A NOE képviselõi üdvözölték a törvénytervezet törekvéseit, és saját tapasztalataikra épülõ, részletes javaslatokkal egészítették ki azokat.

Harrach Péter ígéretet tett arra, hogy a felvetéseket megvizsgálják a törvénytervezet elõkészítése során.

Brockhauser

B.E.

-Politikai felelõsei leszünk a családok védelmérõl és az egyházakról szóló törvények kidolgozásának. Mindkét témában évek óta jó a kapcsolatunk a civilekkel, az egyházakkal, a szakmai szervezetekkel. Az egyházak szabadságáról szóló jelenlegi törvény a rendszerváltozáskor született. Elõnye, hogy a pártállam felügyelete alól kikerült az egyház, hibája, hogy visszaélésre ad lehetõséget. Olyan gazdasági szervezetek nevezték magukat egyháznak, amelyek kihasználták a nonprofit ágazat elõnyeit. A valós egyházi tevékenységet folytató közösségekhez képest megnégyszerezõdött a számuk. Definiálni kell mit jelent az egyház.  – fejtegette Harrach Péter, majd áttért a családok védelmérõl szóló törvényre, amelyben a családok támogatásának, a családbarát társadalmi környezetnek, és a családjognak is helyet kell kapnia.

– A jelenlegi parlament elsõ döntései között szerepelt a gyermekek után járó adókedvezmény. A magyar demográfiai helyzet nagyon rossz, az évente 30-40 ezer fõvel fogyó lélekszámot, 50 százalékban tudja kompenzálni a határon túli magyarok letelepedése. Ez nem jó megoldás, hiszen a szülõföldön maradás fontos cél. Az alacsony születésszám veszélyezteti a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is. Hosszútávon a foglalkoztatottság és ezzel a járulékfizetés növekedése a cél, illetve a kiszámítható családpolitika, amely nem változik meg négyévenként. –mondta el a frakcióvezetõ.

Kitért arra is, hogy a KDNP a családot a gyermek érdeke szempontjából értelmezi. A házasságot egy férfi és egy nõ életközösségének tekinti. Az egynemûek kapcsolatát, mint szabad döntést tiszteletben tartja, de nem tekinti házasságnak. Az Alkotmányban, az ezzel kapcsolatban megfogalmazott definíciót a KDNP képviseli.

A romaügyet érintve kifejtette, a történelem során soha nem okozott problémát a magyarok és a cigányok együttélése, de ez a rendszerváltást követõen felborult, hiszen a romák többsége munkanélkülivé vált, szociális helyzetük leromlott, amely a bûnözés melegágya. Ez társadalmi feszültségeket okoz egyes településeken. Nem megoldás az önvédelmi célú félkatonai szervezetek megjelenése. A kormány határozottan fellép ellenük, illetve másik oldalról a kisebb bûncselekményeket is szigorúbban bünteti. A téma kapcsán említette a demográfiai eltolódást, amely abból fakad, hogy a többségi társadalomban a családonkénti gyermekvállalási arány, egyharmada a roma családokban vállalt gyermekszámnak. A kérdés hosszú távú megoldása az oktatásban és foglalkoztatásban rejlik.

-Vannak politikai törekvések, amelyeknek érdeke a feszültségkeltés. A szélsõjobb rossz választ ad a felmerülõ problémákra, a szélsõbal pedig rosszul teszi fel a kérdést. – tette hozzá a politikus.

Harrach Péter kérdésre válaszolva beszélt még a munkaerõpiacra visszatérõ édesanyák helyzetérõl, illetve az örökbefogadásról annyit mondott, több ezer házaspár vár kisgyermekre, így nem kívánnak nyitni alternatív együttélésben lévõk felé, csupán az eddigi eljárás bonyolultságát csökkenteni.

