Hozzátette: az összeférhetetlenségi szabály több képviselõjüket arra késztette, hogy döntsön, polgármesterként, vagy képviselõként indul 2014-ben.

Közülük eddig négyen a felajánlott képviselõjelöltség helyett a polgármester-jelöltséget választották – jelezte. Ma még bizonytalan, hogy ki fogja betölteni helyüket, egy biztos, a Fidesz elnökének szempontja érvényesülni fog, az lesz a jelölt, aki hozni tudja a mandátumot – mondta el a kereszténydemokrata politikus.

Az országos lista még nem állt össze, annyit lehet tudni, hogy a KDNP-nek lesz egy kvótája, amit saját belátása szerint tölt be – tette hozzá Harrach Péter.

Jelezte: a választókerületi elnökök, vagyis a következõ választás képviselõjelöltjei kiválasztása folyamatban van, a végsõ döntést a Fidesz elnöke hozza meg.

Harrach Péter szerint a kisebbik kormánypárt jelenlegi országgyûlési és kormányzati pozíciója sokkal jobb, mint a párt helyi képviselete.

„Ha utánagondolunk a számoknak, nehéz lenne ezt vitatni: harminchét fõs frakciónk van, hat kormányzati hely, három országgyûlési bizottsági elnöki és egy alelnök pozíció a miénk” – fogalmazott Harrach Péter, aki szerint ez azt mutatja, hogy a Fidesz-KDNP szövetség jól mûködik.

Hozzátette: a párt helyi képviselete azonban sok esetben alulreprezentált, ennek oka a helyi érdekérvényesítés hiánya. Mint mondta, számára nyilvánvaló, hogy a 2014-es választások után a KDNP a parlamentben megõrzi szövetségen belüli pozícióját, és a helyi eredményeken is javítani tudnak.

A 2014-ben megszületõ KDNP-frakció összetétele nagy valószínûséggel hasonló lesz a jelenlegi ciklus képviselõcsoportjának összetételéhez. 2010-ben három „forrásból” állt össze: a KDNP egyéni képviselõibõl, azokból a keresztény szellemû képviselõkbõl, akiket eddig fideszesnek, vagy a civil világból származóknak tekintettek, illetve a listán szereplõ jelöltjeinkbõl.

Pozitív tapasztalat, hogy az eredetileg nem KDNP-s, de keresztény képviselõk a frakcióban elkötelezett kereszténydemokratákká váltak – jegyezte meg Harrach Péter.

Forrás: MTI

„Ha az a kérdés, hogy a KDNP-nek mi a véleménye az ügynöktörvényrõl, akkor ez a kérdés nem jó. Helyesen úgy hangzik: hogyan próbáljuk lezárni a múltat” – szögezte le Harrach Péter.

A politikus úgy látja, érdemes megfigyelni, kik azok az európai politikusok, akik most kettõs mércével mérnek hazánkkal szemben, és a leghangosabbak: bizony nemritkán maoista múltat hordoznak. „Nem a személyiségükkel van a baj, hanem a szellemiséggel, amit képviselnek.” Az egész kérdés lezárása tehát nem korlátozódhat csak az ügynökkérdésre, ezért támogatja a kisebbik kormánypárt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának mint állami intézménynek a létrehozását.

Lukács Tamásm az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke hangsúlyozta: hazánk az egyetlen olyan ország, amely békés átmenettel érte el, hogy most errõl beszélünk.

„Hack Péterék elsõ javaslata nem szólt másról, mint egy adott párt hatalmáról és egy másik párt ellenállásáról, homályos fogalmakkal” – idézte fel  a kilencvenes évek derekán napirendre került SZDSZ-es kezdeményezést a kereszténydemokrata politikus. Emlékeztetett arra is, hogy a parlament ülésein rendre követeli, hogy puszta jogszabályalkotás helyett „jogrendet kell alakítani”, mégpedig úgy, hogy a múlt e nagy kérdését teljesen le lehessen zárni, különben nem marad más, mint „Verbõczy toldozgatása-foltozgatása”.

A mostani zavart helyzetet szerinte jellemzi, hogy még azt sem tudjuk pontosan, ki számít közszereplõnek; márpedig aki az, nem mondhatja azt húsz év után, hogy „na és” – utalt Horn Gyula elhíresült kijelentésére, amikor pártállami múltjával szembesítették.

Részletekbe menõen úgy látja, egyszerre több törvényt kell majd módosítani azon alapelvek mentén, hogy aki a rendszernek bármilyen formában kiszolgálója volt vagy bármilyen formában segített a hatalom fenntartásában, ne tölthessen be bizonyos tisztségeket, illetve ne kaphasson állami kitüntetést. A teljes nyilvánosság viszont – mint mondja – azért nem járható, mert a megfigyeltek emberi méltóságát szem elõtt kell tartani.

