A Kisnémedi Hõsi Emlékparkban ünnepi mûsorral és koszorúzással emlékeztek meg a hortobágyi kényszermunkatáborokba, 1951 és ’53 között, elhurcoltakról. Hatvan évvel ezelõtt a hortobágyi Árkustanyára több helyi családot is kitelepítettek. Az elhurcoltakat önkényesen válogatták ki, bírói ítélet nélkül.

 

 

<--more-->
Az ünnepi megemlékezésen Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje is részt vett. Mint elmondta, valamennyien együtt érzünk azokkal, aki ma a családtagjaikra emlékeznek, és tisztelettel hajtunk fejet az áldozatok elõtt. Hozzátette, a kitelepített embereket nem csak a szabadságukban korlátozták, de sokan az életüket vesztették a munkatáborokban. A 60 éve történtek arra emlékeztetnek, hogy abban a társadalmi rendszerben nem létezett az emberi személy méltósága és a szolidaritás. A politikus arról is szólt, hogy jelenleg nagy változások zajlanak az országban. A cél, egy egészséges társadalom felépítése, amelyben ilyen események nem történhetnek. Azt is hangsúlyozta, hogy az ünnepeknek közösségépítõ szerepük van, és öröm, hogy erre a megemlékezésre a fiatalok is eljöttek, így a következõ generációk sem felejtik el a történteket.

Ezt követõen Edelman György polgármester, és Eötvös Péter a Hortobágyi Kényszermunkatáborokba Elhurcoltak Egyesületének elnöke szólt az egybegyûltekhez. Az ünnepi mûsor zárásaként a környezõ települések polgármesterei, a pártok képviselõi, illetve civil egyesületek, magánszemélyek koszorúzták meg az emlékmûvet.

Brockhauser

A párt frakcióvezetõje szerint Matolcsyék javaslata még a kormányfõ által képviselt elvekkel is szembe megy.

A KDNP-frakció számára elfogadhatatlan mostani formájában a munka törvénykönyvének az a tervezete, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített – nyilatkozta a Népszabadságnak Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetõ.
<--more-->
A napilap keddi száma ismerteti, hogy Harrach Péter szerint a javaslat nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmi törvényjavaslattal is.

A KDNP a családvédelmi törvényben érvényesíteni szeretné, hogy a gyerekszülés után, illetve a gyesrõl visszatérõ anyák is védelmet élvezzenek a munka világában, és ne csak a közszférában, hanem a versenyszférában is biztosítsák számukra például a részmunkaidõs vagy távfoglalkoztatást – közölte Harrach Péter.

Szerinte ezzel párhuzamosan a munkaadók számára is jóval nagyobb járulékkedvezményt kellene biztosítani – olvasható a Népszabadságban.

Forrás: MTI, hir24.hu

Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad mûködését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének – hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje. Kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani világnézetét.
<--more-->
Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképbõl táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelmûvé tenni – jelentette ki a kormánypárti politikus Nyakó István szocialista országgyûlési képviselõ vasárnapi sajtótájékoztatójára célozva. Harrach Péter elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás elõtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítõi számára elfogadható.
    
A KDNP frakcióvezetõje kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét. Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen Aquinói Szent Tamás filozófiáját tanítsák – fogalmazott Harrach Péter.
    
Hozzátette: a szocialista politikus kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. Ugyanakkor az MSZP-tõl senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassák el.
    
Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális mûködéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek mûködésére a törvény szintén lehetõséget biztosít. Ezzel arra reagált, hogy Nyakó István szerint érthetetlen, hogy egyes egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húszévesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg mások, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a törvényben rögzített húsz évet, megkaphatják a bejegyzést.
    
Harrach Péter röviden válaszolt Nyakó István kérdésére, amelyet az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavai, illetve Deutsch Tamás fideszes politikus annak kapcsán nyilvánosságra került szalonképtelen reagálása nyomán fogalmazott meg. A szocialista politikus azt firtatta: Deutsch Tamás “válasza” tekinthetõ-e a polgári párt hivatalos álláspontjának, azaz diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben. Harrach Péter erre annyit mondott: nem az a kérdés, hogy frontot nyitunk-e vagy sem, hanem az, hogy milyen szálak kötik össze az illetõ urat egyes hazai körökkel.
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõjeként sokadszotta vett részt a csõvári falunapon. Mint köszöntõjében elmondta, a közösségépítés helyi és nemzeti szinten egyaránt fontos, hogy mindenki magáénak érezze a település illetve az ország fejlõdését. Röviden szólt az eltelt egy év kormányzati munkájáról, a szakadék szélérõl visszahúzott gazdaságról, a közös erõfeszítésekrõl. Végül a falunapra gondatalan, jó szórakozást kívánt a csõváriaknak.

