt és él most is, ez magyarázza talán, hogy érzéketlen az emberi sorsok iránt – jegyezte meg.
Vannak értékek a társadalomban, ilyen pl: a család, amelyhez nem szabad nyúlni. Csak úgy szabad válságkezelõ feladatot felvállalni, hogy a jövõnket ne érintse – közölte az alelnök. Hozzátette: olyan a demográfai helyzet, ha bizonytalan helyzetbe hozzuk a szülõket, még jobban fog csökkeni a gyermekvállalási kedv.
Kitért arra is: az Orbán-kormányról sokszor elmondják, hogy nem emelte a családi pótlékot, holott, akkor volt kiegészítõ családi pótlék és adókedvezmény is. Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány mindent összevont családi pótlék címén, és éppen azt a réteget késztette gyermekszülésre, ahol ezzel nincs probléma. A felmérések szerint ugyanis a 8 általánost el nem végzettek között a legmagasabb a gyermekvállalási kedv, ott három gyermek az átlag, míg a teljes lakosság körében 1,3, a középiskolát végzettek körében pedig csak 1,1. Harrach Péter úgy vélte: ahol a gyermekvállalási kedv úgyis nagy, ott a nevelésre kellene ösztönözni, mert ott nem a gyermekszülés a probléma, hanem a gyermekek felnevelése.
A politikus szólt arról is, hogy az Antall kormány kiépítette a családtámogatási rendszert, ez hanyatlott a Bokros csomag idején, majd az Orbán kormány újra felépítette, hogy most a Gyurcsány – Bajnai kormányok ismét leépítsék. Kell jönni egy következõ kabinetnek, ami majd újra felépíti. Arra a kérdésre, hogy egy Fidesz-kormány hogyan építené újjá a családtámogatási rendszert, Harrach Péter azt mondta: van olyan érték a társadalomban, amihez a legsúlyosabb helyzetben sem szabad nyúlni. Nagyon sok területen lehet megszorítani, de ezen nem. Szerinte így kell hagyni a rendszert, de szerkezeti változásokat végre kell hajtani, mert nem biztos, hogy minden családnak egy, homogén támogatásra van szüksége, hanem ebben differenciálni kell. A költségvetésben mindig arra van pénz, amit fontosnak tartunk, a mi értékrendünkben pedig a gyermek és a család fontos szempont – jelentette ki.

Forrás: KDNP honlap

Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház!

A kormány támogatói ma búcsút intenek az egyik miniszterelnöknek, és nagy valószínûséggel megválasztják a másikat. De ha búcsú közben könny szökne a szemükbe, ne aggódjanak: csak az alkotó távozik, az alkotás marad. Errõl gyakran gondolunk rá.
Három kérdésre szeretnék ma válaszolni. Az elsõ az, hogy milyen országot vett át a szocialista-szabaddemokrata többség 2002-ben, és hol tart ma ez az ország, a második, hol hibázta el Gyurcsány Ferenc, és végül, mit várhatunk Bajnai Gordontól.
<--more-->
2002-ben egy mûködõ országot vett át az akkori többség, erõs gazdasággal. Ez az erõs gazdaság képes volt arra, hogy rendezett költségvetést teremtsen, olyannyira, hogy abból még osztogatni is lehetett az elején.
Az államadósság, – ma már elhangzott,- akkor 53 százalék volt, ma 70 fölött van. A munkanélküliség – nem lehet tagadni – 5 százalék körül mozgott, ma 9 százalék fölött van. De ami a leglényegesebb: akkor az értékek fontosak voltak, minden a helyén volt; a munka fontos szempont volt a jövedelem megszerzésénél, és nem az ügyeskedés. Az otthon fontos volt a fiatalok számára – ma az otthonteremtés utolsó lehetõségét is el kívánják venni. A család meghatározó érték volt – a Gyurcsány-kormánynak nincs családpolitikája. Az adott szónak volt becsülete – ma a szó azt a szerepet játssza, hogy elfedje a valóságot. Ma a hazugság világát éljük, a meggyõzés helyett a manipulációét.