Brockhauser Edit

Kérdésre válaszolva hozzátette: azok a kategóriák, amelyek eddig meghatározóak voltak, változni fognak. Az egyház kategórián belül éles elkülönülések nem lesznek, de az még nem derült ki, hogy lesznek-e történelminek nevezett egyházak. Ha lesz klasszikus történelmi egyház kategória, akkor abba azok tartozhatnak, amelyek legalább száz éve jelen vannak Magyarországon. Ilyen értelemben, ezek közé nem tartozik a Hit Gyülekezete, és ismeretei szerint nem is kíván ebbe a kategóriába tartozni. Ugyanakkor azt kérik, hogy megkülönböztetõ jelzõket az egyházakon belül ne használjanak, megjegyezve: a gyülekezet teljes joggal az egyházak közé tartozó közösségnek tekinthetõ.

Az oktatási törvényekkel kapcsolatban úgy fogalmazott: az irány jó, szakpolitikai és társadalmi szempontból egyaránt. Vannak akik jobban tudnak taktikázni és lobbizni, ez csupán megzavarja a kedélyeket, hozzátéve: hagyni kell dolgozni az államtitkárt, és az eredmény jó lesz. Az MTI kérdésére azt mondta, hogy stabil Hoffmann Rózsa helye a kormányban, és a munkájának megfelelõ bizalmat élvez. A miniszterelnöknek van kormánya, és nem a kormánynak miniszterelnöke, hozzátéve: a döntést adott esetben nem a KDNP, hanem a kormányfõ fogja meghozni. Nincs döntési kényszer, szó sincs arról, hogy a miniszterelnöknek ne lenne bizalma az államtitkár iránt. A problémát a politikai ellenfelek, a riválisok, és a média gerjeszti. Harrach Péter szerint egy jól elõkészített, de nem biztos, hogy jól kommunikált munkáról van szó, az egyeztetések számos szinten és folyamatosan zajlanak, és alaposan kidolgozott hármas törvény kerül hamarosan a parlament elé.

A gyöngyöspatai történésekkel kapcsolatban furcsának találják – folytatta egy másik témával, hogy egy gazdag amerikai veszi magának a bátorságot, és hazugsággal manipulálja a hazai és nemzetközi közvéleményt.

Rétvári Bence, a közigazgatási tárca parlamenti államtitkára elmondta, hogy 124 törvényjavaslatot terjesztett elõ a kormány, mintegy 100 volt a képviselõi indítvány, és 38 beadványt jegyzett a KDNP. Összehasonlítva a négy évvel ezelõtti adatokat a kormányzati elõterjesztések száma körülbelül ugyanannyi volt, ugyanakkor a képviselõi indítványok száma többszörösére nõtt – mutatott rá.

A kormányzat egy idõzített szociális bombát kapott, amikor hivatalba lépett – mondta az államtitkár, aki a meghozott szociális intézkedései közül kiemelte a közmûdíjak befagyasztását, a kilakoltatási moratóriumot. Kitért arra, hogy az egyes lépések fedezetét nem újabb megszorításokkal teremtették meg, hanem a bankadó, a válságadó kivetésével. Szólt még az adományok áfa-mentességének megszüntetésérõl, a határon túli magyarság érdekében elfogadott intézkedésekrõl. Utóbbiak közül az egyszerûsített honosításról hozott jogszabályt, a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, a Határtalanul osztálykirándulási programot, és a Magyar Állandó Értekezlet összehívását említette meg. A frakciószövetség népszerûségvesztését firtató kérdésre azt mondta, hogy egy négyéves ciklus során középidõ felé mindig csökken az emberek érdeklõdése. A KDNP alelnöke szerint ugyanakkor még mindig nagyon stabil szavazótábor van a Fidesz-KDNP mögött.

Pálffy István frakciószóvivõ azt mondta, hogy “kutyanehéz év” állt az ország mögött, de ez nem jelenti azt, hogy ne egy kutyanehéz év következne. A következõ év olyan életmódváltást hoz Magyarországon, amire mindenkinek fel kell készülnie. A KDNP nem hagyja el azokat az embereket, akik ezt nagyon kemény sokkhatásként fogják megélni. Felhívta ugyanakkor a figyelmet a növekvõ GPD-adatokra, ami a pénteki adatok az utóbbi három év legnagyobb elmozdulását mutatják, s ezt a gazdasági kormányzás eredményeként értékelte.

