Harrach Péter is részt vett Vácon a korszerûsített Jávorszky Ödön kórház átadó ünnepségén. A több mint másfél milliárd forintos Európai Uniós pályázati forrásból megvalósított beruházásban átépítettek 10 ezer négyzetméter épületrészt, megújult 426 betegágy, valamint sor került orvosi és diagnosztikai eszközök cseréjére. Mint dr. Stefka Nóra, a GYEMSZI általános fõigazgató-helyettese ünnepi beszédében kiemelte,  az intézmények állami tulajdonba vétele komoly teher, de ez a fejlesztések megvalósulását nem nehezíti, sõt inkább segíti. Harrach Péter egy interjúban elmondta, a kórházak mûködésének tárgyi és emberi feltételei vannak, amelyek Vácon immár adottak, és ez a város és környéke biztonságos egészségügyi ellátását garantálja. Fördõs Attila polgármester köszöntõjében hangsúlyozta, az utóbbi években az önkormányzat összesen 738 millió forinttal támogatta a kórházat.
 

A Lágymányosi Szent Adalbert plébánia területén Erdõ Péter bíboros helyezte el a Boldog Meszlényi Zoltán-templom alapkövét a Fehérvári út és az Etele út sarkán álló telken, melyet az önkormányzat 99 évre térítésmentesen adott bérbe az egyháznak. Erdõ Péter beszédében hangsúlyozta, nem mindennapi esemény, hogy a fõvárosban templomépítésre kerülhet sor.

<--more-->
Az ünnepségen beszédet mondott Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje, Hoffmann Tamás, polgármester, és Simicskó István a körzet parlamenti képviselõje.  

Harrach Péter kiemelte a Szent Adalbert Egyházközség régi vágya teljesül a templom felépítésével, hiszen az egyházközség már az 1930-as évektõl szolgálja a környék közösségét.

-A társadalom igényli az egyház szociális, oktatási, és kulturális szolgálatait, különösen napjainkban, amikor Európa szerte „beteg” társadalmak vesznek körbe minket, amelyekben a szélsõséges liberalizmus megfertõzi a hagyományos értékeket. A normákat és közösségeket tisztelõ keresztény értékrend hiteles képviselõi, például ez a közösség is, amely itt templomot épít, lelki többletet közvetítenek a társadalom felé. – mondta el többek között Harrach Péter.

A templom építése várhatóan még idén nyáron megkezdõdik.

Brockhauser Edit
 

A KDNP Pest-megyei szervezeteinek küldöttei választmányi ülést tartottak a szigetszentmiklósi Szent Miklós templom közösségi termében. Harrach Péter Pest-megyei elnök szólt a kormányzati és aktuálpolitikai helyzetrõl, majd a küldöttek beszámoltak a helyi szervezetekben végzett munkáról.

Gazdasági, politikai és ideológiai okokban jelölte meg a Magyarországot ért külföldi támadások okát Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje sajtótájékoztatón. Úgy fogalmazott: Magyarországot „hisztérikus hangú, durva támadások” érik, ezek a vádak azonban alaptalanok, és a „vádlók” tájékozatlanok. Hangsúlyozta: Magyarország demokratikus ország, minden polgárának védelmet ad, ugyanakkor a maga útját járja, és azt meg is védi.
<--more-->
A frakcióvezetõ szerint a gazdasági okok mögött a nemzeti vagyon egy részének a visszaszerzése, és a hazai cégek esélyegyenlõségének biztosítása áll, „ez ingerli” a külföldi cégeket, és azok kormányait is. A politikai okokat a kereszténydemokrata politikus abban látta, hogy a hazai ellenzék nehezen dolgozza fel a vereségét, és ezt európai „elvbarátaik” által támogatott támadásokban „éli ki”. Az ideológiai okot nevezte ugyanakkor Harrach Péter a legsúlyosabbnak, szavai szerint az európai társadalom válságát egy dekadens világnézet, a szélsõséges liberalizmus okozta. „Õk megmondják, hogy mi a pálya, hogyan kell Európában a társadalmat formálni” – mondta, hozzátéve: Magyarország azonban egy másik úton jár.

