A politikus kiemelte: a magyar kormány nyitott a megegyezésre, érveit világosan ki fogja fejteni, és az esetleges törvénymódosítás nem jelent különösebb nehézséget. Ha bírósági döntés születik a kormány azt tiszteletben fogja tartani – tette hozzá a politikus.

Az Európai Bizottság kedden úgy döntött, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen – jelentette be José Manuel Durao Barroso elnök kedden Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintõ szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felsõ korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintõen indítanak. Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintõ egyes kérdésekkel kapcsolatban.

Forrás: MTI

Arra a felvetésre, hogy a Magyar Nemzet értesülése szerint Brüsszel az azonos nemûek házasságának engedélyezését és a Gyurcsány Ferenc elleni büntetõeljárás leállítását várhatja a hiteltárgyalások sikeréért cserébe, azt mondta: reménykedik abban, Európa nem jutott el odáig, hogy „korrupt politikai személyeket” védelmezzen, illetve, hogy nem a melegek kapcsolatának a házasság rangjára emelése a legnagyobb gondja, amikor demográfiai csõdbe jutott Európa és Magyarország. Harrach Péter hozzátette, mindenki szabadon választja meg nemi identitását, õk csak azt kérik ezzel kapcsolatban: „csukják be a hálószoba ajtaját, illetve ne próbáljanak egy más jellegû kapcsolatot házasságnak nevezni, mert az nem az”.

A jegybanktörvény esetleges módosítása kapcsán azt mondta: azt, hogy mi lesz a vége a tárgyalásoknak, és az uniós követeléseknek, a kormány el fogja dönteni. „Mi bízunk a miniszterelnökben, aki következetesen képviseli a nemzeti érdekeket, ugyanakkor reálpolitikusként a falon túl nem megy, de a falig elmegy. Most is ez történt” – összegzett Harrach Péter, majd hozzátette: közös célja a frakciószövetség tagjainak Magyarország megújítása. Versenyképes gazdaságot, rendezett társadalmat kell teremteni és képviselni kell a nemzeti érdekeket, „Magyarország maradék szuverenitásának megõrzését” – mondta, rögzítve, hogy a KDNP 37 képviselõje ebben a három kérdésben Orbán Viktor mögött fog állni mindig. Szavai szerint a KDNP egy jó szövetséges, van néhány kérdés, amihez ragaszkodik, az esetek többségében ugyanakkor szeretnek jó kompromisszumokat kötni.

A kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje a parlament tavaszi ülésszakának témái között a polgári törvénykönyv, és a büntetõ törvénykönyv módosítását, valamint a járások újraindításáról és a hungarikumokról szóló törvényjavaslatot említette. Az MTI kérdésére a kereszténydemokrata kezdeményezések közül a kártyás mérõórák elterjesztésére vonatkozó indítványt emelte ki, amely tavasszal szintén a parlament elé kerülhet.

A KDNP keresztényszociális pártként mûködik, a szociális kérdések továbbra is fontosak számára; elsõsorban a kisjövedelmûek és a leszakadó rétegek érdekeit kívánják képviselni – hangsúlyozta a frakcióvezetõ.

Harrach Péter jónak minõsítette a KDNP-s kormánytagok munkáját. Kiemelte a nemzetpolitikai, az oktatási törvények megalkotását, szociális területen a fogyatékkal élõk védelmét, a honvédelemben a tartalékos állomány felerõsítését. Az eredeti egyházügyi törvény jó munka volt – folytatta, megjegyezve: a vitát végül az a módosítás váltotta ki, amit a Fidesz-frakció az utolsó pillanatban benyújtott. A közigazgatási tárca államtitkára, Rétvári Bence szintén kiváló munkát végez, õ képviseli a generációk közötti együttmûködést a pártban, „amely töretlen” – rögzítette a frakcióvezetõ. Úgy érezzük jó választás volt mindegyik kereszténydemokrata kormánytag, sikeres csapaton nem kívánnak változtatni, és tudomása szerint a miniszterelnök is elégedett a munkájukkal.

Harrach Péter reagált azokra a felvetésekre is, amelyek arról szóltak, hogy az egyházi iskolák ne válogassanak a gyerekek között. Mint mondta, a katolikus iskolarendszer ezeréves hagyományokkal rendelkezik Magyarországon, ez alatt mindig a felzárkóztatást is szolgálta. Ugyanakkor joggal tartják fenn ezek az intézmények a jogot arra is, hogy elitképzést is folytassanak. Ez az egyházi autonómia része, ami mellett a KDNP kitart – jelentette ki a frakcióvezetõ.