Forrás: MTI

Ezt követõen Harrach Péter megtekintette az intézetet, hiszen 1998-2001 között szociális és családügyi miniszterként az intézmény felügyeletét látta el.

B.E.

– Ez a jövõ, de milyennek látta magukat a kormányváltás óta eltelt egy évben?
– Nem vagyok elégedetlen. A KDNP-frakció, úgy érzem, létszámában és felkészültségében is megfelelõ. Jó néhány sikeres, önálló kezdeményezésünk is volt az elmúlt egy évben. Mindenképp annak könyvelem el például, hogy a család- és életvédelmi passzusok bekerültek az alkotmányba, parlamenti és kormánybeli részvételünk pedig akár túlreprezentáltnak is mondható.

– A Fidesz egyik tekintélyes politikusa egyszer kifakadt, mondván, egy törpepárt akar diktálni a Fidesznek. Érezhetõ feszültség a fideszesek és KDNP-sek között?
– Mi nem érzünk ilyen feszültséget. Ha a fideszesekben rossz érzéseket vált ki valami, arról nem tehetünk, bennünk nincs ilyen, és gyõzelmi vagy diadalérzés sincs, csak a sikeres együttmûködés jó érzése.

– Amikor errõl beszéltem fideszes képviselõkkel, akkor többen zsarolásnak nevezték, hogy a KDNP az alkotmány megszavazását ahhoz kötötte, hogy bekerüljön az alaptörvénybe a magzati élet védelme.
– Ez nem így van, a zsarolás nekünk nem kenyerünk. Kértük, és megértettük a Fidesszel, hogy ez nekünk fontos. Bekerült.

– De az abortusztilalom nem, arra egyértelmûen nemet mondott a Fidesz. Olyan információt is hallottunk, hogy a KDNP a szabad vasárnapról szóló javaslatának támogatását kérte vigaszdíjként cserébe. Ez igaz?
– Nem, mint mondtam, nem stílusunk a zsarolás.

– Pedig van bõven muníciójuk: nagyon sok kétharmados, sarkalatos törvényt kell még elfogadni az év végéig, amihez a Fidesznek szüksége van a KDNP voksaira. Beszéltem fideszesekkel, akik kemény csatákra számítanak emiatt.
– Felesleges az aggodalmuk: tudatában vagyunk az erõviszonyoknak, és mértékletességet gyakorolunk. A méretünk és létszámarányunk szabta józan határt nem lépjük át követeléseinkben.

– Az abortusztilalomért harcolnak még, vagy lemondtak róla?
– Biztos, hogy van olyan megoldás, ami a mi értékrendünkhöz közelebb álló módon fogalmazna az élet védelmével kapcsolatban, de tisztában vagyunk vele, hogy a magyar társadalom jelenlegi állapotában csak ilyen mértékben képes az élet védelmére.

– Éppen a napokban indított – máris sokat bírált – kampányt a kormány a magzati élet védelmérõl. A KDNP áll mögötte?
– Inkább azt mondanám, hogy egy szemlélet áll. A Nemzeti Erõforrás Minisztérium KDNP-s államtitkára kezdeményezte, de nem volt elõtte róla egyeztetés a pártban vagy a frakcióban.

– Azzal vádolták néhány hete a dohányzásellenes törvény vitájában, hogy csak a magzati életet védi, a felnõttekét nem. A törvénytervezet felpuhítására nyújtott be ugyanis módosító javaslatot. Dohányzik, az érintettség motiválta?
– Nem dohányzom, és a javaslatomat inkább normalizálásnak nevezném, mint felpuhításnak. A célkitûzéssel egyetértek, védeni kell a nemdohányzókat. De azt nem értettem, hogy egy zárt helyiségben, ahol csak dohányosok lennének, ott miért ne lehetne rágyújtani. A törvényjavaslat szerintem túllõtt a célon, fanatikus, sõt diktatórikus lett. Éppen ezért nem is vettem részt a szavazásában.

