Járulékkedvezményért cserébe a versenyszférában is részmunkaidõs foglalkoztatás segítené a gyermeknevelésbõl visszatérõket a családok védelmérõl szóló kétharmados törvényjavaslat szerint; a jogszabálytervezetben újradefiniálják a család fogalmát is – mondta Harrach Péter, a  Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje. A párt által kezdeményezett változtatások, ha a parlament jóváhagyja õket, januártól életbe is léphetnek.
<--more-->
Harrach Péter tájékoztatása szerint rögzítenék, hogy a gyermeknevelésbõl visszatérõ szülõk a versenyszférában is választhatják a részmunkaidõs – négy- vagy hatórás – foglalkoztatást. Ezt kötelezõ lenne kérés esetén biztosítani, de a munkaadók cserébe járulékkedvezményt kapnának. A kedvezmény pontos mértékét az adó- és járuléktörvények szabályoznák, de mindenképpen meghaladná a jelenlegi 11 százalékot – fejtette ki a frakcióvezetõ, aki a részmunkaidõs foglalkoztatással kapcsolatban nagy ellenállásra számít a gazdasági szereplõk részérõl.

A KDNP képviselõcsoportjának vezetõje hozzátette: a kerettörvényben, amelynek normaszövege elkészült, újradefiniálják a családok fogalmát is. A jelenlegi elképzelések szerint családnak az számítana, ha egy vagy két szülõ gyermeket nevel, de van olyan elképzelés is, amely ebbe a kategóriába sorolná a gyermektelen házaspárokat is.

A gyermeket vállalók nyugdíjkedvezményének lehetõségét is megteremtenék. Rögzítenék: „a generációk közötti együttmûködés érdekében az állam törekszik arra, hogy a család tagjainak egymás iránti felelõsségvállalása erõsödjön, és elismerést nyerjen” – ismertette Harrach Péter, megjegyezve, hogy a részleteket a nyugdíj- és az adótörvény tartalmazná.

A kereszténydemokrata politikus hozzátette: a szóhasználatban az eddigi „terhes” kifejezést felváltaná a „várandós”, a terhességi gyermekágyi segély helyett szülési juttatást szerepeltetnek az indítványban. A javaslattal a hosszú éveken át hiányzó kiszámíthatóságot, állandóságot szeretnék megteremteni a családoknak – hangsúlyozta.

Jelezte, hogy az indítványról a Fidesz-frakcióval legkésõbb a pártszövetség hajdúszoboszlói kihelyezett ülésén egyeztetnek majd, megelõzendõ az egyházügyi törvénynél történteket, amikor a beterjesztett javaslatban az utolsó pillanatban történtek jelentõs változások a nagyobbik kormánypárt indítványára.

A nemzeti jelképekrõl, ünnepekrõl és kitüntetésekrõl szóló, szintén a KDNP által kidolgozandó javaslatokat várhatóan szeptemberben-októberben terjesztik a Ház elé.

A kereszténydemokrata frakcióvezetõ a nagyszámú egyéni képviselõi indítvánnyal kapcsolatban azt mondta, nem kell elvitatni a képviselõk kezdeményezési jogát, ha valaki ebben aktív, az dicséretre méltó. Szerinte egyébként a jelenlegi arány a képviselõi és a kormányzati javaslatok között nem fog változni.

Pálffy István szolidaritási adóról tett kijelentéseirõl azt mondta, hogy ez egy képviselõ egyéni megnyilatkozása volt, és „nem a KDNP egyeztetett véleményét tükrözi”.  

Az természetes, hogy ha egy kereszténydemokrata, aki érzékeny a szociális kérdések iránt, a társadalmi és a gazdasági szempontok ütközésekor az elõbbit erõsíti – jegyezte meg Harrach Péter, aki szerint a felvetés komollyá akkor válik, ha kormányzati, illetve frakciódöntést tudhat maga mögött, ilyen pedig nincs.  

Harrach Péter a munka törvénykönyvével összefüggésben kiemelte: a KDNP két fontos szempontja – a gyermeket nevelõ szülõk és a védett korban lévõk védelme – az elsõ változat után bekerült a szövegbe.  