A konkrét vádak közül idézte azokat, amelyek szerint antidemokratikus lenne a kormányzat, és demokráciaellenesség jellemzõ. Mint mondta, azokat vádolják demokráciaellenességgel, akik a rendszerváltás hajnalán az antidemokratikus viszonyokat demokratikussá igyekeztek formálni. A kormányt azok támadják, akik utódai annak a rendszernek, amelynek lebontásán dolgozott. Kitért arra a vádra is, amely az Alkotmánybíróság (Ab) jogainak korlátozására vonatkozik, és hangsúlyozta: a törvényalkotás nem lehet az Ab feladata, ebben nincs helye, csak a kontrollban.

A rasszizmusról és antiszemitizmusról szóló felvetésekre Orbán Viktor miniszterelnököt idézte, aki a parlamentben rögzítette: cigányüldözés nincs, az ugyanis egy teljes etnikai közösséget minõsítene. Ezzel szemben vannak cigány származású bûnelkövetõk, de ez – mondta – egy másik kérdés.

Utalt az Élet menetével párhuzamosan tervezett motoros felvonulás betiltására is, majd – az alkotmányt idézve – cáfolta azokat a felvetéseket is, hogy üldöznék Magyarországon a hajléktalanokat.

Kérdésre válaszolva a frakcióvezetõ azt mondta: a reagálásokra a diplomácia és a média útján nyílhat lehetõség. Utóbbi – tette hozzá – sokszor nehezen járható, hiszen azok a médiumok, amelyek különbözõ okok miatt nem jó szemmel nézik a magyar utat, nem fogadják be a magyar kormány ellenérveit. Lehetõségként említette, hogy a testvérvárosok polgármesterein keresztül üzenetet juttassanak el.

Pálffy István frakciószóvivõ hozzátette: kétféle konfliktus jelenik meg Magyarország és az unió viszonyában, az egyik általában a konvergenciaprogram beadásával függ össze, a másik pedig a magyar kormány szuverén és önálló intézkedéseivel kapcsolatban jelentkezik. A támadásokat részletezve többek között kitért a médiatörvénnyel összefüggõ konfliktusokra, az alaptörvényre, illetve annak mostani módosítására és végtörlesztésre.

kdnp.hu
Forrás: MTI
 

A Budai Ciszterci Szent Imre Gimnázium és a Budapesti Egyetemi Katolikus Gimnázium 11 -12 évfolyamos diákjai ”parlamenti óra” keretében ismerkedhettek meg a törvényalkotás és a képviselõi munka rejtelmeivel. A diákoknak Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje, Rétvári Bence a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára, és Gaal Gergely képviselõ, az IKSZ elnökhelyettese tartott elõadást.

<--more-->
Harrach Péter arról beszélt, hogy a média közvetítése alapján gyakran rossz a politikusi munka megítélése. Ideológiai, politikai és gazdasági okok is befolyásolják a tájékoztatás minõségét, amelyek így alaptalan támadásokat okozhatnak, akár külföldrõl is. Azt is elmondta, hogy a képviselõknek a parlamenti vitákon felülemelkedve, elsõként a nemzet érdekét kell tekinteniük.

Rétvári Bence röviden ismertette a jogalkotási folyamatot, említve, hogy tavaly 220 törvényt hozott a parlament. Ezek között volt az unióval kapcsolatos jogharmonizációs törvény, korábbi törvények korrigálása, de sok új törvény is született, melyek eredményeképp összeállt az új PTK. és BTK.
Gaal Gergely a saját tapasztalatán keresztül arra bíztatta a fiatalokat, hogy vegyenek részt a közéletben. Mint mondta a politikusi pálya nyitva áll mindenki elõtt, aki úgy érzi, szeretne hozzájárulni „hazánk felemelkedéséhez”. Azt javasolta, hogy kezdetben, ifjúsági szervezetekben, és a helyi politikai életben aktivizálják magukat a fiatalok.