– Lázár János a Fidesz frakcióvezetõjeként többször felszólalt a képviselõi költségtérítéssel való trükközés ellen, néhány kivétellel a frakció etikai bizottsága elé vitték az ilyen ügyeket. Visszaélések a KDNP-ben is voltak, de nem hallottam, hogy bárkit is megróttak volna.
– Mert nincs is rá szükség. Egyik esetben sem tudatos megtévesztésrõl, hanem figyelmetlenségrõl vagy tájékozatlanságról volt szó.

– Így magyarázták ezt a Fideszben is, csak ott retorzió is járt érte.
– De mi külön párt vagyunk, nálunk nem járt retorzió.

– Amiatt is bírálták a KDNP-t, hogy több képviselõjük a családtagjait foglalkoztatja a frakcióirodán. Ezt elfogadhatónak tartja? A Fideszben például külön szabály van, hogy nem alkalmazhatók a hozzátartozók.
– De mint említettem, mi külön párt vagyunk, a felvetés meg szerintem hülyeség. Miért lenne baj ez? Ezek bizalmi állások, amire a képviselõ értelemszerûen olyasvalakit választ, aki iránt bizalommal van. Ráadásul jelentéktelen, 80-90 ezer forintos fizetésekrõl van szó, sok hétvégi és esti túlmunkával.

– Orbán Viktor miniszterelnök többször is kijelentette, hogy milyen fontos Fidesznek a KDNP szövetsége. De mennyire volt könnyû az elmúlt egy évben a Fidesz szövetségesének lenni és olyan ügyekhez adni a nevüket, mint az Alkotmánybíróság jogköreinek korlátozása, a médiatörvény vagy a magán-nyugdíjpénztári tagok vagyonának államosítása?
– Abban a nagy átalakításban, amibõl részt vállaltunk, fel kell vállalnunk a konfliktusokat is. A változások sok érdeket sértenek, de mi a Fidesszel együtt, a nemzeti célok érdekében felvállaljuk ezeket.

– Mennyire jó szájízzel tették ezt?
– Biztos, hogy mi másként csináltuk volna. Van, amikor árnyaltabban, talán átgondoltabban, mérsékeltebben nyúltunk volna a kérdésekhez. Más a stílusunk is, mint a Fidesznek, de a célok érdekében együtt visszük végig a reformokat.

– Az egyik legtöbbet bírált kormányzati szereplõ KDNP-s Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Számos döntését támadják, de folyamatos bírálatok érik arra hivatkozva is, hogy nem egyeztet a szakmai szervezetekkel. Legutóbb pedig a kormányt felejtette el megkérdezni, mielõtt egy a közoktatási törvényhez kapcsolódó akcióba kezdett. Meddig állnak ki mellette?
– Az õ szakmai rátermettségéhez nem fér kétség, és a törekvései is egyértelmûen elfogadhatók a KDNP-nek. Az egyeztetés folyamatát vagy a törvényalkotás állomásait megítélni nem az én tisztem. Valószínûleg lehetett volna másként is, de ennek úgyis õ viseli a nehézségeit.

– Mit szólt például a Corvinus megszüntetésérõl, feldarabolásáról szóló hírekhez?
– Én úgy tudom, hogy errõl még nincs döntés. Az viszont ismert, hogy a felsõoktatási intézmények száma elburjánzott. Ha rajtam múlna, én nem gondolkodnék egy nagy múltú intézmény megszüntetésében, de hogy milyen átszervezések lesznek és kellenek, az egy más kérdés.