Ezt sikerként könyvelik el – mondta, hozzátéve: továbbá javaslatokat állítanak össze például a bérpótlékok ügyében.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Nem rendült meg a piac bizalma a magyar gazdaságban, a kormány kezelni tudja az újabb nemzetközi pénzügyi válság okozta problémákat – hangsúlyozta a KDNP országgyûlési frakciójának vezetõje Orbán Viktor miniszterelnök bejelentéseit követõen. A miniszterelnök a devizaválsággal foglalkozó kormányülés után azt mondta: az eurózónából induló pénzügyi válság súlyos kihívást jelent Magyarországnak is. Ezért rendkívül kedvezõtlen pénzügyi, gazdasági környezetben kell megkezdeni az õszi törvényalkotási munkát.
<--more-->
Az õszi parlamenti munkarendrõl szólva a miniszterelnök elmondta csak a Fidesz és a KDNP szeptember eleji évindító frakcióülése után van értelme nyilatkozni.

Harrach Péter jó lépésnek nevezte a devizahitelek árfolyamgátjáról szóló döntést. A politikus közölte: az újabb nemzetközi pénzügyi válságból adódó problémákat, így a várhatóan 90 milliárd forintos költségvetési csúszást, a kormány kezelni tudja.

Ez a különbség a stabilitási alapból is fedezhetõ – jelentette  ki, hozzátette: az intézkedés részletei a szeptember 7-én kezdõdõ Fidesz-KDNP frakcióülésen dõlnek majd el.

Forrás: MTI

A párt frakcióvezetõje szerint Matolcsyék javaslata még a kormányfõ által képviselt elvekkel is szembe megy.

A KDNP-frakció számára elfogadhatatlan mostani formájában a munka törvénykönyvének az a tervezete, amelyet a Matolcsy György vezette tárca készített – nyilatkozta a Népszabadságnak Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezetõ.
<--more-->
A napilap keddi száma ismerteti, hogy Harrach Péter szerint a javaslat nemcsak a miniszterelnök által is képviselt védett kor intézményével megy szembe, hanem a KDNP által készített sarkalatos családvédelmi törvényjavaslattal is.

A KDNP a családvédelmi törvényben érvényesíteni szeretné, hogy a gyerekszülés után, illetve a gyesrõl visszatérõ anyák is védelmet élvezzenek a munka világában, és ne csak a közszférában, hanem a versenyszférában is biztosítsák számukra például a részmunkaidõs vagy távfoglalkoztatást – közölte Harrach Péter.

Szerinte ezzel párhuzamosan a munkaadók számára is jóval nagyobb járulékkedvezményt kellene biztosítani – olvasható a Népszabadságban.

Forrás: MTI, hir24.hu

Az új egyházi törvény garantálja a lelkiismereti szabadságot, az egyházak és vallási egyesületek szabad mûködését, de útját állja a biznisz-szekták ügyeskedésének – hangsúlyozta Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje. Kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani világnézetét.
<--more-->
Az egyházi törvénnyel kapcsolatos, részben tájékozatlanságból, részben hibás egyházképbõl táplálkozó félreértések miatt szükséges néhány tényt egyértelmûvé tenni – jelentette ki a kormánypárti politikus Nyakó István szocialista országgyûlési képviselõ vasárnapi sajtótájékoztatójára célozva. Harrach Péter elmondta, hogy az új törvény egyeztetett és átgondolt tervezetét a KDNP-frakció és az egyházi államtitkárság dolgozta ki, a végszavazás elõtti módosítást a Fidesz-frakció tette, ami lényeges változást hozott, és újabb kormányzati intézkedéseket is igényel, ám a tervezet készítõi számára elfogadható.
    
