Harrach Péter napirend elõtti felszólalása 2011.02.14.
Harrach Péter Esztergomban az IKSZ közéleti akadémiáján
Az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség és a Jezsuiták Rend közösen szervezték a Morus Szent Tamás Közéleti Akadémiát, fiatal értelmiségiek számára. Az öt alkalomból álló keresztény közéleti képzést országosan hirdették meg, egyetemek, fõiskolák hallgatóinak, fiatal diplomásoknak. A tematikus elõadások megtartására közéleti személyiségeket, szakembereket hívnak meg a szervezõk. A képzés második rendezvényének helyszínén, Esztergomban a Szent Adalbert központban Harrach Péter a KDNP alelnöke és frakcióvezetõje volt a vendég. A programon megjelent Rétvári Bence közigazgatási államtitkár. Az elõadás és az azt követõ beszélgetés témája a szolidaritás volt.
<--more-->
Harrach Péter elõadásában azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás a keresztény társadalomelmélet három alapelvének egyike, a perszonalitás és a szubszidiaritás mellett.
-A kereszténydemokrácia meghatározza politikai cselekvésünket, elkötelezettségünket és felelõsségünket a társadalmi szerepvállalásban. Döntéseink a közjót, az igazságosságot, a normákat szolgálják. A KDNP világnézeti pártként igyekszik érvényesíteni elveit a kormányzati munkában. Így kiáll az olyan kezdeményezések mellett is, amelyek talán kevésbé népszerûek, mint például a szabad vasárnap akciója. – fogalmazott a politikus. Hozzátette, a szolidaritásnak két fõ iránya van, egyrészt a rászorulók segítése, másrészt az elkötelezõdés, és közös felelõsségvállalás a hasonló indíttatású közösségek, társadalmi szervezetek tagjai között.
Harrach Péter elõadásában azt hangsúlyozta, hogy a szolidaritás a keresztény társadalomelmélet három alapelvének egyike, a perszonalitás és a szubszidiaritás mellett.
-A kereszténydemokrácia meghatározza politikai cselekvésünket, elkötelezettségünket és felelõsségünket a társadalmi szerepvállalásban. Döntéseink a közjót, az igazságosságot, a normákat szolgálják. A KDNP világnézeti pártként igyekszik érvényesíteni elveit a kormányzati munkában. Így kiáll az olyan kezdeményezések mellett is, amelyek talán kevésbé népszerûek, mint például a szabad vasárnap akciója. – fogalmazott a politikus. Hozzátette, a szolidaritásnak két fõ iránya van, egyrészt a rászorulók segítése, másrészt az elkötelezõdés, és közös felelõsségvállalás a hasonló indíttatású közösségek, társadalmi szervezetek tagjai között.
-Az egyén maga is gyakorolhatja a rászorulók megsegítését, akár karitatív szervezeteken belül, másokkal összefogva. A közjó az egyén és a társadalom közös javát jelenti, az egyén számára csak a közösségen belül biztosítható eszközök alkalmazásával. Például az egyéni biztonságunkat is csak a közbiztonság megvalósulása szolgálja. Az egyház társadalmi szerepvállalását is fontos követelmény, elsõsorban az intézményalapításoknál, akár iskolákról akár szociális hátterû intézményekrõl van szó. – tette hozzá Harrach Péter.
Ezt követõen a fiatalok kérdéseire válaszolt a vendég.
Brockhauser Edit
A két kormánypárt közösen készíti el új alkotmánytervezet normaszövegét
A Fidesz és a KDNP közösen készíti el új alkotmánytervezet normaszövegét, és ez kerül majd a parlament elé – mondta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje, miután az államfõvel egyeztetett a Parlamentben. Hozzátette: a KDNP számára fontos azoknak az értékeknek a megjelenítése az alkotmány szövegében, amelyek az alkotmány-elõkészítõ eseti bizottság koncepciójában is szerepeltek, ezek között van az élet feltétlen tisztelete és védelme, valamint a házasság és a család védelme. Mint mondta, arra, hogy ezek az értékek megjelennek az új alkotmányban, a siófoki frakcióülésen garanciát kaptak a Fidesz részérõl.
<--more-->
Harrach Péter közölte, pártja tudomásul veszi, hogy az élet feltétlen tiszteletébõl és védelmébõl nem következik az abortusztörvény módosítása. Arra a kérdésre, hogy kenyértörésre sor kerülhet-e a frakciószövetség között, azt válaszolta: nincs szükség rá, mert a KDNP által fontosnak tartott értékeket a Fidesz-frakció is elfogadja.
