Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Kitelepítettekre emlékeztek Kisnémediben

Share Button
A Kisnémedi Hõsi Emlékparkban ünnepi mûsorral és koszorúzással emlékeztek meg a hortobágyi kényszermunkatáborokba, 1951 és ’53 között, elhurcoltakról. Hatvan évvel ezelõtt a hortobágyi Árkustanyára több helyi családot is kitelepítettek. Az elhurcoltakat önkényesen válogatták ki, bírói ítélet nélkül.
Kitelepítettekre emlékeztek Kisnémediben 
 
<--more-->
Az ünnepi megemlékezésen Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje is részt vett. Mint elmondta, valamennyien együtt érzünk azokkal, aki ma a családtagjaikra emlékeznek, és tisztelettel hajtunk fejet az áldozatok elõtt. Hozzátette, a kitelepített embereket nem csak a szabadságukban korlátozták, de sokan az életüket vesztették a munkatáborokban. A 60 éve történtek arra emlékeztetnek, hogy abban a társadalmi rendszerben nem létezett az emberi személy méltósága és a szolidaritás. A politikus arról is szólt, hogy jelenleg nagy változások zajlanak az országban. A cél, egy egészséges társadalom felépítése, amelyben ilyen események nem történhetnek. Azt is hangsúlyozta, hogy az ünnepeknek közösségépítõ szerepük van, és öröm, hogy erre a megemlékezésre a fiatalok is eljöttek, így a következõ generációk sem felejtik el a történteket.

Ezt követõen Edelman György polgármester, és Eötvös Péter a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke szólt az egybegyûltekhez. Az ünnepi mûsor zárásaként a környezõ települések polgármesterei, a pártok képviselõi, illetve civil egyesületek, magánszemélyek koszorúzták meg az emlékmûvet.

Brockhauser

KDNP: elfogadhatatlan a munka törvénykönyvének tervezete

Share Button
KDNP: elfogadhatatlan a munka törvénykönyvének tervezeteA párt frakcióvezetõje szerint Matolcsyék javaslata még a kormányfõ által képviselt elvekkel is szembe megy.

A KDNP-frakció számára elfogadhatatlan mostani formájában a munka törvénykönyvének az a tervezete, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített – nyilatkozta a Népszabadságnak Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetõ.
<--more-->
A napilap keddi száma ismerteti, hogy Harrach Péter szerint a javaslat nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmi törvényjavaslattal is.

A KDNP a családvédelmi törvényben érvényesíteni szeretné, hogy a gyerekszülés után, illetve a gyesrõl visszatérõ anyák is védelmet élvezzenek a munka világában, és ne csak a közszférában, hanem a versenyszférában is biztosítsák számukra például a részmunkaidõs vagy távfoglalkoztatást – közölte Harrach Péter.

Szerinte ezzel párhuzamosan a munkaadók számára is jóval nagyobb járulékkedvezményt kellene biztosítani – olvasható a Népszabadságban.

Forrás: MTI, hir24.hu

Az új egyházi törvény útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének

Share Button
Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad mûködését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének – hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje. Kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani világnézetét.
<--more-->
Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképbõl táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelmûvé tenni – jelentette ki a kormánypárti politikus Nyakó István szocialista országgyûlési képviselõ vasárnapi sajtótájékoztatójára célozva. Harrach Péter elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás elõtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítõi számára elfogadható.
    
A KDNP frakcióvezetõje kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét. Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen Aquinói Szent Tamás filozófiáját tanítsák – fogalmazott Harrach Péter.
    
Hozzátette: a szocialista politikus kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. Ugyanakkor az MSZP-tõl senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassák el.
    
Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális mûködéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek mûködésére a törvény szintén lehetõséget biztosít. Ezzel arra reagált, hogy Nyakó István szerint érthetetlen, hogy egyes egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húszévesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg mások, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a törvényben rögzített húsz évet, megkaphatják a bejegyzést.
    
Harrach Péter röviden válaszolt Nyakó István kérdésére, amelyet az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavai, illetve Deutsch Tamás fideszes politikus annak kapcsán nyilvánosságra került szalonképtelen reagálása nyomán fogalmazott meg. A szocialista politikus azt firtatta: Deutsch Tamás “válasza” tekinthetõ-e a polgári párt hivatalos álláspontjának, azaz diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben. Harrach Péter erre annyit mondott: nem az a kérdés, hogy frontot nyitunk-e vagy sem, hanem az, hogy milyen szálak kötik össze az illetõ urat egyes hazai körökkel.
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

Falunap Csõváron

Share Button
Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõjeként sokadszotta vett részt a csõvári falunapon. Mint köszöntõjében elmondta, a közösségépítés helyi és nemzeti szinten egyaránt fontos, hogy mindenki magáénak érezze a település illetve az ország fejlõdését. Röviden szólt az eltelt egy év kormányzati munkájáról, a szakadék szélérõl visszahúzott gazdaságról, a közös erõfeszítésekrõl. Végül a falunapra gondatalan, jó szórakozást kívánt a csõváriaknak.
 
