A Fidesz-KDNP frakciószövetség közös legfõbbügyész-jelöltet állít – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje újságíróknak azután, hogy az államfõnél járt a Sándor-palotában. Tájékoztatása szerint a találkozón több név is szóba került. Hozzátette: úgy látja, az államfõ a végsõ döntését még nem hozta meg a legfõbb ügyész személyét illetõen.
<--more-->
Harrach Péter azt mondta: mivel több személy is szóba került lehetséges jelöltként, a velük való egyeztetés, a véleményük kikérése, a szándékuk ismerete fontos. Arra a kérdésre, hogy mikorra nevezi meg a frakciószövetség a jelöltjét, Harrach Péter azt válaszolta, ez november vége felé biztosan megtörténik
   
Mint mondta: a találkozón szóba kerültek az államfõ alkotmány-elõkészítõ eseti bizottságnak átküldött, az új alkotmányhoz megfogalmazott javaslatai is. Mint mondta, a KDNP fontosnak tartja egyebek közt a család szerepének megerõsítését.
   
Az államfõ minden parlamenti párt képviselõjét a Sándor-palotába várja. A KDNP frakcióvezetõje elõtt Balsai István, a Fidesz frakcióvezetõ-helyettese járt nála.
   
Kovács Tamás jelenlegi legfõbb ügyész mandátuma december 13-án, 70. életévének betöltése miatt jár le.

kdnp.hu
Forrás: MTI

Harrach Péter a parlament november 15-i ülésén, napirend elõtti felszólalásában emlékeztetett a Magyar Demokratikus Charta magánnyugdíjpénztárak melletti néhány száz fõs tüntetésére, ahol szavai szerint megszólalt Magyarország legsikertelenebb miniszterelnöke is. Mint Harrach Péter elmondta, a magánnyugdíj havi összegének megállapítási rendszere a mai napig nem készült el, és a rendszer nem tudja biztosítani a rokkantnyugdíjat és az özvegyi nyugdíjat sem. Hangsúlyozta: a központi költségvetésnek a nyugdíjbiztosítási alapba évente több száz milliárd forintot kell pumpálnia, és ez veszélyezteti a költségvetés egyensúlyát.

Forrás: MTI/ KDNP

A KDNP által elindított „Egy település egy családért” mozgalomhoz csatlakozott a Tatai önkormányzat, Michl József polgármester vezetésével, amelynek keretében a dunaszentmiklósi földcsuszamlás miatt hajléktalanná vált Hermann családnak új lakóházat építenek.

 

 

 

<--more-->

A tavaszi esõzések miatt a dunaszentmiklósi löszfal megcsúszott, a falu bevezetõ útja elmozdult és megtört, a közelében lévõ lakóházak megsérültek. Hermann Sándorék háza összedõlt. Az összefogásnak köszönhetõen megvalósuló új épület, könnyûszerkezetes, és energiatakarékos lesz, amelynek fûtéstechnikáját a közelben élõ holland üzletember biztosította. Több cég és magánszemély is csatlakozott támogatóként az újjáépítéshez. A lakóház még nem készült el, de a legmagasabb pontja már igen, így megtartották a bokrétaünnepséget. Remélhetõleg a család még idén beköltözhet.

 

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje köszöntõjében többek között elmondta, hogy a helyi közösségek összefogása és értékteremtése nélkül nem épülhet egészséges társadalom. Sajnos természeti és ipari katasztrófák is sújtják az országot, a tragédiák kezelése és a helyreállítás a kormány és a helyi települések közös feladata.

B.E.

Egyelõre nem döntött a Fidesz-KDNP-frakciószövetség arról, változik-e a közszféra végkielégítéseit sújtó 98 százalékos különadó érintettjeinek köre. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje az Országházban azt mondta: a kereszténydemokraták szerint különbséget kell tenni az indokolatlanul magas, a társadalom egészét bántó végkielégítések és a törvényben biztosított, a köztisztviselõknek, közalkalmazottaknak járó végkielégítések között. A KDNP-frakció álláspontja szerint két lehetõség áll fenn: vagy a mostani kétmilliós összeghatárt emelik meg, vagy az említett réteget kivonják a törvény hatálya alól. Mentességet kaphatnának például a tanárok, egészségügyi dolgozók. Arra a felvetésre, hogy mekkora lenne az új összeghatár, azt mondta, ez a frakciószövetség megegyezésétõl függ.
<--more-->
A nemzeti érdek és a koalíció egysége mindennél fontosabb. Tehát ha leszavazzák a javaslatunkat a frakciószövetségen belül, akkor ezt tudomásul vesszük – fogalmazott Harrach Péter. Közölte: szerdán Lázár János frakcióvezetõ társával szakszervezetekkel találkozik, s ez a megbeszélés az esetleges döntést is befolyásolhatja.
    