A KDNP frakcióvezetõje kifejtette: Nyakó István a lelkiismereti szabadság és az egyházi intézményekben dolgozók világnézeti elkötelezettsége között ellentmondást vél felfedezni, holott az új törvény is rögzíti, hogy minden embernek joga van megvallani és élni világnézetét. A lelkiismereti szabadság ezt biztosítja. Ugyanakkor egy intézmény esetében természetes, hogy a munkatársak is önként vállalják az általuk választott intézmény szellemiségét. Hogy egy MSZP-közeli példát mondjak: annak idején az egyházak sem várták el, hogy a marxista-leninista egyetemen Aquinói Szent Tamás filozófiáját tanítsák – fogalmazott Harrach Péter.
    
Hozzátette: a szocialista politikus kifogásolta, hogy a törvény definiálja a vallás fogalmát, pedig a vallás igenis definiálható fogalom azok számára, akik maguk is a vallást gyakorló emberek. Ugyanakkor az MSZP-tõl senki sem vár hiteles definíciót, de azt igen, hogy ezt a jogot másoktól ne vitassák el.
    
Az egyházügyi törvényben elvárt húszéves minimális mûködéssel kapcsolatban Harrach Péter rámutatott: a húszéves hazai jelenlét nem nagy követelmény, hiszen az egyház nem alkalmi társulás. Bár ezek létjogosultságát sem vitatjuk, csak ezeket vallási egyesületeknek nevezzük, amelyek mûködésére a törvény szintén lehetõséget biztosít. Ezzel arra reagált, hogy Nyakó István szerint érthetetlen, hogy egyes egyházak, amelyek a rendszerváltás után jöttek létre, és emiatt nem lehetnek még húszévesek, nem kapnak elismerést a törvény szerint, míg mások, amelyek az egypártrendszer alatt alakultak, és így meghaladják a törvényben rögzített húsz évet, megkaphatják a bejegyzést.
    
Harrach Péter röviden válaszolt Nyakó István kérdésére, amelyet az amerikai külügyi államtitkár-helyettes bíráló szavai, illetve Deutsch Tamás fideszes politikus annak kapcsán nyilvánosságra került szalonképtelen reagálása nyomán fogalmazott meg. A szocialista politikus azt firtatta: Deutsch Tamás “válasza” tekinthetõ-e a polgári párt hivatalos álláspontjának, azaz diplomáciai frontot nyit-e a Fidesz az Egyesült Államokkal szemben. Harrach Péter erre annyit mondott: nem az a kérdés, hogy frontot nyitunk-e vagy sem, hanem az, hogy milyen szálak kötik össze az illetõ urat egyes hazai körökkel.
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a munka törvénykönyve módosításának kettõs célt kell szolgálnia: be kell csukni a visszaélések kiskapuit, és a munkavállalók tényleges jogait meg kell erõsíteni. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje azt mondta: biztosítani kell a vállalkozások zavartalan mûködését, valamint a munkavállalók védelmét is, a kiszolgáltatott helyzetükkel visszaélõ munkaadókkal, például egyes multinacionális kereskedelmi láncokkal szemben.
<--more-->
Kiemelte: a módosításnak összhangban kell lennie a családok védelmérõl szóló törvénnyel, és a szociális konzultáció eredményével. A kereszténydemokrata politikus elmondása szerint ez két szempontot biztosan jelent, a családok, elsõsorban a kisgyermekes szülõk védelmét, illetve a védett korban lévõk munkahelyének biztosítását.
    
A munka törvénykönyvének tervezett módosítását a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) múlt pénteken hozta nyilvánosságra.
    
 

Forrás: MTI, kdnp.hu

Az Országgyûlés által elfogadott új egyházügyi törvény tizennégy felekezetet ismer el, köztük a baptista egyházat és a Hit Gyülekezetét is. A többi közösséget a parlament nyilváníthatja egyházzá kétharmados többséggel. Az eredeti tervezetet több hónap elõkészítõ munkával kereszténydemokrata politikusok dolgozták ki, de a Fidesz az utolsó pillanatban benyújtott módosító indítványokkal gyakorlatilag átírta a javaslatot. A KDNP frakcióvezetõje hangsúlyozta: a két párt között emiatt nincs feszültség.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje nem tartja kudarcnak, hogy az új egyházügyi törvény több pontban is lényegesen eltér a kereszténydemokraták által beterjesztett indítványtól. Harrach Péter a Kossuth Rádió reggeli mûsorában azt mondta: ez a példa azt mutatja, hogy a kormánypártok együttmûködve közös megoldást keresnek, egyúttal rávilágított a Fidesz és a KDNP közötti szemléletbeli különbségekre is.