Falunap Csõváron 

A munka törvénykönyve módosításának kettõs célt kell szolgálnia

Share Button
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a munka törvénykönyve módosításának kettõs célt kell szolgálnia: be kell csukni a visszaélések kiskapuit, és a munkavállalók tényleges jogait meg kell erõsíteni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje azt mondta: biztosítani kell a vállalkozások zavartalan mûködését, valamint a munkavállalók védelmét is, a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélõ munkaadókkal, például egyes multinacionális kereskedelmi láncokkal szemben.
<--more-->
Kiemelte: a módosításnak összhangban kell lennie a családok védelmérõl szóló törvénnyel, és a szociális konzultáció eredményével. A kereszténydemokrata politikus elmondása szerint ez két szempontot biztosan jelent, a családok, elsõsorban a kisgyermekes szülõk védelmét, illetve a védett korban lévõk munkahelyének biztosítását.
    
A munka törvénykönyvének tervezett módosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt pénteken hozta nyilvánosságra.
    
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

Harrach Péter az m1 Ma reggel címû mûsorában

Share Button

Harrach Péter az egyházügyi törvényrõl

Share Button
Az Országgyûlés még a nyári szünet elõtt, július 12-én elfogadta az új egyházügyi törvényt. A törvényjavaslat benyújtását hosszú egyeztetési folyamat elõzte meg, és a hírek arról szóltak, hogy az Alkotmányügyi Bizottság még az utolsó pillanatban jelentõs módosításokat tett a törvényjavaslaton. Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetõjét az eredeti javaslatról és a módosítás utáni törvényrõl kérdeztük.
<--more-->
Hogyan zajlott ez a folyamat, mi volt pontosan az eredeti javaslat?

A KDNP-frakció négy képviselõje nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelynek elõkészítésében az Egyházügyi Államtitkárság is dolgozott. Ez a tervezet az 1990/4-es törvényt kívánta leváltani egy másik törvénnyel, pótolva annak hiányosságait. A legfontosabb szempont az volt, hogy ki tudjuk szûrni azokat a társaságokat, amelyek üzleti szándékból jöttek létre, és egyházként próbáltak érvényesülni, illetve azoknak az egyházaknak, amelyek valóban tényleges egyházi tevékenységet folytatnak, biztosítsuk a szabad mûködést.

Hosszú egyeztetési folyamat után a javaslat szerint három kategóriába kerültek a külön bejegyzési folyamatot nem igénylõ egyházak. Ez azért volt fontos, mert különbözõ szempontok szerint lehetett ezeket magyarországi egyházaknak nevezni. Egyik a történelmi szempont, ide tartoznak az 1895-ös törvényben már szerelõ egyházak, a másik kategóriába az intézményfenntartó és egyéb hasznos társadalmi tevékenységet folytató egyházak, akikkel a kormány már korábban szerzõdést kötött, illetve szándékában állt ez év december 31-ig szerzõdést kötni, és a harmadik kategóriába kerültek azok, amelyek hazánkban kis létszámúak, de valamilyen világegyházhoz kapcsolódnak.

Mondana példákat az utóbbi két kategóriára? Milyen egyházak tartoztak volna ide?

A  második kategóriába, vagyis a társadalmi, karitatív tevékenységet is folytató kategóriába tartoztak volna a kisebb protestáns egyházak, például a metodista egyház, a harmadik kategóriába tartoztak volna a nálunk kis létszámú, de a világban jelentõs, nem keresztény egyházak, mint például a buddhista vagy az iszlám szervezetek.

Ezzel a javaslattal sikerült egy konfliktuskerülõ, kompromisszumkész, véleményünk szerint korrekt megoldást találni. Azok a szervezetek, amelyek ezekbe a kategóriákba nem tartoztak, a késõbbiekben a bíróságtól kaphattak volna bejegyzést a törvénytervezet szerint.

Ezen a két ponton változtatott az alkotmányügyi bizottság, fõként fideszes képviselõk kezdeményezésére. Ennek lényege egyfelõl, hogy nem a bíróság, hanem a Parlament dönt az ide felveendõ szervezetekrõl, másfelõl ebbõl a három kategóriából csupán a történelmi szempontot tartotta meg, és hozzátett a történelmi egyházakhoz két, az utóbbi idõben megerõsödött  szervezetet: a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Ugyanakkor hozzá kell tenni: annak a lehetõsége továbbra is megvan, hogy jelentkezés után a Parlament bõvítheti ezt a csoportot.

Nem titok, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívõk körében csalódást okozott, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak kategóriájába tartozik ezentúl.