S a lényeg: akkor jó volt magyarnak lenni. Ma a fal mellett, lehajtott fejjel somfordálunk, amikor megkérdezik, hogy melyik országot képviseljük.
Hol is rontotta el Gyurcsány Ferenc? Nézzék, a politikusnak az a feladata, hogy a hatalom birtokába jusson azért, hogy az elképzeléseit megvalósítsa. Gyurcsány Ferenc nagy energiával, ügyesen és gátlástalanul tört a hatalomra és a hatalom megtartására is. Az ellenfeleit nemcsak legyõzni, de megsemmisíteni is akarta, és ma õ beszél az együttmûködésrõl. A választókat nem meggyõzni akarta, hanem megtéveszteni és manipulálni. Pedig a hatalomhoz alázat is kell. Az alázat nem azt jelenti, hogy mulyák vagyunk, hanem önismeretet jelent; azt, hogy a helyünkön vagyunk, tudjuk, kik vagyunk, és mi a fontos számunkra, mi a feladatunk. Ki kell mondanom, Gyurcsány Ferenc nem volt alázatos.

Azt mondják, hogy a politikában a látszatnak valóságértéke van, ezért minden politikus igyekszik figyelni a látszatra. Így volt ez Gyurcsány Ferencnél is. Azonban hadd idézzek egy volt szocialista párttagot: „Gyurcsány Ferenc a politikát áthelyezte a PR területére.” Amikor csak látszatpolitizálás folyik, amikor nem a tevékenység fontos, hanem a látszat, akkor oda jut az ország, ahol ma van.

S a harmadik pont is, ahol úgy érzem, hogy elrontott valamit Gyurcsány Ferenc – aki egyébként tehetséges ember, akibõl lehetett volna államférfi is, akinek sok olyan adottsága van, ami ezt az országot talán jobb irányba tudta volna vezetni -, nagy hiányosságot mutat. Az elsõ embernek kell hogy legyen víziója, elképzelése, ötlete az országról. Gyurcsány Ferenc sziporkázóan ötletelõ ember, de õ a végre nem hajtott ötletek és a meg nem valósított tervek embere. Tessék megnézni, hány program, ötlet, elképzelés hangzott el az utóbbi években ebben a Házban, és mennyi valósult meg belõle, sokszor épp az ellenkezõje!
Ha megengedik, néhány szót szólnék a jelölt úrról is. Mit tudunk róla? Túl sokat nem. Azt látjuk – s azért ez nem elhanyagolható szempont, hiszen a politikai kommunikációban nagyon fontos a látvány, – hogy jól áll rajta az öltöny, jól köti meg a nyakkendõjét, és valljuk be, egy cserkészfiú ábrázatát hordja. De mi a probléma? Tudjuk azt, ami letagadhatatlan tény, hogy a Gyurcsány-kormány minisztere volt. A Gyurcsány-kormány gazdaságpolitikájának egyik meghatározó személyérõl van szó. Ezt nem lehet letagadni, és ennek az eredményeit látjuk.

S még valamit tudunk, amirõl ma már sok szó esett, és kint azok a szegény jószágok is ezt gágogják: bizony nem lehet letagadni azt sem, hogy része volt annak a cégnek a sorsában, amely sok ember életét befolyásolta. Ez a fajta magatartás azt mutatja, hogy az emberek sorsa iránti érzékenység és felelõsség nem erõs oldala a jelölt úrnak. Úgy tûnik, hogy a mozdony új, de a vágány a régi, hiszen õ is ugyanazok vállára kívánja tenni a terhet, akiknek a vállán már úgyis sok van. A rövid távú célok érdekében az egyének és a társadalom hosszú távú érdekeit áldozza fel. Ezt abból a néhány programelembõl tudjuk, amelyek képviseletét az õt támogató képviselõkkel aláíratta. Engedjenek meg ebbõl egy-két gondolatot!

Milyen társadalmi csoportokra gondolok? Például a nyugdíjasokra. A nyugdíjasok társadalma nem homogén. Akinek 200 ezer forint fölött van a nyugdíja, azt talán nem érintik olyan súlyosan azok az intézkedések, amelyeket terveznek, mint azt, akinek valahol 40 ezer forint körül mozog. Nem szeretnék populista lenni, de gondoljanak bele, hogy sok esetben a lakásfenntartás és az élelmiszer-vásárlás között kell döntenie egy nyugdíjasnak. Azok a 40 ezer forintos kisnyugdíjasok, akik a szegénység vagy talán már a mélyszegénység szélén állnak, egy-két olyan intézkedéstõl, amiket a jelölt úr bejelentett, lecsúszhatnak oda, ahonnan már nagyon nehéz kilábalni.

