Az õrbottyáni Kvassay Jenõ Általános Iskola fennállásának 40. évfordulóját ünnepelte. A rendezvényen részt vett Harrach Péter parlamenti képviselõ. Köszöntõjében többek között kitért arra, hogy az iskola nem csak oktat, hanem nevel is, hiszen sok esetben pótolja azokat a hiányosságokat, amelyeket a család nem tud, vagy nem képes megadni. Kiemelte a közösségek fontosságát, hiszen amikor a gyerekek iskolába mennek, bekapcsolódnak egy közösségbe, megtanulnak élni benne, megismerik a társadalmi normákat, a programok, ünnepek által a településük, a nemzet történetét, hagyományait. Harrach a pedagógusoknak sok sikert kívánt ehhez az emberformáló munkához.  Az iskola különleges eseménnyel is készült a születésnapra. Az iskolaudvar földjébe három idõkapszulát helyeztek el, amelyekbe üzenetet hagytak a jövõ diákjainak. A három henger tíz, húsz és harmincöt év múlva lesz felnyitható. A jelen oktatói és diákjai, abban reménykednek, hogy az iskola akkor is állni fog, és folyik benne az oktatás.

Az idén is nyaralási lehetõséget kínál a hátrányos helyzetû családok gyermekeinek az Erzsébet-program az ország több helyszínén – emelte ki a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje sajtótájékoztatón. Harrach Péter hangsúlyozta: a kabinet kiemelt fontosságúnak tartja, hogy felkarolja a nehéz sorsú, hátrányos helyzetû családokat. Többek között ezt célozza az idén kibõvült Erzsébet-program is.

<--more-->
A programban eddig 135 ezren nyertek lehetõséget nyaralásra, táborozásra, üdülésre, köztük 73 ezer gyermek. A program emellett idén több mint 5 ezer fogyatékkal élõ ember számára kínál speciális üdülési lehetõséget. Tavaly alig egy tucatnyi tábor volt, az idén már több mint ötvenféle tábort hirdettek meg.

Magyarné Braunsteiner Márta, a programba bekapcsolódó galgagyörki Gárdonyi Géza Általános Iskola igazgatója arról beszélt, hogy óriási lehetõség az iskolájukba járó, sokszor hátrányos helyzetû gyerekek számára az Erzsébet-tábor. Az alsó tagozatos diákok már részt vettek egy háromnapos üdülésen, és hamarosan útnak indul egy újabb 30 tagú csoport Zánkára. Hozzátette: a programot ugyanakkor egy ponton „az útiköltségek faragása” területén még lehetne finomítani.

A sajtótájékoztatón a táborban részt vevõ gyerekek arról számoltak be, hogy ha ez a lehetõség nincs számukra, nem tudtak volna elmenni nyaralni. Reményüket fejezték ki, hogy az Erzsébet-táborok a jövõben is lehetõséget kínálnak majd számukra a nyári kikapcsolódásra.

kdnp.hu
Forrás: MTI
 

Harangozó Bertalan kormánymegbízott fogadta hivatalában Harrach Pétert a KDNP frakcióvezetõjét, és tájékoztatta az új közigazgatási rendszer mûködésérõl. Ezt követõen a frakcióvezetõ és vendéglátója részt vett a KDNP Vas megyei választmányának ülésén. Harrach Péter elõadásában beszélt a KDNP kormányzati munkájáról, és az ország helyzetérõl, különös tekintettel a Dunai árvízre, amelynek kivédésében elsõ szempont a nemzeti egység, úgy az árvízi védekezésben részt vevõ, önkéntesek és a hatóságok, mint a politika szereplõi között.

Harrach Péter a váci Duna-parton tartott sajtótájékoztatón elmondta, választókörzetében a Duna-kanyar mellett több települést is érint az árvízveszély, de mindenhol jól szervezetten haladnak a védekezési munkálatok.  „ Az önkéntesek a lakosság és a hatóságok együttmûködése alapján, reményeink szerint, nagyobb károk nélkül sikerül átvészelni a Duna áradását.”  A képviselõ Szobon, Nagymaroson, Kismaroson és Vácon kereste fel a gátépítõ önkénteseket.  Szobon 42, Nagymaroson 8, Kismaroson 1 lakóépületben kell kitelepítésre számítani.  Harrach azt is elmondta, egyetért a lakókkal abban, hogy nem szeretnék elhagyni az otthonaikat, de a biztonsági okból hozott hatósági döntést el kell fogadni.