A gimnazisták ezután kérdéseket tehettek fel az elõadóknak, amelyekben nem volt „tabu” téma, majd parlamentlátogatáson vettek részt.
 
Brockhauser Edit

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje díszvendégként vett részt, a Felvidékrõl Kitelepített Magyarok emléknapjának ünnepségén, melyet a Magyar Közösség Pártja támogatásával a Somorjai Városi Mûvelõdési Központban tartottak. A rendezvény részeként a Magyarock Dalszínház elõadásában bemutatásra került a felvidéki kitelepítésekrõl szóló „Fehérlaposok” címû rockopera.

<--more-->
A Magyar Parlament tavaly december 4.-i döntésével, ellenszavazat nélkül, a Felvidékrõl Kitelepített Magyarok emléknapjává nyilvánította április 12.-ét.

Harrach Péter köszöntõjében többek között elmondta:
– Nemzeti múltunk eseményeit épp úgy, mint a jelen törekvéseit, határozott értékrend, biztos normák szerint ítéljük meg. Ezek megfelelnek a hagyományos európai értékeknek. Különböznek a levitézlett kommunizmus, az önzõ sovinizmus és a dekadens liberalizmus szempontjaitól. Ezek alapján, a felvidéki magyarok kitelepítése kapcsán, nemet mondunk az emberi méltóság sérelmére, és a kollektív bûnösség vádjára. Igent mondunk a személyes szabadság tiszteletére, és az európai nemzetek, köztük a szlovák és magyar együttmûködésre, természetesen a hagyományos európai normák tiszteletben tartásával. – fogalmazott a politikus.

Berényi József a Magyar Közösség Pártjának elnöke ünnepi beszédében röviden ismertette az 1947-es felvidéki kitelepítés tragikus eseményeit, amelyeket a „Fehérlaposok” rockopera szerzõi, Vizeli Csaba szövegíró és Másik Lehel zeneszerzõ, két család sorsán keresztül mutatnak be. 1945-ben a szovjet csapatok bevonulását követõen koncentrációs táborokat hoztak létre, ahová németeket és pozsonyi magyarokat zártak, akiknek megkülönböztetõ fehér szalagot kellett hordaniuk. A nagy téli hidegben 40 ezer felvidéki magyar embernek kellett elhagynia otthonát. Csehország azon vidékeire deportálták õket, ahol korábban a szudétanémetek éltek. A „reszlovakizáció” során 382 ezer magyar ember a családja érdekében vállalta, hogy „visszaveszi” a szlovák nemzetiséget. A csehszlovák és magyar lakosságcsere egyezmény során további családok hagyták el szülõföldjüket.

-Az 1989-es rendszerváltást követõen, a szlovák törvényhozás már elnézést kért a zsidó és német néptõl a háború során elkövetett rémtettekért, de a felvidéki magyarsággal szemben ez még nem történt meg. Elfogadhatatlan, hogy a mai napig a kollektív bûnösség elvét ebben az országban nem törölték el! A szlovákiai magyarság célja, hogy ez megtörténjen. – tette hozzá Berényi József.

Brockhauser Edit

A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége legutóbbi kerekasztal megbeszélésén, Nyíregyházán, teltházas érdeklõdés mellett, Pintér Sándor belügyminiszter és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje válaszolt Lanczendorfer Erzsébet fõszervezõ, aktuálpolitikai felvetéseire a Mit? Miért? Hogyan? – Magyarország jobban teljesít! címû rendezvényen.

<--more-->
Pintér Sándor többek között elmondta, az önkormányzati törvény már nem felelt meg a társadalmi elvárásoknak ugyanakkor az új jogszabályokat az anyagi terhek csökkentése nélkül nem lehetett bevezetni. A kormány az 5 ezer fõ alatti települések teljes adósságállományát, míg a nagyobbakét részlegesen vállalta át, ezzel 685 milliárd forintnyi tartozás került az adósságkezelõ központhoz. A közbiztonság kapcsán kiemelte elsõsorban a kistelepüléseken kell erõsíteni a rendõri jelenlétet, és a tulajdon elleni bûncselekményeket visszaszorítani felderítéssel, szankciókkal. Jelenleg 4220 rendõr kiképzése folyik, közülük háromezren már szolgálatba álltak. A katasztrófahelyzetek kezelésérõl szólva elmondta, az Országos Katasztrófavédelmi Fõigazgatóság felállítására azért volt szükség, mert az önkormányzati tûzoltóságokat nem tudták egységesen mozgósítani. A rendszer próbája a március 14-15-i hó-helyzet volt, amikor központi irányítás mellett rendkívüli erõket tudtak mozgatni.