Kihagyni nem lehetett az egyházi körbõl, hiszen az 1%-os felajánlások szerint a negyedik helyen áll a támogatott egyházak között, tehát nagy a társadalmi támogatottsága. Ez persze bizonyos szempontból relatív, hiszen tudjuk, hogy például a Katolikus Egyházat vagy a protestáns  egyházakat támogatók között sok idõsebb, nyugdíjas személy van, akik az 1%-ot nem tudják felajánlani, míg a Hit Gyülekezetéhez középkorú vagy fiatalabb személyek tartoznak, akik ezt a felajánlást meg tudták tenni. Ám a tény akkor is tény marad, és ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
 
Egyéb feltételek megszabásával sem?

A Hit Gyülekezete könnyen túllép azokon a határokon, amiket megszabtunk, például azon, hogy húsz éve legyen jelen hazánkban az illetõ egyház –  õk már a 80-as évektõl mûködnek hazánkban. Emiatt tehát nem lehetett kihagyni a Hit Gyülekezetét. A KDNP-s tervezet szerint a második kategóriába, a jelentõs társadalmi-karitatív tevékenységet folytató szervezetek közé kerültek volna, akikkel a kormány már megállapodást kötött vagy december 31-ig megállapodást kötött volna, de ezt a javaslatot az Alkotmányügyi Bizottság fideszes képviselõk javaslatára megváltoztatta. Azzal viszont, hogy megszüntette ezt a kategóriát, amint már említettem, két szervezetet, a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak közé sorolta.

Összességében hogyan  értékeli a most elfogadott egyházügyi törvényt?

Nem olyan liberális, mint a korábbi, kiszûri azokat a szervezeteket, amelyek nem egyházi tevékenységet folytatnak, és mégis ide akarnak kerülni – ezért is  szól úgy a törvény, hogy az új egyházi szervezetként jelentkezõket a Parlament elbírálása után lehet csak bejegyezni, hiszen így nagyobb kontroll mûködik a bejegyzés elõtt.

Magyar Kurír
(nk)

Harrach Péter a Duna TV Közbeszéd címû mûsorában

Share Button

Harrach Péter Pencen

Share Button
Vendégház épül azon a penci ingatlanon, amelyet a Nemzeti Vagyonkezelõ ZRt.adományozott a településnek. Mint Králik József polgármester elmondta, az örökös nélkül maradt ingatlan, amely ezer négyzetméteres, és közel ötmillió forintot ér, állami tulajdonba került. Egy új kormányrendelet lehetõvé tette, hogy a falu megigényelje, így mostantól a település vagyonát gyarapítja, és közcélú létesítmény épülhet rajta. Harrach Péter a körzet képviselõje is részt azon a rendezvényen, amelynek során a falu “birtokba vette” az ingatlant. Mint köszöntõjében hangsúlyozta, sem a falunak, sem az államnak nem jó ha a gazdátlan lerobbant épület, amely vonzza az illegális beköltözõket, tovább omladozik és rontja az utcaképet, miközben a település érdekében jó célra fel lehet használni.
 
 Harrach Péter Pencen

Nincs koalíciós feszültség az új egyházi törvénybõl

Share Button
Az Országgyûlés által elfogadott új egyházügyi törvény tizennégy felekezetet ismer el, köztük a baptista egyházat és a Hit Gyülekezetét is. A többi közösséget a parlament nyilváníthatja egyházzá kétharmados többséggel. Az eredeti tervezetet több hónap elõkészítõ munkával kereszténydemokrata politikusok dolgozták ki, de a Fidesz az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a javaslatot. A KDNP frakcióvezetõje hangsúlyozta: a két párt között emiatt nincs feszültség.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje nem tartja kudarcnak, hogy az új egyházügyi törvény több pontban is lényegesen eltér a kereszténydemokraták által beterjesztett indítványtól. Harrach Péter a Kossuth Rádió reggeli mûsorában azt mondta: ez a példa azt mutatja, hogy a kormánypártok együttmûködve közös megoldást keresnek, egyúttal rávilágított a Fidesz és a KDNP közötti szemléletbeli különbségekre is.

A kereszténydemokraták által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként mûködõ szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az ügyben. Ezzel szemben a Fidesz egy kemény, radikális, hatékony, a konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.

Az elismert egyházaktól a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkoztak, hogy az elfogadott törvénnyel letisztulhat a már több mint háromszáz egyház mûködése. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor szerint a törvény az alapvetõ kérdésekben lényegi változást nem hoz, amiben a folyamatosság reményét látják.

A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter kiemelte: régóta szükség volt egy ilyen törvényre, amely vélhetõen kiszûri az üzleti érdekektõl vezérelt felekezeteket.

Az új egyházügyi törvény 2012-tõl lép életbe. A tizennégy most elismert egyházon kívül a többinek új regisztrációt kell kérni.

Forrás: mr1-kossuth.hu, kdnp.hu