<--more-->
A veszélyhelyzet idején a védelmi munkálatokért felelõs területi kormánymegbízott Tarnai Richárd, mindehhez hozzátette, minden olyan épületet el kell hagyniuk a lakóknak, amely vízben áll, függetlenül attól, hogy az emeleti rész lakható-e. Az üres épületeket a rendõrség õrzi, a területet idegen behatolóktól hermetikusan lezárják. Tarnai arról is tájékoztatott, hogy a védekezéshez szükséges eszközöket, homokot, zsákokat, csizmákat, és a munkálatokat segítõ katonák érkezését biztosítják. A 2-es és 12-es út érintett szakaszait a gátépítésben résztvevõ teherautók könnyebb mozgása érdekében már lezárták. Lakossági fórumon tájékoztatták az embereket az ingó és ingatlan értékeik mentésének lehetõségeirõl, illetve azokról a befogadó helyekrõl, ahol az árvíz elvonulásáig kulturált körülmények között lakhatnak.

Jelenleg 5,7 méteres a vízszint, amely a tetõzésig további két méterrel fog emelkedni.

Brockhauser Edit

Kemencén tartotta legutóbbi összejövetelét az Ipolymenti Vállalkozók Klubja, amelynek tiszteletbeli alelnöke Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje. A vendéglátó Menyhárt Ottó bemutatta több hektáros gyönyörûen gondozott gyümölcsösét. A vacsorát követõen Harrach Péter szavai nyomán megemlékeztek Trianon, és a Nemzeti Összetartozás Napjáról, majd szót ejtettek az aktuális gazdasági változásokról, a pénztárgépek cseréjérõl, és a pályázati lehetõségekrõl.

Galgagyörkön, Gárdonyi Géza születésének 150. évfordulója alkalmából, az író életével és munkásságával kapcsolatos, tanulmányi versenyt rendeztek a környezõ iskolák tanulóinak. A legügyesebb diákok díjait Harrach Péter a körzet képviselõje adta át.

Harrach Péter Trianon tragédiájára emlékezve Zebegényben, Szigethalmon és Szõdligeten mondta el ünnepi beszédét:

<--more-->
„Június 4.-e a gyász és az ünnep napja. E kettõséget az adja, hogy egyrészt megemlékezünk a 93 évvel ezelõtt történt országcsonkításról, másrészt, a parlament 2010-es döntésének megfelelõen, a Nemzeti Összetartozás Napját ünnepeljük. Az 1920 –as Trianoni békediktátum sokkolta az országot, de a kor államférfijainak köszönhetõen, másfél évtizeddel késõbb talpra állt Magyarország, felébresztették a nemzettudatot, a kultúrát, az oktatást, és felélénkítették a gazdaságot. Megcsonkítva is erõs, egységes ország lettünk. A II. Világháború pusztítását követõen is sikerült újjáépíteni az országot, amelyet a kommunisták szeretnek kisajátítani, de ez a magyar nép szorgalmának az eredménye volt. Abban a négy évtizedben azonban nem lehetett Trianonra emlékezni, ünnepelni, sõt generációk úgy nõttek fel, hogy nem tanultak, nem hallottak a békediktátumról, és a határainkon túl rekedt, több millió honfitársunkról. A rendszerváltást követõen megjelent a magyar lélekben az emlékezés igénye. A polgári kormány konkrét lépéseket is tett, a közjogi értelemben vett nemzetegyesítése érdekében. 2010-ben június 4.-ét a nemzeti összetartozás napjává tette, és elsõ döntései között, megadta a határon túli magyaroknak a kettõs állampolgárságot. A 2004. december 5.-i népszavazás szégyenteljes eseményei után, ismét a határon túliak szemébe tudtunk nézni.

A nemzet ereje visszatért, és képesek vagyunk egy sikeres, rendezett országot felépíteni. Fontos, hogy ne csak szavakban vagy jelképekben aggódjunk a magyarság sorsa felett. Ne búslakodjon a magyarság fogyása miatt az, aki tehetné, de nem vállal gyermekeket, vagy tehetné, de nem vásárol magyar terméket, vagy a szaktudását nem a haza javára kamatoztatja. A sikeres nemzetépítéshez egységre van szükség, nem csak az ilyen szép megemlékezéseknek otthont adó kistelepüléseken, hanem a nemzet egészében.
Isten áldását kérem az ünneplõkre, és Magyarországra!”