Forrás: MTI

– Az elhurcoltakra emlékezünk, akik ártatlanul, egy õrült eszmétõl vezérelt barbár hatalom fogságába kerültek. Zebegény, Nagymaros és Kismaros polgárai voltak, szorgos, családszeretõ és a sváb hagyományaikat õrzõ emberek. Amikor a történelem váratlanul belépett az életükbe, megtapasztalták, hogy az ember sorsát nagyrészt a külsõ körülmények formálják. A fogságban bizonyították, tartásunkat, jellemünket az mutatja, hogyan kezeljük az ilyen eseményeket. Az otthonról hozott erények, a hitbõl fakadó remény és az egymásért érzett felelõsség, segítették õket, hogy többségük túlélje a megpróbáltatásokat. Ennek a szomorú történelmi eseménynek nemcsak személyes, de eszmei, társadalmi oldala is volt. Más szabadságát könnyen veszik el azok, akiknek nincs helyes szabadságképük. A kollektivizmus nem ismerte a személy szabadságát, korunk individualizmusa viszont gátlástalan öntörvényûségre tanít. Az akkori Magyarország önrendelkezését a kommunisták vették el. A mai Magyarország önrendelkezését azok korlátozzák, akiknek a saját profitjuk a legfontosabb. Nemcsak az országot támadják, de sanyargatják a polgárokat is. Hozzájuk társulnak azok az ultra-liberálisok, akiknek gyanús minden, ami nemzeti, ami hagyományos érték, vagy élõ közösség. Az elhurcoltak túlélését a remény és a szívós kitartás segítette. Sokan hazatértek, néhányan ma is közöttünk vannak. De hol van ma már a kommunizmus? A remény és a kitartás éltessen minket is. – tette hozzá a politikus.

Az ünnepség a templom elõkertjében álló, az elhurcoltakra emlékeztetõ, kopjafa megkoszorúzásával folytatódott.

-Az országban elsõként 1989-ben, itt Zebegényben állítottunk emléket az elhurcoltaknak. Azóta minden év január elsõ vasárnapján szentmisével emlékezünk nemcsak a zebegényi, hanem az egész magyarországi svábság Holokausztjára . – mondta el a kopjafánál a Nemzet Emlékezés Harangja Alapítvány képviseletében Pálmai Béla elnök. – Szüleinket, hozzátartozóinkat 1945 januárjában, hóban, fagyban gyalog hajtották az ukrajnai Donyeck-medence szénbányáiba, sokan ott haltak meg, ott kaparták el õket a jeges földbe. Ugyanakkor 66 évvel az események után is vannak még túlélõk, akik itt lehetnek velünk, és fogadhatják az utódok fõhajtását.  Családunk, nemzetünk történetét át kell adnunk a fiataloknak. –tette hozzá. Elmondta még, hogy 1945. január 5.-én Zebegénybõl 121 férfit és nõt hurcolták el „malenkij robotra”. Közülük harmincegyen nem tértek vissza. A nagymarosi 400 elhurcoltból 101, míg a 83 kismarosi közül 11 ember tûnt el.

A kopjafánál az egyházi, és a politikai elõjárókon kívül Zebegény, Kismaros és Nagymaros polgármesterei, illetve a túlélõk és hozzátartozók helyezték el a megemlékezés virágait.

Brockhauser Edit

A kereszténydemokrata frakcióvezetõ arra, hogy mit szégyell, illetve sajnál, úgy válaszolt: „jó lett volna, ha az eredeti, Szászfalvi László államtitkár által elkészített egyházügyi törvény simán megy át a parlamenten, a visszavonást, illetve az Alkotmánybíróság döntését sikerül elkerülni. (Az Alkotmánybíróság közjogi érvénytelenség címén semmisítette meg a törvényt. – A szerk.) Harrach Péter 2012 legfontosabb feladatának az elfogadott törvények „bejáratását” nevezte, azokat a szükséges módosításokat, melyeket az élet, a gyakorlat megkövetel akár az oktatási, az egészségügyi, a közjogi, az önkormányzati rendszerek átalakításakor.

kdnp.hu
Forrás: nol.hu

Bús Balázs, a KDNP országgyûlési képviselõje, Óbuda polgármestere rámutatott: nagyon nagy hátralékok halmozódtak fel abból adódóan, hogy a jelenlegi rendszer csak késve reagál a problémákra, így az adósságkezelési szolgáltatások csak akkor indulnak be, ha már jelentõs összegû tartozás halmozódik fel.  

Megjegyezte: ugyan jelen pillanatban is lehet kártyás mérõórákat felszerelni, de az eljárás bürokratikus, nehezen áttekinthetõ volta miatt csak kevesen élnek ezzel a megoldással.

A KDNP javaslata alapján minden olyan fogyasztónál, aki hatvan napon túli hátralékba kerül, a szolgáltató kártyás mérõóra felszerelésére lenne kötelezve. Ezzel megakadályozható lenne a további hátralékok felhalmozása, viszont az életveszélyes helyzetek is elkerülhetõk lennének – jelentette ki a polgármester.