 

 

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a munka törvénykönyve módosításának kettõs célt kell szolgálnia: be kell csukni a visszaélések kiskapuit, és a munkavállalók tényleges jogait meg kell erõsíteni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje azt mondta: biztosítani kell a vállalkozások zavartalan mûködését, valamint a munkavállalók védelmét is, a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélõ munkaadókkal, például egyes multinacionális kereskedelmi láncokkal szemben.
<--more-->
Kiemelte: a módosításnak összhangban kell lennie a családok védelmérõl szóló törvénnyel, és a szociális konzultáció eredményével. A kereszténydemokrata politikus elmondása szerint ez két szempontot biztosan jelent, a családok, elsõsorban a kisgyermekes szülõk védelmét, illetve a védett korban lévõk munkahelyének biztosítását.
    
A munka törvénykönyvének tervezett módosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt pénteken hozta nyilvánosságra.
    
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

Az Országgyûlés még a nyári szünet elõtt, július 12-én elfogadta az új egyházügyi törvényt. A törvényjavaslat benyújtását hosszú egyeztetési folyamat elõzte meg, és a hírek arról szóltak, hogy az Alkotmányügyi Bizottság még az utolsó pillanatban jelentõs módosításokat tett a törvényjavaslaton. Harrach Pétert, a KDNP frakcióvezetõjét az eredeti javaslatról és a módosítás utáni törvényrõl kérdeztük.
<--more-->
Hogyan zajlott ez a folyamat, mi volt pontosan az eredeti javaslat?

A KDNP-frakció négy képviselõje nyújtotta be a törvényjavaslatot, amelynek elõkészítésében az Egyházügyi Államtitkárság is dolgozott. Ez a tervezet az 1990/4-es törvényt kívánta leváltani egy másik törvénnyel, pótolva annak hiányosságait. A legfontosabb szempont az volt, hogy ki tudjuk szûrni azokat a társaságokat, amelyek üzleti szándékból jöttek létre, és egyházként próbáltak érvényesülni, illetve azoknak az egyházaknak, amelyek valóban tényleges egyházi tevékenységet folytatnak, biztosítsuk a szabad mûködést.

Hosszú egyeztetési folyamat után a javaslat szerint három kategóriába kerültek a külön bejegyzési folyamatot nem igénylõ egyházak. Ez azért volt fontos, mert különbözõ szempontok szerint lehetett ezeket magyarországi egyházaknak nevezni. Egyik a történelmi szempont, ide tartoznak az 1895-ös törvényben már szerelõ egyházak, a másik kategóriába az intézményfenntartó és egyéb hasznos társadalmi tevékenységet folytató egyházak, akikkel a kormány már korábban szerzõdést kötött, illetve szándékában állt ez év december 31-ig szerzõdést kötni, és a harmadik kategóriába kerültek azok, amelyek hazánkban kis létszámúak, de valamilyen világegyházhoz kapcsolódnak.

Mondana példákat az utóbbi két kategóriára? Milyen egyházak tartoztak volna ide?

A  második kategóriába, vagyis a társadalmi, karitatív tevékenységet is folytató kategóriába tartoztak volna a kisebb protestáns egyházak, például a metodista egyház, a harmadik kategóriába tartoztak volna a nálunk kis létszámú, de a világban jelentõs, nem keresztény egyházak, mint például a buddhista vagy az iszlám szervezetek.

Ezzel a javaslattal sikerült egy konfliktuskerülõ, kompromisszumkész, véleményünk szerint korrekt megoldást találni. Azok a szervezetek, amelyek ezekbe a kategóriákba nem tartoztak, a késõbbiekben a bíróságtól kaphattak volna bejegyzést a törvénytervezet szerint.

Ezen a két ponton változtatott az alkotmányügyi bizottság, fõként fideszes képviselõk kezdeményezésére. Ennek lényege egyfelõl, hogy nem a bíróság, hanem a Parlament dönt az ide felveendõ szervezetekrõl, másfelõl ebbõl a három kategóriából csupán a történelmi szempontot tartotta meg, és hozzátett a történelmi egyházakhoz két, az utóbbi idõben megerõsödött  szervezetet: a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét. Ugyanakkor hozzá kell tenni: annak a lehetõsége továbbra is megvan, hogy jelentkezés után a Parlament bõvítheti ezt a csoportot.

Nem titok, hogy a történelmi egyházakhoz tartozó hívõk körében csalódást okozott, hogy a Hit Gyülekezete is a történelmi egyházak kategóriájába tartozik ezentúl.