A KDNP képviselõje jelezte, örülnek annak, hogy parlamenti vitanapon is megjelenhetnek az ezzel kapcsolatos vélemények. Végül elmesélte személyes emlékét: amikor a CDU-nál járt németországi tanulmányúton, a német kereszténydemokraták úgy vélekedtek, nem önmagában a Stasi-ügynökök az érdekesek, a Stasi viszonya az orosz KGB-hez viszont annál inkább.

Lukács Tamás, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke kifejtette: a KDNP azt tartaná helyesnek, ha a megfigyeltek dönthetnének arról, hogy mi legyen a sorsa a róluk szóló adatoknak. A döntés meghozatalához biztosítani kell az érintettek számára, hogy a személyükre vonatkozó adatokat „kitakarás” nélkül megismerhessék.

Ez az egyetlen korrekt és tisztességes megoldás – jelentette ki a KDNP országgyûlési képviselõje. Hozzátette: olyan eljárásra van szükség, amely garantálja, hogy minden megfigyelt megõrizheti emberi méltóságát. Álláspontja szerint akkor lehet ezt a kérdést véglegesen lezárni, ha azok, akik segítették a diktatórikus rezsim hatalmának megtartását, akik bizonyítható módon másoknak ártottak szolgálataikkal, bizonyos tisztségeket ne tölthessenek be, és ne kaphassanak meg bizonyos kitüntetéseket.  

Lukács Tamás úgy fogalmazott: „húsz évig csak maszatolás folyt ebben a kérdésben”.  Hangsúlyozta: nem jogszabályt kell alkotni, hanem olyan jogrendet kell kialakítani, amely biztosítja, hogy egyszer és mindenkorra le lehessen zárni ezt a kérdést. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, ha nem alkotnak olyan jogszabályokat, amelyeknek nincs következménye. A hatályos törvény sem mindenben felel meg a jogállami elveknek, „nem tudjuk ki az a közszereplõ” – jegyezte meg Országgyûlés emberi jogi bizottságának elnöke, aki úgy látta, a kérdést akkor tudják lezárni, ha adott esetben egy közszereplõ nem mondhatja: „na és”. Azért tartunk itt húsz év után, mert lehetett ezt mondani.

kdnp.hu
Forrás: MNO,MTI

Az alkotmányozás befejezõdött és a parlament a sarkalatos törvények többségét is megalkotta már. A KDNP sajátos felvállalt feladata jelenleg, hogy keresztény-szociális pártként képviselje azokat az érdekeket, amelyek az átlagemberek mindennapjait teszik elfogadhatóbbá és szebbé – fogalmazott a frakcióvezetõ. A honatya példaként a munkatörvénykönyvének elfogadását említette, ahol a KDNP-nek sikerült a védett korban lévõk és a gyermekszülés után a munkavilágába visszatérõk érdekeit megjelenítenie.

Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke a parlament elõtt álló feladatok közül a büntetõ- és a polgári törvénykönyv elfogadását emelte ki. Mint mondta, a KDNP képviselõi határozottan – akár kormánytöbbséggel szemben is képviselni fogják – hogy a család egy férfi és nõ kapcsolatán nyugszik és a gyerekekkel egészül ki.

Kalmár Ferenc, a párt szegedi képviselõje hangsúlyozta, a kereszténydemokraták az emberek oldaláról igyekeznek a politikát értelmezni. A politikus a szegedi KDNP-s képviselõk által a közelmúltban elért eredmények közül a „kismamabérlet” és rakparton történõ ingyenes parkolás bevezetését említette.

Forrás: MTI

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzet értesülése szerint Brüsszel az azonos nemûek házasságának engedélyezését és a Gyurcsány Ferenc elleni büntetõeljárás leállítását várhatja a hiteltárgyalások sikeréért cserébe, azt mondta: reménykedik abban, Európa nem jutott el odáig, hogy „korrupt politikai személyeket” védelmezzen, illetve, hogy nem a melegek kapcsolatának a házasság rangjára emelése a legnagyobb gondja, amikor demográfiai csõdbe jutott Európa és Magyarország. Harrach Péter hozzátette, mindenki szabadon választja meg nemi identitását, õk csak azt kérik ezzel kapcsolatban: „csukják be a hálószoba ajtaját, illetve ne próbáljanak egy más jellegû kapcsolatot házasságnak nevezni, mert az nem az”.

