Az 1956-os forradalomra és szabadságharcra emlékezve, egész napos elõadássorozatot szervezett a váci Apor Vilmos Katolikus Fõiskola. A tudományos ülés elnöklésére, és a programok levezetésére Harrach Pétert a KDNP frakcióvezetõjét kérték fel. A megnyitó beszédet dr. Beer Miklós váci megyéspüspök tartotta, majd Harrach Péter néhány szóban méltatta az évfordulót.
<--more-->
-Ha a forradalmat úgy definiáljuk, mint a múlttal való szakítást, és új kezdetet, akkor kimondhatjuk, hogy a keresztény ember természete szerint forradalmi, hiszen az életének része a metanoia, képes arra, hogy szembenézzen elhibázott tetteivel és megújítsa az életét. Erre a társadalomnak is szüksége van, amelyet hol a folyamatos fejlõdés, hol a forradalom újít meg. A magyar nép sokat képes tûrni, de egy határon túl már szabadságszeretete érvényesül. A forradalom lehet vér nélküli is. Aki 2010-ben figyelemmel kíséri a megújulási folyamatot, pontosan tudja, mirõl beszélek. – mondta el többek között a politikus.
Ezt követõen Dr. Zinner Tibor a Legfelsõbb Bíróság fõosztályvezetõje tudományos kabinetfõnök, fõntanácsos „1956 és Mindszenty öröksége” címmel tartotta meg elõadását. A témához csatlakozva két rövid korreferátum hangzott el, az iskola oktatói részérõl. Dr. habil Molnár István professzor emeritus „Mindszenty – Vatikán – Ostpolitik”, illetve Dózsa Gábor tanársegéd „Mindszenty a fõpap” címmel emlékeztek meg a bíborosról.
A délutáni programban elsõként dr. Horváth János az országgyûlés korelnöke, egyetemi tanár beszélt, saját élményei alapján, 1956-ról és az emigrációról. A fõelõadást szintén két korreferátum követte. Egyrészt Dr. Varjú László az USA légierejének orvos ezredese, aki szintén saját életét vette alapul „1956 menekülés-túlélés” címû hozzászólása, másrészt egy fiatalember elõadása hangzott el, Turda Bence szociálpedagógia szakos hallgató, 1956 eseményeit a mai fiatalság szemszögébõl méltatta.
Brockhauser
A Kereszténydemokrata Néppárt szerint az arányos teherviselés a társadalmi igazságosság követelménye. Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetõje a válságadóról – amelyet a távközlési, illetve telekommunikációs, az energetikai szektor és a kereskedelmi áruházláncok fizetnek majd be a költségvetésbe három éven keresztül – azt mondta: „Orbán Viktor hozzányúlt a szent tehenekhez, éhínség esetén ez természetes”.
<--more-->
Harrach Péter a gyermekek után járó adókedvezmények kapcsán kiemelte, hogy a Gyurcsány-idõszak kártevéseinek egyike volt a családi adókedvezmények eltörlése.
A gyermeknevelés nehézségei, a családok válságos helyzete és az ország demográfiai gondjai „arra késztetik a felelõsség letéteményeseit”, hogy jelentõs változtatásokat hajtsanak végre – mutatott rá a KDNP-s politikus, hozzátéve: a helyzet javítása az adórendszeren keresztül történhet.
Értékelése szerint azok a családok kaphatnak így támogatást, amelyek maguk is segíteni akarnak saját helyzetükön, és tevékeny tagjai a társadalomnak.
A kereszténydemokrata frakció elsõ embere azt mondta, hogy az igazságosság akkor valósulhat meg, ha mindenki tud dolgozni, aki akar.
A dolgozni vágyók számára az adókedvezményt teljes körûvé a munkahelyteremtés fogja tenni – fogalmazott Harrach Péter.
Az adó- és járuléktörvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi tárgyú törvények módosításáról címû javaslatot szombaton nyújtották be, s az kisebb-nagyobb mértékben érinti az összes adónemet, de a legterjedelmesebb és legnagyobb változásokat a személyi jövedelemadó rendszerében indítványozza.
A változtatások egyik pontjaként már az elsõ gyermek vállalását is támogató, jövedelemkorláthoz nem kötött családi kedvezményt vezetnek be, amely az összevont adóalapot csökkenti. A családi kedvezmény – az eltartottak lélekszámától függõen – kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként egy és kettõ eltartott esetén 62 500 forint, három és minden további eltartott esetén 206 250 forint.
Forrás: MTI
kdnp.hu
Október 6-án Nagymaroson emlékmûsorral idézték fel az 1848-as szabadságharc bukása utáni megtorlásokban kivégzett 13 aradi vértanú, és Batthyány Lajos, elsõ magyar miniszterelnök tragikus történetét. A rendezvényen megjelent Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje, aki Petrovics László polgármester beszédét követõen emelkedett szólásra.
<--more-->
-Nemzeti gyásznapunkon az aradi vértanúk elõtt hajtunk fejet. felidézzük a személyeket, és megfogalmazzuk a nekünk szóló üzenetet. A kivégzett tábornokok különbözõ nemzetiségû, rangú és vagyoni helyzetû emberek voltak. A sorsuk azonban közös, hiszen a magyar szabadságért és függetlenségérét adták az életüket. A világosi fegyverletétel után a fiatal osztrák császár, azt üzente Haynaunak, hogy a fejeknek le kell hullania. Az ítélet szerint felségsértés történt. A magyar közjogi értelmezés szerint ez nem állt fenn, mert Ferenc József akkor még nem volt Magyarország megkoronázott uralkodója. Az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetve 1956 eseményei között, párhuzamot húzhatunk. A fiatal kommunista pártvezetõ megtorlása, majd az, hogy késõbb jó ember képében tetszelgett, emlékeztet Ferenc József fellépésére. – mondta Harrach, majd néhány idézetet olvasott fel az aradi vértanúk utolsó leveleibõl, illetve felsorolta a kivégzettek nevét.
– Mit üzen ez a tragikus történelmi esemény a mai Magyarországnak? A nemzeti egység megteremtésének fontosságát. Azt, hogy a legnehezebb idõszakokban, a megfelelõ értékek és a szükséges változások érdekében, össze kell fogni, ahogy ezt a különbözõ nemzetiségû tábornokok is tették. Azonosulni tudtak a nemzeti célokkal, és összefogni a történelmi pillanatban. Tragikus mégis szép önfeláldozás ez, ahogy a földbe vetett mag életét adja az új hajtásért, a felnövekvõ növény terméséért. – tette hozzá a politikus.
Az ünnepi mûsort a Kittenberger Kálmán Általános és Mûvészeti iskola 6. osztályos tanulói adták elõ. Ezt követõen az ünneplõk átvonultak az Országzászlóhoz, ahol elhelyezték a megemlékezés gyertyáit.
Brockhauser Edit