Szóljunk néhány szót a családtámogatási rendszer átalakításáról! A gyes és a gyed rendszerét is érinteni kívánja a jelölt úr. Kiket sújt ez? Elsõsorban a gyermekszülésre vállalkozó vagy ebben a kérdésben bizonytalan fiatalokat. Tudjuk, elsõsorban a gyed a megfelelõ eszköz arra, hogy a fiatalok vállalják a gyermeknevelés elsõ nehéz éveit. A dilemma egy ilyen intézkedéssorozat után lehet, hogy a másik irányba dõl el. És ez már nemcsak a családokat érinti, hanem a nemzet egészét, a demográfiai helyzet romlását is jelentheti. a jelenleginél is rosszabb és nehezebb.

A családi pótlék megváltoztatása elsõsorban a nagycsaládosokat fogja a jelenleginél is reménytelenebb helyzetbe hozni, hiszen a családok közül õk viselik a legnagyobb terheket. Az otthonteremtési támogatás megnyirbálása kifejezetten családellenes intézkedés, ami megint csak a családalapító fiatalok helyzetét nehezíti meg. Tudjuk nagyon jól, hogy nemcsak az elsõ gyermek vállalása, de maga a házasságkötés is mily mértékben esik vissza és tolódik ki. Ebben a helyzetben segíteni és nem gátolni kellene a fiatalokat. Csak gazdasági kérdésekrõl történik elmélkedés és tervezés, a társadalmi problémák iránt teljes érzéketlenséget mutat a jelölt. S megjegyezném, a beszédében egy támogatást említett, s az sem a hazai kis- és középvállalkozókat szolgálná, hanem az új külföldi befektetõket. Az õ segítségükre számít, holott a munkahelyteremtésben a kis- és középvállalkozások döntõ szerepet játszanak.

A magyar politikai vezetésnek figyelembe kellene vennie azt, hogy mit akar az ország lakossága. Ez a döntõ kérdés. Az ország lakossága pedig új választást szeretne. Az új választás azt jelenti, megadjuk a lehetõséget a népnek arra, hogy döntsön, kit kíván a politikai hatalom birtokába juttatni, s ezzel milyen utat kíván a nemzetnek szabni. Túl sokszor hallottuk ma azt a beszédben, hogy szakértõi kormány, nem szeretnék politizálni, nem pártokhoz kötõdöm. Vegyük tudomásul, az egyik szocialista kormány megy, a másik szocialista kormány jön. Ebben a parlamentben politikai pártok támogatják a kormányokat, és ez a kormányzati támogatás a két párt szövetségében ma minden bizonnyal elindul.

Még egyszer mondom – és ez a legfontosabb, amit ma kimondhatunk -, az új választások fogják megoldani Magyarország helyzetét.

Téma: Bajnai Gordon az új miniszterelnök jelölt

 

HARRACH PÉTER (KDNP): Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Sok derûs pillanattal ajándékozta meg a polgárokat az elmúlt héten a baloldal, azokat persze, akiknek van humorérzéke. Ezeket a pillanatokat tetézte be az imént Gyurcsány Ferenc, amikor a választók becsapásáról és az ocsmány beszédrõl oktatott ki minket.
<--more-->
Végül is megszületett a jelölt, beszéljünk errõl! A folyamat és az eredmény három kérdést vet fel. Az elsõ a jelölés módja. Jogilag ugyan nem, de politikailag és morálisan illegitim jelölésrõl van szó. (Szórványos taps a KDNP soraiban. – Közbeszólás az MSZP soraiból: Viktor, hangosabban tapsolj!)
Másodszor: a kiszivárgott programelemek. Úgy próbálják kezelni a jelent, hogy súlyos kérdéseket és károkat okoznak a jövõnek. Gondoljanak csak arra – egyetlen példa -, hogy a családtámogatási rendszer megnyirbálásával milyen hatással lesznek az amúgy is rossz demográfiai helyzetre. Abban mindnyájan egyetértünk, hogy árokba borult a szekér, és onnan ki kell húzni, de lehetõleg úgy, hogy ne sérüljön meg közben, mert tovább kell mennie. Itt hadd idézzem a jelöltet, neki más véleménye van errõl az irányról: “A kormány abba az irányba tolta az ország szekerét, amely a jó haladási irányt jelzi.”