A kereszténydemokraták által eredetileg javasolt megoldás lényege a valóban egyházként mûködõ szervezetek feltérképezése volt, és arra törekedtek, hogy kompromisszumos megoldás szülessen az ügyben. Ezzel szemben a Fidesz egy kemény, radikális, hatékony, a konfliktusokat is vállaló jogszabály mellett tette le a voksát – mutatott rá Harrach Péter.

Az elismert egyházaktól a Kossuth Rádiónak úgy nyilatkoztak, hogy az elfogadott törvénnyel letisztulhat a már több mint háromszáz egyház mûködése. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára, Mohos Gábor szerint a törvény az alapvetõ kérdésekben lényegi változást nem hoz, amiben a folyamatosság reményét látják.

A Magyar Evangélikus Egyház elnök-püspöke, Gáncs Péter kiemelte: régóta szükség volt egy ilyen törvényre, amely vélhetõen kiszûri az üzleti érdekektõl vezérelt felekezeteket.

Az új egyházügyi törvény 2012-tõl lép életbe. A tizennégy most elismert egyházon kívül a többinek új regisztrációt kell kérni.

Forrás: mr1-kossuth.hu, kdnp.hu

Egyértelmûen sikeresnek ítélte a most zárult magyar EU-elnökséget a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) országgyûlési frakciójának vezetõje kedden Budapesten. Harrach Péter azt mondta, a magyar elnökség alatt nagy hangsúlyt kapott a magyar érdek képviselete, de úgy, hogy közben ne sérüljön az európai érdek. Az erõsebb Európa kiépítése és a közös érdekek képviselete megvalósult – fejtette ki a kereszténydemokrata politikus.

 

<--more-->
Felidézve az elnökség kezdetén Magyarországot ért támadásokat úgy fogalmazott: ezeket a hangokat vissza kellett verni, a támadásokat le kellett küzdeni. Ebbõl a szempontból is jól vizsgázott a magyar elnökség. Harrach Péter szerint amikor Orbán Viktor megerõsítette a nemzeti érdekeket, a keresztény-polgári-nemzeti gondolkodásmód is erõsödött Európa-szerte.
    
Firtl Mátyás országgyûlési képviselõ az elmúlt félév eredményeit részletezve a horvát csatlakozási tárgyalások lezárását, a tárgyalások Izlanddal történõ megkezdését és két fejezet lezárását emelte ki. Elõbbi kapcsán a horvát nemzetiségû képviselõ hangsúlyozta: ez Magyarország számára kiemelt célkitûzés volt, amit teljesíteni tudtak. Az Európára jellemzõ bõvítési fásultságot megtörtük, és a bõvítési folyamat tovább folytatódhat. Magyarország a Nyugat-Balkán stratégiában vezetõ szerepet tölthet be a jövõben.
    
Szólt még a roma keretstratégia, a Duna-stratégia elfogadásáról, a gazdasági szemeszterre vonatkozó javaslat jóváhagyásáról. A gazdasági kormányzás elfogadása is a lehetõ legjobb úton halad – folytatta – és kitért arra, hogy ennek érdekében 2.019 módosító javaslatot sikerült jóváhagyni. Elfogadták továbbá az egységes energiapolitikai stratégia kidolgozására vonatkozó irányelveket. Ennek értelmében 2014-re ki kell alakítani az egységes európai energiapiacot, és így mindenkinek azonos módon lesz hozzáférése az energiához. Mint mondta, Európa csúcsvezetõi a magyar elnökség teljes sikerérõl beszélnek. Úgy fogalmazott: erõsebb lett Európa és Magyarország gazdasági szempontból is erõsödött az elmúlt fél évben, sikerült megbecsültségét visszaszerezni. Kitért arra, hogy a gödöllõi helyszín kiválasztásával példa nélkül, polgárbarát módon bonyolították a programokat, és a szakapparátus úgy vezényelte le az elnökséget, hogy közben a jogalkotásban is jelentõs lépések történtek.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Felavatták boldog II. János Pál pápa szobrát szerda este Szentendrén; az alkotást Paskai László bíboros, nyugalmazott esztergom-budapesti érsek áldotta meg a Péter-Pál-plébániatemplom elõtti Szent Erzsébet téren. A szentmise utáni avatási ünnepségen mondott beszédében Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetõje hangsúlyozta: II. János Pál hosszú pápasága alatt „olyan személyiség bontakozott ki elõttünk, aki nemcsak diplomáciai képességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelemben tudta megõrizni”.