<--more-->
Harrach Péter közölte, pártja tudomásul veszi, hogy az élet feltétlen tiszteletébõl és védelmébõl nem következik az abortusztörvény módosítása. Arra a kérdésre, hogy kenyértörésre sor kerülhet-e a frakciószövetség között, azt válaszolta: nincs szükség rá, mert a KDNP által fontosnak tartott értékeket a Fidesz-frakció is elfogadja.
A KDNP abban reménykedik, hogy minden párt leteszi az asztalra a javaslatát, és egy értelmes vita alakul majd ki a parlamentben. Kérdésre válaszolva közölte: az MSZP önmagát zárja ki az alkotmányozás folyamatából. Az új alkotmány minden magyar ember alkotmánya lesz, az elõkészítés során alapos egyeztetéseken ment keresztül az elképzelés, hozzátéve: az egyeztetésen részt vettek az egyházak, a civil szervezetek képviselõi is.
+
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) frakcióvezetõje szerint nyitottság, együttmûködési szándék és egymás szempontjainak tiszteletben tartása jellemezte a Fidesz és KDNP három napos együttes siófoki tanácskozását. Harrach Péter az ülés pénteki zárónapján elmondta, hogy a Fidesz elfogadta a KDNP alkotmányozással kapcsolatban elõterjesztett igényeit, amelyek az alapértékek – az élet, a házasság és a család intézményének – feltétlen tiszteletére és védelmére vonatkoztak, és garanciát kaptak, hogy ezek az alaptörvény végleges szövegében megjelennek. Megerõsítette, hogy a frakciószövetség közös normaszöveget nyújt majd be.
Arra a kérdésre, hogy a KDNP valóban ultimátumot adott-e a nagyobbik kormánypártnak, mint arról sajtóhírek szóltak, úgy válaszolt: nem volt szükség ultimátumra, mert a Fidesz nyitott volt az elképzelésekre. Felidézte, hogy a Salamon László (KDNP) által vezetett bizottságban kidolgozott koncepció társadalmi vitája régóta széles körben folyt, az egyházak, felsõoktatási intézmények, civil szervezetek részvételével, és ellenszavazat nélkül fogadták el. A benne foglalt, a KDNP által lényegesnek tartott értékek megjelennek majd a kodifikált szövegben. Ez a fontos – mondta Harrach Péter, hozzátéve: nem koncepcióban, hanem alkotmányszövegben gondolkodnak. Kiemelte, hogy a koncepciót nem teszik kötelezõvé, várják a többi párt normaszövegét is, de mi, Fidesz-KDNP ennek alapján dolgozunk.
Harrach Péter elmondása szerint a frakciószövetségi ülésen napirendre került oktatási kérdésekben nyílt, építõ jellegû volt a vita. A KDNP és több fideszes politikus is megerõsítette a Hoffmann Rózsa által kidolgozott tervezetben szereplõ szempontokat – fogalmazott. Megjegyezte: a felmerült kérdésekre nagyrészt megfelelõ válaszok születtek. Több olyan kérdés, amelyet egyes frakciótagok hiányoltak, nem az oktatásügy, hanem gazdasági tárca kompetenciájába tartozik; példaként a finanszírozási kérdéseket említette.
Arra a kérdésre, hogy a KDNP valóban ultimátumot adott-e a nagyobbik kormánypártnak, mint arról sajtóhírek szóltak, úgy válaszolt: nem volt szükség ultimátumra, mert a Fidesz nyitott volt az elképzelésekre. Felidézte, hogy a Salamon László (KDNP) által vezetett bizottságban kidolgozott koncepció társadalmi vitája régóta széles körben folyt, az egyházak, felsõoktatási intézmények, civil szervezetek részvételével, és ellenszavazat nélkül fogadták el. A benne foglalt, a KDNP által lényegesnek tartott értékek megjelennek majd a kodifikált szövegben. Ez a fontos – mondta Harrach Péter, hozzátéve: nem koncepcióban, hanem alkotmányszövegben gondolkodnak. Kiemelte, hogy a koncepciót nem teszik kötelezõvé, várják a többi párt normaszövegét is, de mi, Fidesz-KDNP ennek alapján dolgozunk.
Harrach Péter elmondása szerint a frakciószövetségi ülésen napirendre került oktatási kérdésekben nyílt, építõ jellegû volt a vita. A KDNP és több fideszes politikus is megerõsítette a Hoffmann Rózsa által kidolgozott tervezetben szereplõ szempontokat – fogalmazott. Megjegyezte: a felmerült kérdésekre nagyrészt megfelelõ válaszok születtek. Több olyan kérdés, amelyet egyes frakciótagok hiányoltak, nem az oktatásügy, hanem gazdasági tárca kompetenciájába tartozik; példaként a finanszírozási kérdéseket említette.
