Harrach Péter azzal kezdte felszólalását, hogy a parlamentben most olyan sarkalatos törvények születnek, amelyek hosszú évtizedekre meghatározzák Magyarország jövõjét.
-Az uniós tagsággal vállalta az ország, hogy a költségvetési hiánycélt három százalék alá helyezi. Ez a korábbi kormányzatoknak nem sikerült. Az Orbán kormány az elsõ, amelynek az államadósság csökkentése és a hiánycél tartása is sikerül. A jövõ év költségvetése, a kormány szándéka szerint, az uniós válságzónától történõ elrugaszkodást biztosítja. A legfõbb cél, hogy az államadósságot újratermelõ alrendszereket átalakítsuk, például a nyugdíjrendszer és az egészségügy saját lábra állításával. Ide tartozik a Start munkaprogram, amely a munkaerõpiacra igyekszik visszavezetni a dolgozni tudó és akaró embereket. További kormányzati célok, az országvédelmi alap létrehozása, és az, hogy megszüntessük az adóelkerüléseket. – ismertette Harrach Péter a kormány terveit. Hozzátette a kormányzat legfontosabb vállalásai továbbra is, az államadósság csökkentése, a munkahelyteremtés, vagyis a foglalkoztatás növelése, az otthonteremtés támogatása, a devizahitelesek megmentése, és az adórendszer egyszerûsítése, ebben az egykulcsos adó megtartása.

Ezt követõen a politikusok válaszoltak a hallgatóság részérõl felmerülõ kérdésekre. A legtöbb kérdés az egykulcsos adóval, az EVA-val, a kisvállalkozások terheivel, és a kistelepülések nehézségeivel kapcsolatban érkezett.

Brockhauser Edit

B.E.

A KDNP által a jövõ évi költségvetéshez benyújtott további javaslat azt kezdeményezi, hogy a munkáltatók által nyújtott lakáscélú támogatásokat adómentesen fel lehessen használni a kedvezményes végtörlesztéshez. Ez bõvítené az adómentes munkáltatói támogatás felhasználási körét, egyúttal támogatná a kormány végtörlesztéssel kapcsolatos céljainak elérését a felhasználható források szélesítésével.

Harrach Péter kezdeményezte továbbá az erdei kisvasutak üzemeltetési támogatását, tekintettel arra, hogy azok üzemeltetõi 2008. januárja óta kizárólag önerõbõl fedezik mûködésüket, állami üzemeltetõi támogatásra nem számíthatnak, finanszírozási helyzetük pedig kritikus.

A kereszténydemokrata frakció vezetõje azt mondta, arra számít, hogy a 2012. évi költségvetés rendkívül kicsi mozgástere miatt várhatóan csak néhány kereszténydemokrata indítványt fogadnak majd be.

“Fontos hangsúlyozni, hogy a módosító indítványok nagyrészt a Fidesszel közös szakmai kabinetekben készülnek, illetõleg az egyeztetésekre már a törvényjavaslat benyújtását megelõzõen is sor kerültek” – fûzte hozzá a kormánypárti politikus.

Forrás: MTI, magyarhirlap.hu, kdnp.hu

A törvényi preambulumban szereplõ elvek az eszményt jelentik, ugyanakkor igazodni kell a mai magyar viszonyokhoz. Közismert, hogy sok az egyszülõs család, az élettársi kapcsolat, a gyermekek negyven százaléka házasságon kívül születik, és magas a válások száma. A törvény definíciókat, irányvonalakat határoz meg, többek között magáról a család fogalmáról, a családközpontú gondolkodásról, a felelõs párkapcsolatról, a családi életre nevelésrõl, a családtámogatás rendszerérõl, a gyermekek jogairól és kötelességeirõl, vagy a generációk közötti felelõsségvállalásról. A kereszténydemokrata politika egyik legfontosabb feladata, hogy a családdal kapcsolatos közgondolkodást megváltoztassa, és megerõsítse a családok védelmét.

Brockhauser Edit

Kiemelte: gyermek és gyermek között nem lehet különbséget tenni, sok az egyszülõs, illetve élettársi kapcsolatra épülõ család, a gyermekek 40 százaléka házasságon kívül születik, a tejes családok aránya meglehetõsen alacsony.  

Ezért a jogszabályban a család „a leszármazásra épül”, és azt mondja ki, hogy a családban legalább két olyan személynek kell lennie, akik egyenes ági rokoni kapcsolatban vannak. Családként definiálják még az örökbefogadáson alapuló szülõ-gyermek kapcsolatot is.  

Felsorolják a törvényben a gyermekek jogait, így elsõsorban, hogy családban nevelkedjen, és rögzítik kötelességeiket is. Harrach Péter ezek között említette a tanulmányok folytatását, az egészségtelen életmód kerülését, a szülõvel való együttmûködés kötelességét, és eltartásának kötelezettségét addig a határig, amíg saját gyermekének eltartását nem veszélyezteti. A KDNP frakcióvezetõje a foglalkoztatás és család összeegyeztetésérõl azt mondta, a kiskorú gyermeket nevelõ szülõt – külön törvényben foglaltak szerint – kiemelt munkajogi védelem illeti meg. Rögzítik, hogy az állam ösztönzi a részmunkaidõben történõ munkavégzést, és beillesztették a kerettörvénybe a családok adórendszeren keresztüli támogatását is. Harrach Péter ezzel kapcsolatban megjegyezte, hogy õ a kiemelt támogatást a második gyermeknél tenné meg, ugyanis második gyermekek nem nagyon születnek meg ma.  

A kereszténydemokrata politikus azt mondta, a jogszabály nem lesz értéksemleges, azokat a családi életre vonatkozó értékeket tartalmazza, amelyek minden ember számára elfogadhatónak tartanak.  

Harrach Péter arra figyelmeztetett egy tanulmány alapján, hogy ha a jelenlegi demográfiai helyzet nem változik, és a házasodási, gyermekvállalási mutatók a mostani szinten maradnak, a század végére 5,2 millióra csökken a népesség, és 36 százalék felett lesz a 65 év felettiek aránya, míg a bevándorlók aránya 900 ezer körül alakulhat. A munkavállalók számát pontosan nem lehet megmondani – folytatta – de az biztos, hogy nem lesznek elegendõen a társadalombiztosítás mûködtetésére, az ország fenntartásához. A kereszténydemokrata politikus fontosnak tartja, hogy beépüljön a közgondolkodásba: „családban élni jó, gyermeket vállalni nemcsak nehézséget, hanem örömet is jelent”.

kdnp.hu
Forrás: MTI

B.E.