A jegybanktörvény esetleges módosítása kapcsán azt mondta: azt, hogy mi lesz a vége a tárgyalásoknak, és az uniós követeléseknek, a kormány el fogja dönteni. „Mi bízunk a miniszterelnökben, aki következetesen képviseli a nemzeti érdekeket, ugyanakkor reálpolitikusként a falon túl nem megy, de a falig elmegy. Most is ez történt” – összegzett Harrach Péter, majd hozzátette: közös célja a frakciószövetség tagjainak Magyarország megújítása. Versenyképes gazdaságot, rendezett társadalmat kell teremteni és képviselni kell a nemzeti érdekeket, „Magyarország maradék szuverenitásának megõrzését” – mondta, rögzítve, hogy a KDNP 37 képviselõje ebben a három kérdésben Orbán Viktor mögött fog állni mindig. Szavai szerint a KDNP egy jó szövetséges, van néhány kérdés, amihez ragaszkodik, az esetek többségében ugyanakkor szeretnek jó kompromisszumokat kötni.

A kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje a parlament tavaszi ülésszakának témái között a polgári törvénykönyv, és a büntetõ törvénykönyv módosítását, valamint a járások újraindításáról és a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot említette. Az MTI kérdésére a kereszténydemokrata kezdeményezések közül a kártyás mérõórák elterjesztésére vonatkozó indítványt emelte ki, amely tavasszal szintén a parlament elé kerülhet.

A KDNP keresztényszociális pártként mûködik, a szociális kérdések továbbra is fontosak számára; elsõsorban a kisjövedelmûek és a leszakadó rétegek érdekeit kívánják képviselni – hangsúlyozta a frakcióvezetõ.

Harrach Péter jónak minõsítette a KDNP-s kormánytagok munkáját. Kiemelte a nemzetpolitikai, az oktatási törvények megalkotását, szociális területen a fogyatékkal élõk védelmét, a honvédelemben a tartalékos állomány felerõsítését. Az eredeti egyházügyi törvény jó munka volt – folytatta, megjegyezve: a vitát végül az a módosítás váltotta ki, amit a Fidesz-frakció az utolsó pillanatban benyújtott. A közigazgatási tárca államtitkára, Rétvári Bence szintén kiváló munkát végez, õ képviseli a generációk közötti együttmûködést a pártban, „amely töretlen” – rögzítette a frakcióvezetõ. Úgy érezzük jó választás volt mindegyik kereszténydemokrata kormánytag, sikeres csapaton nem kívánnak változtatni, és tudomása szerint a miniszterelnök is elégedett a munkájukkal.

Harrach Péter reagált azokra a felvetésekre is, amelyek arról szóltak, hogy az egyházi iskolák ne válogassanak a gyerekek között. Mint mondta, a katolikus iskolarendszer ezeréves hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, ez alatt mindig a felzárkóztatást is szolgálta. Ugyanakkor joggal tartják fenn ezek az intézmények a jogot arra is, hogy elitképzést is folytassanak. Ez az egyházi autonómia része, ami mellett a KDNP kitart – jelentette ki a frakcióvezetõ.

Forrás: MTI

A kereszténydemokrata frakcióvezetõ arra, hogy mit szégyell, illetve sajnál, úgy válaszolt: „jó lett volna, ha az eredeti, Szászfalvi László államtitkár által elkészített egyházügyi törvény simán megy át a parlamenten, a visszavonást, illetve az Alkotmánybíróság döntését sikerül elkerülni. (Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség címén semmisítette meg a törvényt. – A szerk.) Harrach Péter 2012 legfontosabb feladatának az elfogadott törvények „bejáratását” nevezte, azokat a szükséges módosításokat, melyeket az élet, a gyakorlat megkövetel akár az oktatási, az egészségügyi, a közjogi, az önkormányzati rendszerek átalakításakor.

kdnp.hu
Forrás: nol.hu

Bús Balázs, a KDNP országgyûlési képviselõje, Óbuda polgármestere rámutatott: nagyon nagy hátralékok halmozódtak fel abból adódóan, hogy a jelenlegi rendszer csak késve reagál a problémákra, így az adósságkezelési szolgáltatások csak akkor indulnak be, ha már jelentõs összegû tartozás halmozódik fel.  

Megjegyezte: ugyan jelen pillanatban is lehet kártyás mérõórákat felszerelni, de az eljárás bürokratikus, nehezen áttekinthetõ volta miatt csak kevesen élnek ezzel a megoldással.

A KDNP javaslata alapján minden olyan fogyasztónál, aki hatvan napon túli hátralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérõóra felszerelésére lenne kötelezve. Ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életveszélyes helyzetek is elkerülhetõk lennének – jelentette ki a polgármester.

Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerûen fel lehet tölteni, a mûködtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthetõk – mondta a politikus.

A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százaléka az adósság törlesztésére fordítódik. A kiosztott háttéranyag szerint a mérõórák úgy mûködnének, hogy ötezer forintnyi feltöltésbõl négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti.  