Forrás: MTI, kdnp.hu
Az Orbán beszéd fõ üzenete a megújulás volt
Az elmúlt kilenc hónap bátor kormányzati lépéseit, a nyugdíjrendszer megmentését és az adórendszer átalakítását emelte ki a miniszterelnök hétfõi országértékelõ beszédére reagálva a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje. Harrach Péter úgy fogalmazott: a kormányfõ kettõs szerepben mutatkozott be, a romeltakarító és veszélyre figyelmeztetõ, illetve a távlatokat és irányt mutató szerepben.
<--more-->
A legfõbb veszélyt szerinte az államadósság mértéke, illetve az a véget nem érõ válság jelenti, ami különösen az eurózónán kívülieket fenyegeti. Kiemelte: amikor a miniszterelnök a veszélyeztetett országról beszélt, nem lehetett nem gondolni az elmúlt kilenc hónap „nagyon bátor kormányzati intézkedéseire”, amelyek ahhoz kellettek, hogy a veszélyhelyzetet elkerüljük. Ez a bátorság az adórendszer átalakítását és a nyugdíjrendszer megmentését célzó intézkedésekben mutatkozott meg.
<--more-->
A legfõbb veszélyt szerinte az államadósság mértéke, illetve az a véget nem érõ válság jelenti, ami különösen az eurózónán kívülieket fenyegeti. Kiemelte: amikor a miniszterelnök a veszélyeztetett országról beszélt, nem lehetett nem gondolni az elmúlt kilenc hónap „nagyon bátor kormányzati intézkedéseire”, amelyek ahhoz kellettek, hogy a veszélyhelyzetet elkerüljük. Ez a bátorság az adórendszer átalakítását és a nyugdíjrendszer megmentését célzó intézkedésekben mutatkozott meg.
Harrach Péter megjegyezte: azt is látják, milyen ellenerõk dolgoznak, hogy a talpraállítás megvalósítását akadályozzák. Kitért arra is, hogy a miniszterelnök beszédének másik alapvetõ gondolata, fõ üzenete a megújulás volt. E téren ugyan megmaradt az általánosságok szintjén, de a részletek egy hét múlva várhatóak. A kereszténydemokrata politikus megnyugtatónak és jó érzést keltõnek nevezte, hogy azokat a területeket érintette a kormányfõ beszédében, amelyek a KDNP számára is fontosak.
Forrás: MTI
Harrach Péter a KDNP Ceglédi alapszervezeténél
Harrach Péter a KDNP Pest megyei elnökeként tesz látogatást a párt alapszervezeteinél, legutóbb a Cegléden járt, ahol a plébánia közösségi terme zsúfolásig telt érdeklõdõkkel.
<--more-->
A politikus felszólalásában elsõként az elmúlt idõszak kormányzati munkájáról, és a KDNP koalíciós szerepérõl beszélt. Ennek kapcsán kiemelte a cél az, hogy a KDNP országos szervezete összhangban mûködjön a helyi szervezetekkel. Mint kifejtette a párt országos szinten jól reprezentált, ugyanakkor az önkormányzati választásokon gyengébben szerepelt, bár a képviselõi helyek csökkentése minden pártot érintett. Hozzátette, a Pest megyei KDNP erõs, 44 alapszervezete mûködik.
-Tavaly áprilisban nem csak kormányváltás történt, hanem új szemlélet, és új értékrend alapján, rendezett világot építünk magunk körül, amelyben érvényesülnek a normák. – fogalmazott a politikus.
Ezt követõen beszélt az országos politika aktuális témáiról érintve a média- és az oktatási törvény körüli vitákat, az önkormányzatok helyzetének rendezését, a korrupció felszámolását, a közbiztonság javulását.
B.E.
Magyar – Szlovák közös pályázatból újulhat meg a Nagybörzsönyi kisvasút
Nagybörzsöny Önkormányzata a Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttmûködési Program keretében pályázatot nyújtott be az unióhoz „Nagybörzsöny és Cierny Balog (Feketebalog, Közép Szlovákia) erdei kisvasutak együttmûködése, összehangolt turisztikai célú fejlesztése és közös szlovákiai és magyarországi vonzerõk kialakítása” címmel.