Az Alkotmánybíróság (Ab) múlt kedden alkotmányellenesnek nyilvánította, és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót; ezután Lázár János, a Fidesz frakcióvezetõje bejelentette: kezdeményezte az alkotmány és az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítását, hogy azok a kérdések, amelyekrõl nem lehet népszavazást tartani, kerüljenek ki az Ab hatáskörébõl. A 98 százalékos különadóról szóló törvényt változatlan tartalommal terjesztette be újra a parlamentnek. Lázár János múlt csütörtökön jelezte, kész a tárgyalásra annak érdekében, hogy a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ közalkalmazottakat ne érintse a különadó.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója támogatja a Lázár János fideszes frakcióvezetõ által benyújtott alkotmánymódosítást a Fidesz-KDNP frakciószövetség keddi ülésén – közölte Harrach Péter. A párt frakcióvezetõje a megkezdett egyeztetések alapján jó esélyt lát arra, hogy a jó erkölcsbe nem ütközõ közalkalmazotti juttatások kikerüljenek a különadó kötelezettsége alól.
<--more-->
Az aránytalan fizetések és végkielégítések jogos felháborodást váltottak ki a magyar társadalom egészében. A kormány a népakartnak felelt meg, amikor határt szabott ennek a 98 százalékos különadóval. A törvény hatálya kiterjedt a 2 millió forintot meghaladó állami pénzbõl származó minden jövedelemre, így az életpályája végén nyugdíjba vonuló közalkalmazottakra is. A kereszténydemokraták álláspontja szerint juttatásuk nem jó erkölcsbe ütközõ, ezért az érintetteket ki kell vonni a különadó kötelezettsége alól. A megkezdõdött egyeztetések alapján jó esélyt látunk egy ilyen irányú módosítás elfogadására – mondta el Harrach Péter a KDNP frakció vezetõje.

A másik kérdés az Alkotmánybíróság jogkörének átgondolása és újraszabályozása. A testület a jelenlegi alkotmány, a hatályos törvények és saját törvényi kötelezettségei szerint járt el, amikor meghozta döntését a 98 százalékos adót illetõen. Az a tény viszont, hogy ezzel fékezett egy igazságos és lendületes átalakulást, mutatja az újraszabályozás szükségességét. Ennek átgondoltnak és egyeztetettnek kell lennie, amire az új alkotmány megalkotása ad lehetõséget.

A jelenlegi ideiglenes módosításról a frakciószövetség kedden hoz döntést. Ez nagy valószínûséggel a Lázár János által benyújtott alkotmánymódosítás elfogadását jelenti. A döntést a KDNP frakció magára nézve kötelezõnek fogadja el, és ennek megfelelõen szavaz.

kdnp.hu

Harrach Péter elképzelhetõnek tartja, hogy továbbra is fennáll a kormányzatban az az általa korábban tapasztalt szándék, hogy finomítsanak a különadó bevezetésérõl szóló, az Alkotmánybíróság által megsemmisített – majd Lázár János fideszes frakcióvezetõ által lényegében változatlan formában újra beterjesztett – szabályokon. A KDNP frakcióvezetõje az MTI-nek azt nyilatkozta, frakciója kész arra, hogy módosító indítványban kezdeményezze: a hosszú szolgálati idõvel rendelkezõ közalkalmazottakat ne érintse a különadó.
<--more-->
Harrach Péter elmondta, egy gyors törvényhozási folyamatban egy általános érvényû törvény született, de úgy tûnt számára, hogy ennek finomítására van szándék a kormányzaton belül. „Elképzelhetõnek tartom, hogy ez a szándék továbbra is fennáll” – fogalmazott.