An mérõórák felszerelését követõen a szolgáltatónak a felszerelésrõl, és az inaktív órák fogyasztási helyérõl rendszeresen adatot kell szolgáltatnia jegyzõnek.  

Harrach Péter megjegyezte: tisztában vannak azzal, hogy a szolgáltatók ebben ellenérdekeltek, de mint fogalmazott: ezt az akadályt is le kell küzdeni.  

Bús Balázs kérdésre válaszolva elmondta: kérhetõ az önkormányzattól a védendõ státuszba vétel, és ezekben az esetekben a szolgáltatónak saját költségén kell a mérõórát felszerelni, és annak tulajdonosa is a szolgáltató. Ettõl függetlenül is kérheti bárki a mérõóra felszerelését, saját költségén.  

Az MTI kérdésére hozzátette: a mérõóra felszerelésének költsége mintegy 29 ezer forint.  

Bús Balázs elmondta: a befizetés után kap egy kódot a fogyasztó, ezt kell beütni, és a számlálás visszafelé történik. Ez a rendszer mindenképpen megtakarításra ösztönöz, hiszen folyamatosan látható a fogyasztás, így könnyebben tudatosul, mikor, hogyan lehet takarékoskodni.  

Pálffyi István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivõje felidézte, hogy a Fidesz frakcióvezetõje korábban már beterjesztett egy javaslatot, ami szabályozni kívánta ezt a kérdést. Az az indítvány kikapcsolási moratóriumot vezetett be, amely azonban az energiaágazatot megosztotta, és az energiaügyi államtitkár szakmai rosszallását is kiváltotta. Ezzel szemben a KDNP javaslata nemcsak a szociális ágazatban mûködõk egyöntetû helyeslését bírja, hanem arra is alkalmas, hogy a törvényhozók között is konszenzust teremtsen – jelentette ki.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Kifogás tehát nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásjogi szempontból lehet – írták, hozzátéve: a KDNP frakció reméli, hogy 2012. január elsejével életbe léphet a jogszabály.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetõje pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt. A lépést jogtechnikai megfontolásokkal indokolta, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.

A politikus azt mondta, hétfõn “megtalálják” a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály “tartalmi struktúráján” nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszûnõ egyházak jogi státuszát.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás elõtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetõen átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyûlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselõk jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.

Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételérõl a Fõvárosi Bíróság helyett az Országgyûlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

kdnp.hu
Forrás: MTI

A javaslat szól az adókedvezményrõl, amely Harrach Péter szerint a polgári kormány legfontosabb családtámogatási eleme. Mint mondta, a munkajövedelemhez kötött támogatás erõsíti a társadalmat fenntartó réteget, azokat támogatja, akik dolgoznak és gyereket nevelnek.

A KDNP frakcióvezetõje igazságosnak és indokoltnak nevezte, hogy a gyermeket nevelõ szülõ esetében a munka világában elszenvedett hátrányt valamilyen formában a nyugdíjrendszerben ellentételezzék.

Felhívta a figyelmet arra is, hogy bár sokan vitatják, de ez törvényjavaslat elkülöníti a családok támogatását és a szociális rászorultság alapján járó támogatásokat, mert az elõterjesztõk véleménye szerint a családpolitika nem szegénypolitika. Hozzátette: amikor a segélyszerû támogatás kizárólagossá válik, akkor az a megélhetési gyermekvállalást erõsíti, vagyis azokat, akik nem munkából, hanem segélybõl akarnak megélni.

Kiemelte, hogy a javaslat szól a szülõ kötelességeirõl és – sokak megrökönyödésére – a gyermekek kötelezettségeirõl is. Lehet ezen élcelõdni – folytatta Harrach Péter – de szerinte a javaslat ezen része nem más, mint a Horn Gyula miniszterelnöksége alatt, 1997-ben elfogadott gyermekvédelmi törvénybõl vett szó szerinti idézet, nem pedig a “KDNP elavult, avas szemléletének megjelenése”.

A KDNP-s politikus kiemelte a törvény azon paragrafusát, amely kötelezi a médiaszolgáltatókat, hogy tartsák tiszteletben a házasságot és a családi értékeket. Harrach Péter szerint ez ma nincs így, ha bekapcsoljuk a televíziót, akkor azt látjuk, hogy az üresség, az értéktelen élet ábrázolásával, példaként állításával rombolják a család értékeit.

A házasság és az élettársi kapcsolat viszonylatában beszélt arról is, hogy család és család, gyermek és gyermek között nem szabad különbséget tenni, de személyes véleménye szerint a házasságban megvannak azok az értékek, amelyek fontosak a család számára, és a gyermekvállalási kedv is erõsebb házasságban.

kdnp.hu
Forrás: MTI, Hirado.hu

Harrach Péter
KDNP frakcióvezetõ