Kihagyni nem lehetett az egyházi körbõl, hiszen az 1%-os felajánlások szerint a negyedik helyen áll a támogatott egyházak között, tehát nagy a társadalmi támogatottsága. Ez persze bizonyos szempontból relatív, hiszen tudjuk, hogy például a Katolikus Egyházat vagy a protestáns  egyházakat támogatók között sok idõsebb, nyugdíjas személy van, akik az 1%-ot nem tudják felajánlani, míg a Hit Gyülekezetéhez középkorú vagy fiatalabb személyek tartoznak, akik ezt a felajánlást meg tudták tenni. Ám a tény akkor is tény marad, és ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni.
 
Egyéb feltételek megszabásával sem?

A Hit Gyülekezete könnyen túllép azokon a határokon, amiket megszabtunk, például azon, hogy húsz éve legyen jelen hazánkban az illetõ egyház –  õk már a 80-as évektõl mûködnek hazánkban. Emiatt tehát nem lehetett kihagyni a Hit Gyülekezetét. A KDNP-s tervezet szerint a második kategóriába, a jelentõs társadalmi-karitatív tevékenységet folytató szervezetek közé kerültek volna, akikkel a kormány már megállapodást kötött vagy december 31-ig megállapodást kötött volna, de ezt a javaslatot az Alkotmányügyi Bizottság fideszes képviselõk javaslatára megváltoztatta. Azzal viszont, hogy megszüntette ezt a kategóriát, amint már említettem, két szervezetet, a Baptista Egyházat és a Hit Gyülekezetét a történelmi egyházak közé sorolta.

Összességében hogyan  értékeli a most elfogadott egyházügyi törvényt?

Nem olyan liberális, mint a korábbi, kiszûri azokat a szervezeteket, amelyek nem egyházi tevékenységet folytatnak, és mégis ide akarnak kerülni – ezért is  szól úgy a törvény, hogy az új egyházi szervezetként jelentkezõket a Parlament elbírálása után lehet csak bejegyezni, hiszen így nagyobb kontroll mûködik a bejegyzés elõtt.

Magyar Kurír
(nk)

Vendégház épül azon a penci ingatlanon, amelyet a Nemzeti Vagyonkezelõ ZRt.adományozott a településnek. Mint Králik József polgármester elmondta, az örökös nélkül maradt ingatlan, amely ezer négyzetméteres, és közel ötmillió forintot ér, állami tulajdonba került. Egy új kormányrendelet lehetõvé tette, hogy a falu megigényelje, így mostantól a település vagyonát gyarapítja, és közcélú létesítmény épülhet rajta. Harrach Péter a körzet képviselõje is részt azon a rendezvényen, amelynek során a falu “birtokba vette” az ingatlant. Mint köszöntõjében hangsúlyozta, sem a falunak, sem az államnak nem jó ha a gazdátlan lerobbant épület, amely vonzza az illegális beköltözõket, tovább omladozik és rontja az utcaképet, miközben a település érdekében jó célra fel lehet használni.

 

 

Az Országgyûlés által elfogadott új egyházügyi törvény tizennégy felekezetet ismer el, köztük a baptista egyházat és a Hit Gyülekezetét is. A többi közösséget a parlament nyilváníthatja egyházzá kétharmados többséggel. Az eredeti tervezetet több hónap elõkészítõ munkával kereszténydemokrata politikusok dolgozták ki, de a Fidesz az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a javaslatot. A KDNP frakcióvezetõje hangsúlyozta: a két párt között emiatt nincs feszültség.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje nem tartja kudarcnak, hogy az új egyházügyi törvény több pontban is lényegesen eltér a kereszténydemokraták által beterjesztett indítványtól. Harrach Péter a Kossuth Rádió reggeli mûsorában azt mondta: ez a példa azt mutatja, hogy a kormánypártok együttmûködve közös megoldást keresnek, egyúttal rávilágított a Fidesz és a KDNP közötti szemléletbeli különbségekre is.

A kereszténydemokraták által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként mûködõ szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az ügyben. Ezzel szemben a Fidesz egy kemény, radikális, hatékony, a konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.

Az elismert egyházaktól a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkoztak, hogy az elfogadott törvénnyel letisztulhat a már több mint háromszáz egyház mûködése. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor szerint a törvény az alapvetõ kérdésekben lényegi változást nem hoz, amiben a folyamatosság reményét látják.

A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter kiemelte: régóta szükség volt egy ilyen törvényre, amely vélhetõen kiszûri az üzleti érdekektõl vezérelt felekezeteket.

Az új egyházügyi törvény 2012-tõl lép életbe. A tizennégy most elismert egyházon kívül a többinek új regisztrációt kell kérni.

Forrás: mr1-kossuth.hu, kdnp.hu