Harrach Péter

KDNP országgyűlési képviselő

Harrach Péter közleménye

Share Button
Cáfolta a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje, hogy a kisebbik kormánypárt ne támogatná Hoffmann Rózsa felsõoktatási tervezetét. Harrach Péter közleményében azt írta: Hoffmann Rózsát az utóbbi idõben számos igazságtalan támadás érte, s eljött az ideje hogy ennek véget vessenek. Olyan hangok is hallatszottak, hogy már a KDNP sem támogatja Hoffmann Rózsa tervezetét, ez nem igaz.
<--more-->
Harrach Péter kiemelte: az oktatási államtitkár kiváló szakember, és értékcentrikus gondolkodású politikus, elgondolásai alkalmasak arra, hogy a magyar oktatásügy visszaszerezze megérdemelt jó hírét.

A KDNP frakcióvezetõje kitért arra is, hogy a felsõoktatás problémáinak kezelése sok érdeket sért, az ellenállás érthetõ, a szakmai vélemények különbözõsége is természetes, és a további vita is indokolt. A szakmai köntösbe öltöztetett személyes indíttatású támadások viszont megengedhetetlenek. Megjegyezte: a közoktatásban uralkodó állapotokért a korábbi liberális oktatáspolitika a felelõs, ezért szerinte szerencsés lenne, ha annak képviselõi nem osztanának tanácsokat.

Forrás:  kdnp.hu / mr1-kossuth.hu

Harrach Péter sajtótájékoztatója az elmúlt nyolc hónap kormányzati munkájáról

Share Button
A KDNP frakcióvezetõje azzal kezdte beszámolóját, hogy 2011-ben új korszak kezdõdött, a reménytelenség korát felváltotta a remény kora.
– A csõd elõtti állapotban lévõ ország, a korrupcióval fertõzött közélet, egyszóval a rendezetlenség jellemezte a reménytelenség korát. Mire alapozzuk a reményt? Megfogalmaztuk azokat az értékeket, amelyek mentén a határozott intézkedéseket hozzuk.
A reménytelenséget felváltotta a remény kora 
<--more-->
Ugyanakkor a kormány törekvéseit ideológiai, politikai, és gazdasági síkon is támadják. Az ideológiai támadásokat azok az ultra liberálisok indítják, akik nemzetközi elvbarátaikkal együtt kritizálják a hagyományos értékrend, és a rendezett világ céljait, ezzel nagy hátrányt okozva Magyarországnak. Politikai ellenfeleink fellépését a választási vereség motiválja. A gazdasági síkon támadók, a bankadó és a különadó miatt tesznek panaszt Brüsszelben, de azt elfelejtik, hogy az állami támogatások, és adókedvezmények 93 százalékát a multinacionális vállalkozások kapták meg, miközben a munkahelyek több mint 70 százalékát a magyar kis és középvállalkozások biztosítják. – fogalmazott a frakcióvezetõ.

A konkrét kormányzati intézkedéseket említve elsõként a nemzetpolitikai törvények említette, amelynek kapcsán megkerülhetetlen kérdés, hogy az állampolgárság megadásával együtt a szavazati jogot is biztosítani kell. Mint elmondta az állampolgár egyenrangú, legyen az határon innen vagy túl.

– A családi adózás bevezetésével a KDNP régi terve valósult meg. A törvény magában hordozza a KDNP véleményét arról, hogy a családnak nincs alternatívája. A család a gyermek egészséges fejlõdése és a társadalom egésze szempontjából is fontos. – hangsúlyozta Harrach. Beszélt a bankadóról, amelyet a ránk kényszerített hiánycél miatt kellett bevezetni, viszont a korábbi kormányzattal ellentétben, most nem a kisemberekre hárították a terheket. A magánnyugdíj pénztárakból történõ átléptetés kapcsán azt emelte ki, hogy az állami nyugdíjrendszerbõl elvont pénzek, annak fenntarthatóságát veszélyeztették.

– A nyugdíjrendszer fenntarthatóságának egyik alapja a munkahelyteremtés. Ide kapcsolódik a segélyezés feltételeinek megváltoztatása is, említve az iskoláztatási támogatás, és a munkanélküliségi ellátás átszervezését. Ez utóbbi akkor léptethetõ életbe, ha mindenki kap legalább egy munkaajánlatot, legyen az akár közmunka. A feltétel nélküli segélyezés a dekadens életformát táplálja. – tette hozzá.