<--more-->
A természetvédelmi területek turizmusának bõvítését is célzó közös pályázat eredményes volt. Nagybörzsöny összesen 607 ezer eurós támogatást nyert. A projekt nyitórendezvényét Nagybörzsönyben tartották, a körzet parlamenti képviselõje, és a kistérség önkormányzatainak polgármesterei részvételével. Az eseményen vendégként megjelent Ales Bílek a „Ciernohronska zeleznica” erdei kisvasút igazgatója, aki hangsúlyozta, hogy a kisebb közösségek is partnerek lehetnek az unióban. Ezt követõen meghívta a résztvevõket a 19 hónap múlva tartandó záró rendezvényre Szlovákiába.
Nagybörzsöny további két, a környezetvédelemhez kapcsolódó, beruházást is indít, a szennyvízhálózat és tisztítómû kiépítését, illetve a település közelében felhagyott hulladéklerakó felszámolását. Mint a polgármester elmondta az 5 % -os pályázati önrész elõteremtése a fenntartási problémákkal küzdõ település számára igen nehéz feladat.
Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje hozzászólásában kiemelte, a közös pályázat sikere elõsegíti a nélkülözhetetlen szlovák-magyar együttmûködést.
-A globalizáció korában a piacgazdaság növekedési kényszere hatására megváltozott az életformánk. Ez fokozottan érvényes a városi emberre. Megnövekedett az igény a természet, és annak ajándékai iránt. Ez az igény találkozik a természeti környezetet, és rekreációs lehetõségeket kínáló települések érdekeivel. Nagybörzsönyben a csatornázási program, és a hulladéklerakó megszûntetése a környezet megóvását, a határon átnyúló turisztikai együttmûködés az idegenforgalom növekedését szolgálja. Ez utóbbi egyúttal a nélkülözhetetlen szlovák-magyar együttmûködést is elõsegíti. A Közép-Európai nemzetek összefogása az unió egésze számára jó üzenet. – fogalmazott a képviselõ.
Nagybörzsöny mûemlékekben gazdag falu, (Árpád kori Szent István templom, Bányásztemplom, vízmalom, pincesor), a Duna–Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozó hegységben fekszik, a turisták, a rekreációt keresõk, és a kerékpárosok kedvelt célpontja. Egyik legismertebb vonzereje a település határából a Nagyirtásra felkapaszkodó erdei kisvasút.
Berki Zoltán a Nagybörzsöny-Szob Erdei Kisvasút közalapítvány kuratóriumi tagja elmondta, az erdei vasutak állami támogatás nélkül nem tudnak mûködni.
-A kisvasút jelenleg két önálló pályaszakaszból áll. Szob és Márianosztra között helyreállított, míg Nagyirtás és Nagybörzsöny között felújítandó a sínpár. A két szakasz között (Márianosztra–Nagyirtás) újjáépítendõ a pálya. Az erdei kisvasúton évi húszezer utas fordul meg, de a jegyárakból nem fedezhetõ a fenntartási költség. –mondta el Berki Zoltán. -A térség önkormányzatai 1996-ban közalapítványt hoztak létre a kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítására. 2000-ben a csúcsfordítós (hegyoldali, hátramenetes) Kisirtás–Nagyirtás vonalrészt ipartörténeti mûemlékké nyilvánították. A legszükségesebb helyreállítások után a Nagybörzsöny–Nagyirtás szakasz 2002-ben újraindulhatott. Most ennek a szakasznak felújítására kerül sor az uniós pályázat keretében, mivel a pálya mûszaki engedélye lejár. A Szob–Márianosztra közötti rész felújítása 2007-re készült el. 2008-ban a kormány kiemelt projektként kezelte a kisvasút teljes helyreállítását, a pályázat is sikeres volt, de a hiányzó szakasz újjáépítése, és a most sorra kerülõ felújítás, a forráshiányos projektgazda (Szob) miatt nem valósulhatott meg. – tájékoztatott Berki Zoltán. Hozzátette, egyéni konstrukciókban (közmunka-program, MÁV bontott anyagok felhasználása, a márianosztrai elítéltek foglalkoztatása), és állami támogatás mellett, belátható idõn belül befejezõdhetne a teljes helyreállítás.
Brockhauser Edit
A nagymarosi löszfalomlás helyszínén tájékozódott Harrach Péter a körzet parlameti képviselõje
Petrovics László polgármester arról tájékoztatott, hogy a mintegy 120 méter hosszúságú omlásveszélyes löszfal tíz-tizenöt lakóházat érint. A közvetlen veszély elhárítására körülbelül 40-50 millió forintra lenne szükség, amely a támfalépítést és rézsûkiképzést fedezné, de erre az önkormányzatnak nincs pénze. Harrach Péter elmondta, hogy igyekszik lépéseket tenni az ügyben.