– Sok a találgatás a sajtóban egy év végén vagy jövõ év elején esedékes kormányátalakításról. Ha KDNP-s államtitkárnak is fel kellene adnia pozícióját, mit lépne? Harcolnának értük?
– Egyelõre nem látunk okot arra, hogy bármelyik minisztert vagy államtitkárt le kelljen cserélni, de tudomásul vesszük, hogy a miniszterelnöknek van kormánya és nem fordítva. A munkatársait nyilván õ válogatja meg, mi szeretnénk, ha a jelenlegi arányt továbbra is meg tudnánk tartani.

– Kire a legbüszkébb a frakcióból és kire a legkevésbé az elmúlt egy év teljesítménye alapján?
– Egy miniszterelnök-helyettesre, öt államtitkárra és harminchat képviselõre vagyok büszke.

– Harmincheten vannak. Önmagára ezek szerint nem?
– Ezt ne én ítéljem meg, inkább úgy fogalmazok: sokoldalú és kihívásokkal teli idõszakként éltem meg az elmúlt évet frakcióvezetõként. Na jó, olykor sikeresnek is éreztem.

– Volt valami az elmúlt évben, amit a KDNP szempontjából kudarcként élt meg, vagy olyan döntésük, amit megbánt és már másként döntene?
– Kudarcnak nem nevezném, inkább úgy fogalmaznék: kompromisszumokat kötöttünk.

– Melyik volt a legnehezebb?
– Nem egy konkrét esetet emelnék ki, inkább a stílus- és hangsúlybeli különbségeket a Fidesz és a KDNP között. Ahogy az elõbb is mondtam: sok esetben átgondoltabban hoztunk volna meg döntéseket, így leginkább az elhamarkodott lépések keltettek bennünk rossz érzéseket, de el kellett fogadnunk, hogy ebben a törvénykezési “nemzeti vágtában” néha hibás megoldások is születnek.

Becsó Zsolt azt hangsúlyozta, hogy a Nógrádi régióban jelentõs pályázati pénz áll rendelkezésre a fejlesztésekre, de sajnos a Börzsöny másik része, amely a Közép-Magyarországi régió területére esik, ennek a forrásnak nem célterülete, ott mások a pályázati lehetõségek. Ugyanakkor a turisztikai útvonalak átkötése nem állhat meg a régióhatárnál.

Ehhez kapcsolódva Harrach Péter utalt arra, hogy Pest megyében a fõváros „elviszi” a pályázatok javát.

– A kistelepüléseknek olyan pályázati feltételeknek kell megfelelniük, amelyekhez az önrészt sem tudják elõteremteni. A nógrádi régióhoz hasonló pályázati lehetõségekre lenne szükség Pest megye hátrányos helyzetû települései esetében is. –hangoztatta a politikus. Ugyanezt támasztotta alá Harrach Péter körzetébõl érkezett négy polgármester beszámolója is. Elhangzott, hogy az eltelt húsz évben több ezer munkahely szûnt meg, bezártak az üzemek, a termelõszövetkezetek. Az emberek felhagytak a bogyós gyümölcsök termesztésével, mert a felvevõ Szobi üzem is bezárt. A települések szinte mindegyike eladósodott, a fiatalok elköltöznek. Ugyanakkor a gyönyörû természeti környezet turisztikailag sok lehetõséget rejt. Kiutat olyan jól menedzselt turisztikai hálózatban, és naptárszerû programrendszerben látnak, amelyben helyet kapnak a turistautak, lovas tanyák, szállások, kerékpárutak, kisvasút, vadas- és kalandparkok, sportrendezvények, hagyományõrzõ és kulturális fesztiválok.  

Egy ökogazdálkodással foglalkozó szobi vállalkozó is beszámolt tapasztalatairól. Elmondta, hogy a határmenti területeken lehetõség van az úgynevezett interregionális pályázatokra, bár hatalmas problémát jelent, hogy utólag finanszírozzák a beruházásokat, amihez a forrásokat szinte lehetetlen elõteremteni.

Végül Harrach Péter annak a reményének adott hangot, hogy a turisztikai bizottság az elhangzottak alapján jelezni fogja a döntéshozók felé a pályázati kiírásokban szükséges módosításokat.

Brockhauser Edit