Ha szükség van a fogyasztásra, ezeket az órákat nagyon egyszerûen fel lehet tölteni, a mûködtetés az önkormányzatok támogatási rendszerébe is könnyen beilleszthetõk – mondta a politikus.

A javaslat másik eleme, hogy a hátralékosok minden befizetésének húsz százaléka az adósság törlesztésére fordítódik. A kiosztott háttéranyag szerint a mérõórák úgy mûködnének, hogy ötezer forintnyi feltöltésbõl négyezer forint felhasználható lenne, míg ezer forint a fennálló adósságot törleszti.  

An mérõórák felszerelését követõen a szolgáltatónak a felszerelésrõl, és az inaktív órák fogyasztási helyérõl rendszeresen adatot kell szolgáltatnia jegyzõnek.  

Harrach Péter megjegyezte: tisztában vannak azzal, hogy a szolgáltatók ebben ellenérdekeltek, de mint fogalmazott: ezt az akadályt is le kell küzdeni.  

Bús Balázs kérdésre válaszolva elmondta: kérhetõ az önkormányzattól a védendõ státuszba vétel, és ezekben az esetekben a szolgáltatónak saját költségén kell a mérõórát felszerelni, és annak tulajdonosa is a szolgáltató. Ettõl függetlenül is kérheti bárki a mérõóra felszerelését, saját költségén.  

Az MTI kérdésére hozzátette: a mérõóra felszerelésének költsége mintegy 29 ezer forint.  

Bús Balázs elmondta: a befizetés után kap egy kódot a fogyasztó, ezt kell beütni, és a számlálás visszafelé történik. Ez a rendszer mindenképpen megtakarításra ösztönöz, hiszen folyamatosan látható a fogyasztás, így könnyebben tudatosul, mikor, hogyan lehet takarékoskodni.  

Pálffyi István, a Kereszténydemokrata Néppárt frakciószóvivõje felidézte, hogy a Fidesz frakcióvezetõje korábban már beterjesztett egy javaslatot, ami szabályozni kívánta ezt a kérdést. Az az indítvány kikapcsolási moratóriumot vezetett be, amely azonban az energiaágazatot megosztotta, és az energiaügyi államtitkár szakmai rosszallását is kiváltotta. Ezzel szemben a KDNP javaslata nemcsak a szociális ágazatban mûködõk egyöntetû helyeslését bírja, hanem arra is alkalmas, hogy a törvényhozók között is konszenzust teremtsen – jelentette ki.

kdnp.hu
Forrás: MTI

B.E.

Kifogás tehát nem tartalmi, hanem kizárólag eljárásjogi szempontból lehet – írták, hozzátéve: a KDNP frakció reméli, hogy 2012. január elsejével életbe léphet a jogszabály.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetõje pénteken jelentette be, hogy hatályon kívül helyezik az elfogadott egyházügyi törvényt. A lépést jogtechnikai megfontolásokkal indokolta, hozzátéve, hogy az új jogszabályt még az idén el kell fogadni, várhatóan a két ünnep között.

A politikus azt mondta, hétfõn “megtalálják” a jogtechnikai megoldást a hatályon kívül helyezésre, kijavítják a formai hibákat, ám a jogszabály “tartalmi struktúráján” nem fognak változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy egyes kérdésekben érdemes felülvizsgálatot tartani. Példaként említette a megszûnõ egyházak jogi státuszát.

A parlament július 12-ére virradó éjszaka fogadta el az új egyházügyi törvényt. A javaslatot eredetileg KDNP-s politikusok jegyezték, ám a szavazás elõtt néhány órával a Fidesz-frakció kezdeményezésére az alkotmányügyi bizottság alapvetõen átírta. A parlament nyári rendkívüli ülésszakának utolsó napján emiatt többször is szünetelt a határozathozatal.

A jogszabállyal az Országgyûlés tizennégy egyházat ismert el: a Magyarországi Katolikus Egyházat, a Magyarországi Református Egyházat, a Magyarországi Evangélikus Egyházat, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségét, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséget, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközséget, a Budai Szerb Ortodox Egyházmegyét, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátust, a Magyarországi Bolgár Ortodox Egyházat, a Magyarországi Román Ortodox Egyházmegyét, az Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéjét, az Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerületét, a Magyarországi Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Az utóbbi az egyetlen, amely a kereszténydemokrata képviselõk jegyezte törvényjavaslatban nem szerepelt a bevett és elismert egyházak között.

Ugyanakkor az alkotmányügyi bizottság módosító javaslatának elfogadásával a parlament a többi vallási közösséget nem nevesítette és kategorizálta. Rögzítették azonban, hogy az utóbbiak nyilvántartásba vételérõl a Fõvárosi Bíróság helyett az Országgyûlés dönthet, kétharmados többséggel. Ilyen döntés azonban nem született azóta.

kdnp.hu
Forrás: MTI