Utalt arra, hogy minden elõterjesztés esetén – így a Lázár János által benyújtott, az alkotmány, valamint az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló törvény módosítását kezdeményezõ, valamint a különadó bevezetésérõl szóló javaslatnál is – az a szokásos menetrend, hogy a frakcióelnökség napirendre veszi, majd a Fidesz-KDNP-frakciószövetség kialakítja róla közös álláspontját. Ez az egyeztetés még nem történt meg, a frakcióelnökség legközelebb várhatóan jövõ kedden ülésezik – tájékoztatott a kereszténydemokrata politikus.

Az Alkotmánybíróság a jelenleg hatályos törvények, valamint az alkotmány szelleme és betûje értelmében tette a megnyilatkozását – mutatott rá, felhívva a figyelmet arra: a kormányzat egy válságos helyzetet örökölt, amelyet kezelnie kell úgy, hogy törekedjen arra, az egyszerû emberek vállára ne tegyen több terhet, viszont azok, akiknek nagyobb a nyereségük, többet vállaljanak – mondta. A kiemelkedõ jövedelmeket nem tartják igazságosnak, ezért történt például a nemzeti bank elnöke és vele együtt sok más ember kétmillió forint feletti jövedelmének, illetve végkielégítésének a leállítása – folytatta, rögzítve: ezek az intézkedések az arányos teherviselés és a társadalmi igazságosság szempontjait érvényesítik.

További érdeklõdésre Harrach Péter hozzátette: általánosságban az az álláspontja, hogy ha egy jogszabály önmagában alkotmányellenes, akkor az akkor is alaptörvénybe ütközõ, ha az Alkotmánybíróság nem nyilvánít véleményt róla. Ez egyúttal az Alkotmánybíróság véleményének esetlegességét mutatja, hiszen nem a Ab határozza meg valaminek az alkotmányellenességét, csak esetleg deklarálja azt – mutatott rá Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi elõírásokba. Harrach Péter frakcióvezetõ ezt arra az alkotmánybírósági döntésre reagálva nyilatkozta, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a kormánynak meg kell keresnie a módját, hogy a társadalmi igazságosság érvényesülhessen, mindezt úgy, hogy a megoldás ne ütközzön alkotmányos, illetve törvényi elõírásokba. Harrach Péter frakcióvezetõ ezt arra az alkotmánybírósági döntésre reagálva nyilatkozta, amellyel a testület alkotmányellenesnek nyilvánította és visszamenõleges hatállyal megsemmisítette a 98 százalékos különadót.

A KDNP képviselõcsoportjának vezetõje rámutatott: az Ab a döntését az alkotmány és a hatályos törvények alapján hozta meg, ez a dolga. Az ország nehéz, a szocialista kormányok által kialakított már-már válságos helyzetének kezelése pedig a kormány dolga.

A KDNP álláspontja szerint a kiugróan magas végkielégítésekre kirótt 98 százalékos adó megfelel a közös és fõként az arányos közteherviselésnek, a társadalmi igazságosságnak. Az Ab által meghagyott lehetõség azonban csak a jó erkölcsbe ütközõ módon juttatott jövedelmekre vonatkozik.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Schmitt Pál köztársasági elnök az új Alkotmányról, a jövõ évi költségvetésrõl, és az új legfõbb ügyészrõl tárgyalt a parlamenti pártok frakcióvezetõivel. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje az egyeztetés után újságíróknak azt mondta: az államfõvel egyetértettek abban, hogy az új Alkotmányban és a költségvetési törvényben is megjelenítsék a családok érdekeit. Az alaptörvényben a nemzet egységét is rögzíteni kellene, amelynek egyik sajátos módja a határon túli magyarok szavazati jogának megadása – tette hozzá. Elmondta azt is, hogy a KDNP-nek  a frakciószövetséggel közös legfõbb ügyész jelöltje lesz.

