B.E.

-Mindig az erõsségekre, a hagyományos értékekre kell az új rendszert építeni, csak meg kell találni a jó arányokat. Az elõzõ kormány úgy fogott a megújításhoz, hogy „kidobta” a régit. A társadalom azonban úgy látta, hogy a hagyományos értékeinket meg kell õriznünk, és tavaly erre a feladatra adott felhatalmazást nekünk. A rend a fegyelem a munka olyan evidenciák, amelyeket minden a családért a közösségekért és a nemzetért tenni akaró ember elvár. Az oktatásunk erõsségeit a Klebelsberg Kunó által alapított, magas színvonalú, erõs és jól teljesítõ oktatási rendszert a kommunisták hatalomátvétele, és a Kádár rendszer sem törte meg. Az evidenciákat, a teljesítmény elvárást, a tanár irányító szerepét, és tiszteletét senki sem kérdõjelezte meg. A rendszerváltás utáni liberalizációs törekvések a szolgáltatás irányába vitték az oktatást. Mi azt mondjuk, az iskola kötelezõ állami feladat, ahol a diákok felé is elvárások, kötelezettségek vannak. Szükség van az egységes Nemzeti Alaptantervre, hogy minden diák megszerezze az egységes, kötelezõ ismereteket. Olyan oktatás kell, amelyben minden megõrzendõ érték helyet kap. A pedagógus tekintélye visszaáll, ezért fontos a pedagógus életpályamodell kialakítása, a szakmai ellenõrzéssel együtt. – hangsúlyozta Hoffmann Rózsa. Szólt még a felsõoktatásról, Bologna rendszer erõltetett bevezetésérõl, kiemelve azt, hogy az egyetemi oktatás színvonalát csökkentette a hallgatók nagyarányú létszámemelkedése, holott a diákok negyven százalékának végül nem lesz diplomája.

Brockhauser Edit

Harrach Péter kifejtette: Hoffmann Rózsa nyugodt körülmények között, hatékony, szakmai munkát szeretett volna végezni, de ehelyett a folyamatos, szervezett és nemtelen támadások ellen kellett védekeznie.

A frakció továbbra is Hoffmann Rózsa mellett áll, és azt javasolja, hogy vonja vissza elhatározását – tette hozzá a KDNP képviselõcsoportjának vezetõje.

Harrach Péter Hoffmann Rózsáról úgy fogalmazott: “megnyugtató számunkra, hogy a minisztere és a miniszterelnök egyaránt bízik szakmai tudásában és  emberi helytállásában”.

Forrás: MTI / KDNP.hu

A politikus szerint a hívõknek is jobb lesz az új szabályozás, mert nem keverednek majd közösségeikbe olyan szervezetek, amelyek csupán élvezték a nonprofit mûködés elõnyeit, de elsõdleges céljuk nem a hitéleti tevékenység gyakorlása volt.
<--more-->
Az elõzõ egyházügyi törvény problémája az volt, hogy nem csupán az egyházak, hanem az egyházi státusba került, de lényegében gazdasági társaságként mûködõ vagy más okból létrejött, nem egyházként mûködõ szervezetek is bekerültek. Ezt a két csoportot kellett szétválasztani az új szabályozásban – reagált Harrach Péter arra a kérdésre, hogy mi alapján csoportosítják az egyházakról szóló új törvényben az érintett közösségeket.

Az egyházi kategóriába soroláskor több szempontot is figyelembe vettek az új szabályozásban – mondta a KDNP-s politikus. Ide kerültek a régóta mûködõ egyházak, például a már az 1895-ös törvényben is bevett egyházként meghatározott, ma is mûködõ egyházak. Õket követik azok az egyházak, amelyek az állammal – intézményeik fenntartása miatt – szerzõdést kötöttek, magyarán társadalmi feladatot vállalnak fel. Végül azok a szervezetek kerülhettek még az egyházi kategóriába, amelyek világegyházhoz kapcsolódva vagy országos lefedettség miatt a parlament döntése szerint egyháznak minõsülnek.

Akik ebbõl a körbõl kimaradnak, azok kérhetik a nyilvántartásba vételt, kérelmükrõl a bíróság dönt majd szakértõk meghallgatása után – tette hozzá Harrach Péter.