És végül a harmadik, amit meg kell említenünk, maga a jelölt személye; két problémát vet fel. Az egyik, hogy õ a Gyurcsány-kormány tagja volt, amely kormány idejuttatta az országot, méghozzá neoliberális gazdaságpolitikájával, a jelölt pedig emblematikus figurája ennek. De mintha nem érezné a problémát, ismét hadd idézzem õt: “Magyarország szempontjából megnyugtató hír az, hogy az elmúlt két év erõfeszítése és sokszor áldozatai eredményeként Magyarország ma stabil, és biztonsággal tekinthet a nehezebb nemzetközi gazdasági viszonyok elé.” Ez nem évekkel ezelõtt, hanem néhány hónapja hangzott el itt a parlamentben.

 Nem tekinthetünk el – és ez a kérdés lényege – a jelölt múltjának egy nagy foltjától sem, a Hajdú-Bét ügytõl. Engedjék meg, hogy a lényegét idézzem a jelölés napfényre kerülésekor megfogalmazott KDNP-közleménynek: “Az általa tulajdonolt Hajdú-Bét kisemmizett libatenyésztõi közül néhányan önkezükkel vetettek véget életüknek, mások azóta is a nyomor szélén tengõdnek.” De ha ez az idézet elfogultnak tûnik, akkor egy szocialista képviselõét is idéznem kell: “Kilenc ember ment tönkre, és lett öngyilkos, mert a Hajdú-Bét nem fizette ki tartozását nekik.” Ezt meg lehet bánni, és nem lennék kereszténydemokrata, ha nem ismerném el, hogy egy csendes pillanatban, a lelkiismeret ítélõszéke elõtt tisztázni is lehet, de most nem magánemberrõl, hanem az ország leendõ miniszterelnökérõl van szó. Egy emberi magatartásról, vezetési gyakorlatról, az emberek sorsa iránti érzéketlenségrõl van szó.

Annak idején, amikor ez problémaként kirobbant, így fogalmazott a jelölt: “Nem értettünk hozzá.” Ez is elhangzott tõle: “Sajnos nem tudok tenni ezért az ügyért már, hiszen most nekem az ország fejlesztésével kell foglalkoznom.” Mit mond még magáról és az országról? “Három éve úgy gondoltam, pár évet rászánok az életembõl arra, hogy segítsem ezt az országot jobbá, modernebbé tenni.” Megtisztel vele a jelölt minket, nem tudom, hogy méltók vagyunk-e rá, de ezek után ne várják el, hogy rá szavazzunk.

Köszönöm szépen. (Taps a Fidesz és a KNDP soraiban.)

A megbeszélésre szakemberek, politikusok, polgármesterek kaptak meghívót, hogy tisztázzák a nagy lakossági felháborodást kiváltó rendelet következményeit, amelynek végrehajtását egy zajos lakossági fórumot követõen felfüggesztették. A rendezvényt Szõdliget polgármestere Bábiné Szottfried Gabriella szervezte. A programon többek között részt vett Harrach Péter a Dunakanyar egyik parlamenti képviselõje, Fónagy János az Orbán kormány Közlekedési és Vízügyi minisztere, Láng istván a KVVM. Fõosztályvezetõje, Dr. Cservák Csaba alkotmányjogász a Független Jogász Fórum elnöke.

 

 