Harrach Péter elõadásában kiemelte, a KDNP a frakciószövetség keretében együttdolgozik a Fidesszel a nemzeti célok megvalósítása érdekében, ugyanakkor radikálisan képviseli a keresztény-szociális elveket. A párt kötelességének érzi felkarolni a családok, és a kiszolgáltatott emberek ügyét.

A Magyarország ellen irányuló külföldi „támadásoknak” három fõ okát látja. A gazdaság területén a saját érdekeinket érvényesítjük, ami a multinacionális vállaltokat, és az unióban gyakorolt politikai befolyásukat ellenünk fordíthatja. A másik ok, hogy a hazai ellenzék sugallata alapján támadják a polgári-nemzeti-keresztény kormányt, amely kétharmados támogatottsággal rendezett világot épít Magyarországon, „szemben azzal a zavaros világgal, amiben jól lehet halászni". A politikus szerint a harmadik ok ideológiai, a hagyományos értékeket képviselõ normák ellen keresztényellenes és a demokrácia nevében agresszív módon lépnek fel az úgynevezett ’68-as nemzedék tagjai, mint például Cohn-Bendit.

Brockhauser Edit

Az Alsó-Ipoly-menti térségre vonatkozó területfejlesztési konferenciát tartottak Ipolydamásdon, ahol bemutatták azokat a terveket, amelyek bekerülhetnek a 2014-2020 közötti idõszak országos és megyei fejlesztési programjaiba, és majdan sikerrel pályázhatnak az uniós és hazai forrásokra. A fórumra meghívták az érintett települések polgármestereit továbbá, a szlovákiai tükörtelepülések, valamint Nógrád megye börzsönyi falvainak polgármestereit is.

<--more-->
A rendezvényen vendégként megjelent Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje, aki köszöntõjében kiemelte, a börzsönyi és Ipoly-menti területre kidolgozott fejlesztési elképzelések megvalósítása a helyi emberek érdekét szolgálja, hiszen ezen a természeti kincsekben gazdag vidéken elsõsorban nem az ipar, hanem a turisztika biztosíthatja a munkahelyteremtést, és a kistelepülések boldogulását.

Kuszák Miklós a Pest-megyei területfejlesztési Kht. igazgatója elõadásában a megye egészét érintõ terveken túl, külön ismertette a szobi térség helyzetét a hátrányokat, és az elõnyöket. A problémák között említette, hogy a közlekedés összehangolatlansága miatti nehéz megközelíteni a körzetet, az országhatár, a folyók és a hegység által zsákszerûen körbezárt terület nem kedvez az ipar és a vállalkozások megtelepedésének. Sajnos az utóbbi évtizedekben az agrártermelés is az egyharmadára esett vissza. Az elöregedõ, fogyatkozó lakosság jövedelme alacsony, és ez nem kedvez a családoknak. Ugyanakkor a háborítatlan és védett természeti környezet, az épített örökség, és az ezekbõl adódó turisztikai lehetõségek olyan értékek, amelyeket a közeljövõben jobban kell hasznosítani. Hozzátette, a tervek elkészítésekor beépítették az ECOVAST Egyesület fejlesztési javaslatait, a VÁTI NKft. által kidolgozott „Dél – Kelet Európai transznacionális programot”, amely a Duna menti megyék turisztikai stratégiáját fogja egybe, illetve a Duna-Ipoly Közhasznú egyesület börzsönyi komplex fejlesztési tervét.

A fórum résztvevõi ezeket a terveket vetítéssel egybekötött elõadásokon ismerhették meg.

Brockhauser Edit