A kérdésre, hogy az egyes kategóriák között lesz-e átjárás, a politikus úgy felelt: ez nem szükséges, hiszen a törvény az okokat szabja meg, ami miatt bejegyzik a szervezeteket, nem pedig különbséget tesz közöttük. “Mind a negyvenöt egyház – körülbelül ennyirõl van most szó – azonos jogokkal rendelkezik; természetesen nem azonos súlyúak, hiszen egy több milliós közösség mégiscsak más társadalmi szerepet játszik, mint egy egy-kétezer fõs közösség” – tette hozzá a politikus.

Kérdésre válaszolva példákat is említett Harrach Péter. Egyházi kategóriába kerül nyilvánvalóan a katolikus, a református, az evangélikus és a zsidó felekezet; de ide tartoznak majd az ortodox egyházak, például a szerb, az orosz, a román és a többi ortodox egyházak, de a baptisták is.

A másik kategóriába – akikkel szerzõdést kötött a magyar állam, mert intézményt tartanak fent – tartoznak például az adventisták, vagy a Hit Gyülekezete is – hangzott az interjúban.

Az új egyházügyi törvény miért lesz jó a hívõknek? Mitõl lesz jobb az õ helyzetük, tartozzanak bármelyik egyházhoz, felekezethez? – vetette fel a Közbeszéd.

Azért, mert a közösségük, az egyház, ahová tartoznak, szabadon biztonsággal mûködhet, és nem keveredik bele ebbe a kategóriába “olyan társaság”, amely valami más céllal jött létre ;például  azért, hogy élvezze a nonprofit jellegbõl adódó kedvezményeket – válaszolt Harrach Péter.

Azok kerülhetnek majd tehát az új egyházi törvény hatálya alá, amely szervezeteknek, közösségeknek elsõdleges célja a vallási tevékenység folytatása. Ezen túl tarthatnak fent intézményeket, szervezhetnek egyesületeket, de az elsõdleges cél mindenképpen a vallási tevékenység kell legyen – hangsúlyozta Harrach Péter.

A kérdésre, hogy a beterjesztett törvényjavaslatban számít-e még változtatásokra, a KDNP-s politikus úgy reagált: nagyon sok egyeztetés elõzte meg a törvény elkészítését és beterjesztését; egyrészt a kis- és nagy egyházakkal egyeztettek, másrészt a különbözõ pártokhoz és eszmei körökhöz tartozó politikusokkal is folytak egyeztetések, megbeszélések.

“Úgy gondolom, hogy alaposan elõkészített, az eddig törvény hiányosságait kiszûrõ, ugyanakkor vallásszabadságot biztosító és a társadalmi igényeket is kielégítõ törvény jött létre” – szögezte le Harrach Péter a Közbeszéd stúdiójában.

Duna Tv, gondola.hu

kdnp.hu

-Gondoljunk bele, hogyan érinthette a békediktátum azokat a családokat, akik egyik-napról a másikra egy idegen ország polgárai lettek, a saját szülõföldjükön, elvágva az anyaországtól és a rokonaiktól. És gondoljunk azokra, akik Trianon után talpra állították az országot a kormányzóra, és a két nagy miniszterelnökre, továbbá az oktatási miniszterre, és mindazokra akik velük együtt dolgoztak. Trianon napja szomorú emlék, de elõre kell tekinteni. Az új parlament elsõk között hozta meg azokat a döntéseket, a kettõs állampolgárság megszerzésének, és a nemzeti összetartozás napjának törvénybefoglalásával, amelyek nagy hiányt pótoltak, és gyógyítják a történelmi sebeket. Mindez bizalmat és jóérzést kelt a határainkon túl élõ magyarságban is. – fogalmazott a politikus. Azt is elmondta még, hogy a munka nem fejezõdött be, mert naponta meg kell küzdeni a nemzeti összetartozás további erõsítéséért, úgy itthon, mint a Kárpát-medencében, illetve az Európai Unióban. Hozzátette, képviselõként azt érzékeli, hogy az emberek egyre inkább átérzik Trianon jelentõségét, és az eszmét továbbadják a gyermekeiknek.

B.E.

Forrás: MTI, kdnp.hu