A médiatörvényrõl is szólt a politikus, amelynek sajtóbeli túlreagálása, különösen nemzetközi szinten, súlyos károkat okoz hazánknak. Úgy véli, médiakáosz helyett valódi médiaszabadság kell, amely biztosítja a gyermekek, és a közerkölcs védelmét, továbbá segít kiszûrni a szélsõséges megnyilvánulásokat.

Végül beszélt a KDNP elõtt álló feladatokról, amelyek az uniós elnökség munkái mellett az alkotmányozás megvalósítása, a szabad vasárnap program végig vitele, az oktatási reform bevezetése, vagyis a hagyományos keresztény-demokrata értékek képviselete a kormányzati munkában.

Brockhauser Edit

Legfontosabb a foglalkoztatás bõvülése

Share Button
A foglalkoztatás növelését emelte ki a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje az Új Széchenyi Terv pénteken  megfogalmazott céljai közül, az MTI-nek nyilatkozva. Harrach Péter szerint ez a cél az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt fontos. A KDNP támogatja a tervben megfogalmazott mindhárom célt – a GDP-arányos államadósság csökkentését, a gazdasági növekedés beindítását és a foglalkoztatás növelését – mutatott rá a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje, hozzátéve: ezek közül keresztényszociális, a társadalmi célokat kiemelten kezelõ pártként, a foglalkoztatás bõvülését tartják a legfontosabbnak.
<--more-->
Mint mondta, a foglalkoztatás bõvülése a gazdasági növekedésen keresztül valósítható meg. Harrach Péter az egyén és a társadalom szempontjából egyaránt fontosnak tartotta a munkahelyek számának növelését, s mint kiemelte: nem elhanyagolható szempont, hogy Magyarországon a legalacsonyabb a foglalkoztatottság az unión belül. A foglalkoztatás szintje és a demográfiai helyzet az a két, hosszú távon ható erõ, amely a nyugdíjrendszer és a társadalom jövõjét befolyásolja – jegyezte meg a KDNP frakcióvezetõje, aki kitért arra is, hogy a terv meghirdetése illeszkedik abba a megújulási programba, amely a választások után kezdõdött el Magyarországon.

Harrach Péter utalt az elsõ Orbán-kormány indított elsõ Széchenyi Tervre, amelynek eredményeként erõsödött a gazdasági növekedés, s jótékony hatása volt az idegenforgalomra is. Reményének adott hangot, hogy ez a gazdaságélénkítõ program is hasonló pozitív hatást fejt majd ki.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Harrach Péter reagált a “Szabad Vasárnap” tervezetével kapcsolatos felvetésekre

Share Button
Határozottan cáfoljuk, hogy bevételkiesést generálna a szabad vasárnap bevezetése. A VOSZ erre vonatkozó adatai véleményem szerint légbõl kapottak – nyilatkozta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje.
<--more-->
Ténykérdés, hogy üzleti szempontból a hét legjobb bevételeit a pénteki és a szombati napokon könyvelik el a kereskedõk, ezért sem reális, hogy a vasárnapi zárva tartás komoly anyagi veszteséggel járna.

Engedje meg, hogy idézzek egy multinacionális cég felsõ vezetõjének levelébõl: “Ha évente 100 liter tejet fogyasztok, vagy 1 LCD TV-t vásárolok, akkor ez nem függ attól, hogy heti 6 napon vehetem meg a szükséges tejet, vagy televíziót, vagy 7 napon. Így is ugyanannyira lesz szükségem. (.)

Abszolút tévesnek ítélem meg azt a megközelítést, hogy heti 1 nap zárva tartással minden ember kevesebbet fog enni, inni, ruházkodni. (.) A vasárnapi zárva tartással semmi különös változás nem történne, csupán az emberek vásárlási szokásaikat szerveznék át.”

Ne felejtsük el, hogy a most morgolódó multinacionális cégek az állami támogatások 93 százalékát vitték el akkor, amikor a kis- és középvállalkozások foglalkoztatták az emberek 72 százalékát! Ezen javaslatunk amellett, hogy a kis üzletek súlyos versenyhátrányát igyekszik kiküszöbölni, arról is szól, hogy 100 ezer ember a családjával lehessen a hét utolsó napján.