Forrás: MTI / Index

A szocializmus idején államosított iskolaépületbe, 1990-ben térhetett vissza a piarista rend. Nem csak a modern kor tanulmányi követelményeinek felel meg a négy és nyolc évfolyamos gimnázium, (550 tanuló, felerészben lányok), hanem a mûemléki épület folyamatos felújításával a XXI. század építészeti, és mûszaki elvárásainak is. A korszerûsítési munkákhoz, pályázat útján 247 millió forintos uniós támogatást sikerült elnyernie az intézménynek. Egyéb forrásokkal együtt, összesen 635 millió forint értékû felújítási munkát végeztek el az épületen. Ennek során elkészült a díszterem rekonstrukciója, megújult a tetõszerkezet és több ezer négyzetméter oktatási tér, akadálymentesített liftek és mellékhelységek kerültek kialakításra, illetve új informatikai berendezéseket telepítettek.

 

 

 

<--more-->
Az ünnepélyes átadót az iskolai diákjainak rendkívül színvonalas mûsora színesítette. A rendezvényen többek között megjelent Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje, Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök, Fördõs Attila polgármester, Urbán József a piarista rend tartományfõnöke, továbbá az építész, a pályázatíró, és a kivitelezõ.
Harrach Péter köszöntõ beszédében a kormány új oktatáspolitikáját is érintette.

-Ha igaz hogy az iskola az emberformálás intézménye és a társadalmi környezettel kölcsönhatásban van, akkor ma Magyarországon nagy szükség van jó iskolákra. Az iskola kettõs feladata az oktatás és a nevelés. Ez utóbbira az oktatási kormányzat nagy hangsúlyt fektet, azért is, mert az elmúlt években elhanyagolták, miközben relativizálták az értékeket. Míg az oktatás mai célja, hogy a felszínes információ dömpinget alapos és rendezett tudással egészítse ki, addig a nevelésnek hármas feladata lehet. Pótolnia kell a családi nevelés hiányosságait, ellensúlyoznia a neoliberális eszmei kártevést, és felkészítenie a diákokat az egészséges magyar társadalom építésére. A piarista iskolák szellemisége legalább két területen találkozik a kormányzati törekvésekkel. Ezekben az iskolákban mindig, a legnagyobb társadalmi feszültségek idején is, minden gyermek egyenlõ eséllyel indulhatott. Ez jelentõsen hozzájárult a társadalmi mobilitás megvalósulásához. Másrészt a követelmény és az értékelés, felelõsségre és a kötelességek teljesítésére sarkall. Ez összhangban van a munkára épülõ társadalom gondolatával. – mondta el Harrach Péter.

Ezután a politikus kiemelt néhány sarkalatos pontot az oktatás tervezett átalakításából. Hangsúlyozta, hogy a tisztességes munkát végzõ ember kerül az oktatási rendszer középpontjába. Azzal kezdte, hogy az óvodai nevelésben nincs szükség a liberális indíttatású gender-ideológia terjesztésére. Szólt a pedagógus életpályamodell kidolgozásáról, a tanárok adminisztrációs terheinek, és óraszámának csökkentésérõl. Az új nemzeti alaptanterv kidolgozásának szükségességérõl, az évfolyamismétlés lehetõségének visszaállításáról, illetve arról, hogy választható módon visszatér az alsó tagozatban a hagyományos osztályzás. Mint mondta, sor kerül a felsõoktatás (bolognai rendszer) felülvizsgálata, és lényeges változás, hogy a továbbtanulás feltétele, a felvételi tárgyakból letett emeltszintû érettségi vizsga lesz.
A nehéz társadalmi helyzetû gyermekek oktatása-nevelése kapcsán kiemelte, a leszakadás megakadályozása, illetve a felzárkóztatás és az azt követõ integrálás biztosítása, nemzeti érdek.

Brockhauser Edit

 

Részlet Harrach Péter ünnepi beszédébõl:

„1956 októberében a magyar emberek megfogták egymás kezét, lelküket egy közös érzés a felszabadult öröm töltötte be, szemük elõtt a kitûzött cél, a szabad Magyarország jelent meg. A nemzeti összefogásban eltûntek a társadalmi és világnézeti különbségek. Egyet akart és érzett a kommunista tanokból kiábrándult miniszterelnök, a szilárd jellemû bíboros, és az angyalföldi munkásfiú. Közös felelõsséget vállaltak a forradalom ügyéért. 1956 üzenete 2010 Magyarországának egyértelmû: összefogás, remény, közös felelõsség.”