 

 

 

<--more-->
Agata Zajega, a Lengyel Köztársaság budapesti nagykövetségének elsõ tanácsosa a XX. század egyik legfontosabb szereplõjének nevezte II. János Pál pápát. Nemcsak pápai küldetése, egyházfõi szolgálata tette azzá, hanem lengyel hazafisága is, munkássága nyomán történelmi változások sora indult meg a régióban. A pápa utazásai, közvetlensége, természetessége révén kerülhetett közel a hívekhez – mondta , majd köszönetét fejezte ki a lengyel állam nevében.

Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetõje arról szólt, hogy II. János Pál hosszú pápasága alatt „olyan személyiség bontakozott ki elõttünk, aki nemcsak diplomáciai képességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelemben tudta megõrizni”. Mint mondta, a magyar nemzet köszönettel tartozik neki, fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amely a kommunista rendszer lebontásához és egy új világ felépítéséhez vezetett.
   
„Az õ eszköze kulturális ellenállás volt, s Lengyelország nehéz pillanatában az õ bölcsessége, diplomáciai érzéke és embersége tudta olyan irányba terelni az eseményeket, hogy végül a rendszer felbomlott” – tette hozzá.      
A Szent Erzsébet téren felállított, süttõi mészkõbõl készült egészalakos szobor Páljános Ervin szentendrei mûvész alkotása.
    
II. János Pál 1978 és 2005 között, a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920-ban született Wadowicében. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd Krakkóban káplán volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 1978. október 16-án választották katolikus egyházfõvé.
    
II. János Pál megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bûneiért, s szót emelt az emberi jogokért. A 264 katolikus egyházfõ közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Õ volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. Magyarországon két alkalommal járt: 1991-ben és 1996-ban.
    
2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg. Két hónap múlva utódja, XVI. Benedek megindította a boldoggá avatási eljárást. II. János Pált 2011. május 1-jén avatták boldoggá a Vatikánban.

kdnp.hu, MTI

Az oktatási államtitkárság hétfõn megerõsítette az MTI-nek, hogy Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár levélben felajánlotta lemondását Orbán Viktor miniszterelnöknek. A sajtóirodán az MTI érdeklõdésére azt mondták, amíg a személyes találkozóra a kormányfõvel nem kerül sor, addig mást nem kívánnak mondani az ügyben.
<--more-->
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje megérti az államtitkár lépését, de azzal nem ért egyet. Hangsúlyozta: a KDNP Hoffmann Rózsa mellett áll.

Harrach Péter kifejtette: Hoffmann Rózsa nyugodt körülmények között, hatékony, szakmai munkát szeretett volna végezni, de ehelyett a folyamatos, szervezett és nemtelen támadások ellen kellett védekeznie.

A frakció továbbra is Hoffmann Rózsa mellett áll, és azt javasolja, hogy vonja vissza elhatározását – tette hozzá a KDNP képviselõcsoportjának vezetõje.

Harrach Péter Hoffmann Rózsáról úgy fogalmazott: “megnyugtató számunkra, hogy a minisztere és a miniszterelnök egyaránt bízik szakmai tudásában és  emberi helytállásában”.

Forrás: MTI / KDNP.hu