 <--more-->

Harrach Péter az elhibázott kormánydöntésrõl szólt.
– A nagyvízi medrek kijelölése során, a törvényalkotónak kettõs érdeket kellett volna szem elõtt tartania, egyrészt a szakmai, másrészt a társadalmi érdeket. A kormány azonban csak a saját elvei szerint dolgozott. Ha jól mûködik a kormányzati apparátus, akkor közigazgatási egyeztetésnek kell a döntés többszempontúságát biztosítania. Ennek nehézkessége miatt hibás jogszabály született, amely hatalmas lakossági tiltakozást váltott ki. Országszerte több mint százezer család érdekét súlyosan sérti a kormányrendelet, ezért beadtam egy országgyûlési határozati javaslatot, hogy a rendeletet vonják vissza, és alkossanak egy újat, amely összhangban van a vízügyi törvénnyel. Természetesen nem lehet egy rendeletet vagy törvényt minden ember érdeke szerint megalkotni. A problémát meg kell oldani, úgy, hogy a lakosság szempontjai és az árvízvédelem biztonsága is a lehetõ legjobban érvényesüljön. – zárta felszólalását a parlament alelnöke.
Ezt követõen Láng István a KVVM. részérõl rövid szakmai prezentációt tartott.
– A kijelölési kényszer megvan, de a jogszabály megalkotásakor valóban elsikkadtak fontos tényezõk. Felül kell vizsgálni az intézkedést, és a vízügyi szakmától is több körültekintés kell. Lebecsültük az önkormányzatok árvízvédelmi lehetõségeit. Az önkormányzati területeken kijelölt nagyvízi meder 95 %-kán soha nem járt víz. Figyelembe kell venni a meglévõ mûtárgyakat (utak, töltések) és ahol védmûvek épülnek, vagy arra elõkészületeket tesz a település (legfeljebb 2014.-ig) azokra a területekre nem kerül rá a bejegyzés, vagy utólag kivesszük alóla. Másik szempont, hogy az árvízzel félig érintett telkek esetében, érdemes lesz a vízjárta terület fogalmát bevezetni. A mederkijelölés célja többek között az, hogy a továbbiakban ne legyen fejlesztés a kár-érzékeny területeken. Hiszen volt olyan önkormányzat, amely nem vette figyelembe a vízügyi hatóság eddig is érvényben lévõ elõírásait (nem tudott róla) és a területén jóhiszemû beépítés (lakópark) történt. Uniós kötelezettség, hogy a vízjárta területek feltûntetése megtörténjen a nyilvánosság elõtt. –foglalta össze a lakosságot érintõ vízügyi szakmai szempontokat a fõosztályvezetõ.
Cservák Csaba alkotmányjogász hozzászólásában a tulajdonjog szentségérõl beszélt.
– A piacgazdaság alapja a tulajdonjog mindenekfelett való védelme. Jogi szempontból a kijelölés önkényesnek mondható, és korlátozza az állampolgárok tulajdonhoz való jogát.
A vízügyi törvény állami feladatnak deklarálja az árvízvédelmet. A törvényben azonban kevés a kritérium a kijelölésre vonatkozóan és így túl nagy mérlegelési lehetõséget biztosított a rendeletalkotónak. Nem mindegy, hogy rendszeresen víz alatt áll a terület, vagy százévenként egyszer. Csak olyan pontokon korlátozzák a tulajdonhoz való jogot, ahol, és amikor az feltétlenül szükséges, ezért kicsit jobban meg kell határozni a hatóság mozgásterét. Egyetértek Harrach Péterrel, vissza kell vonni a rendeletet. A törvénynek pedig jobban kell szabályoznia a hatóságok kijelölési módszerét. Az árvízvédelem ettõl még szakmai feladat marad. A jogalkotást elõzze meg szakmai, társadalmi és civil szervezetekkel történõ egyeztetés. – javasolta az alkotmányjogász.

 

Brockhauser Edit

A Székesfehérvári Egyházmegye és a Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány az autizmus világnapján konferenciát szervezett. A rendezvény a helyi kezdeményezésen túlmutató programra, és az autizmussal élõ családok helyzetére kívánta fordítani a figyelmet. A rendezvény egyik fõvédnöke Harrach Péter az országgyûlés alelnöke volt, aki megnyitóbeszédét azzal kezdte, hogy nem csak a jelennek dolgozunk, hanem a jövõnek is.

<--more-->

– Ha születik egy gyermek, aki másképp látja a világot, segítségre szorul, elsõsorban a szülõk, másodsorban a pedagógusok, és harmadsorban az intézmények – legyen az civil , egyházi vagy állami – felelõssége a róluk való gondoskodás. A mai nehéz gazdasági helyzetben még nagyobb szükség van az összefogásra, és felelõsségvállalásra. Sajnos jelenleg nincs befolyásom az állami szerepvállalásra, de minden kormánynak a segítségre szorulókkal törõdni kell, anyagi és emberi vonatkozásban egyaránt. Ez az elkötelezettség mûködteti az ilyen kezdeményezéseket, és azt, hogy a fogyatékosok ügye ne csak helyi, hanem országos szervezettségben mûködjön. A székesfehérvári Más Fogyatékos Gyermekekért Alapítvány követendõ példát állít elénk, a mai konferencia célja ennek bemutatása. – zárta szavait Harrach Péter.
Spányi Antal megyéspüspök többek között arról beszélt, hogy hatvanezer autizmusban szenvedõ ember él Magyarországon, amely a családtagokkal együtt, több százezer embert érint. Hozzátette, az egyház megtiszteltetésnek érzi, hogy részt vehet a programban.
– Ha arra várnánk, hogy mikor jön el az alkalmas idõ, akkor soha nem kezdenénk bele semmibe. – jelentette ki annak kapcsán, hogy a gazdasági válság miatt, a csökkenõ állami támogatás, és a civilszervezetek anyagi nehézségei hátráltatják a munkát.

B.E.