“Szembe kell nézni a problémákkal” – Harrach Péter az Inforádió Aréna címû mûsorában

Share Button
A cigányság felzárkóztatása azért vallott kudarcot az elmúlt években, mert nem a tényleges igények, hanem az elvi állásfoglalások mentén próbálták megvalósítani – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetõje az InfoRádió Aréna címû mûsorában. A politikus arról is beszélt, hogy az új alaptörvényben hangsúlyozni kell egyebek mellett a házasság és a család védelmét. A roma integráció az egész társadalmat érintõ feladat, amelyben az elmúlt nyolc évben nem volt jelentõs elõrelépés, részben azért, mert sok problémát tabuként kezeltek. A jövõben ezekkel mindenképpen szembe kell nézni – mondta a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetõje az InfoRádió Aréna címû mûsorában.
<--more-->
Harrach Péter szerint a kudarc oka a dogmatikus megközelítés volt, az, hogy az integrációt nem a tényleges igények alapján próbálták véghezvinni, hanem az elvi állásfoglalások mentén. A politikus példaként az oktatást említette, ahol, mint mondta, a felzárkóztatást is szegregációnak bélyegezték.

A probléma megoldásához empatikus megközelítés szükséges, ezzel párhuzamosan pedig ösztönözni kell a normakövetõ magatartást – fûzte hozzá a KDNP frakcióvezetõje.

Az Alkotmány tervezetével kapcsolatban Harrach Péter arról beszélt: a koncepciót alapos egyeztetés és elõkészítés után dolgozta ki a KDNP-s Salamon László vezette bizottság, amelyben megjelenik minden, a párt számára fontos elem.

Ilyen egyebek mellett a házasság és a család védelme, ennek az elvnek azonban talán a szövegben olvashatónál is nagyobb hangsúlyt kellene kapnia – magyarázta a politikus. Az alaptörvényben meg kell jelennie a magyar nemzet közösségének, valamint a történelemnek, és az ahhoz kapcsolódó eszmeiségnek, a kereszténység történelemformáló szerepének – fûzte hozzá a KDNP parlamenti frakciójának vezetõje.

Forrás: Inforádió

Európa és Magyarország sorsa közös

Share Button
A kis- és középvállalkozások helyzetének javítását és a romaintegrációt emelte ki a magyar uniós elnökség feladatai közül Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje. A kereszténydemokrata politikus reményének adott hangot, hogy a félév végén valóban egy erõs Európa kormányrúdját adják majd át, s azok a célok és hangsúlyok, amelyeket megfogalmaztak, megvalósulnak, illetve érvényesülnek, valamint abban is bízik, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az idõszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.
<--more-->
„Európa és Magyarország sorsa közös, Európa szekere is kátyús úton halad, de mi kátyúink mélyebbek, és az út egyik oldalán sûrûsödnek” – jelentette ki Harrach Péter. Hozzátette: a kontinensnek és Magyarországnak is megújulásra van szüksége, ez pedig célratörõ és bátor vezetõt igényel.
    
A kereszténydemokrata politikus reményének adott hangot, hogy a félév végén valóban egy erõs Európa kormányrúdját adják majd át, s azok a célok és hangsúlyok, amelyeket megfogalmaztak, megvalósulnak, illetve érvényesülnek.
    
Harrach Péter fontosnak tartotta, hogy az uniós elnökségi program az emberi tényezõre épül.
    
A korábban megfogalmazott négy célkitûzés közül az elsõ – a növekedés és foglalkoztatás – olyan hosszú távú kezdeményezéseket tartalmaz, amelyek meghatározóak az említett megújulásban, és irányváltásban.
    
Ezek közül kiemelte a kis és középvállalkozások helyzetének javítását. Jó lenne, az esélyegyenlõséget itthon is javítani a multinacionális vállalatokkal szemben.
    
Külön szólt a demográfia és a családpolitika hatásáról a foglalkoztatásra. „Naivitás lenne azt hinni, hogy félév elég arra, hogy a liberálisok családbarátokká váljanak, de ha egy lépést teszünk ebbe az irányba, az is elég lesz” – mondta Harrach Péter.
    
A KDNP frakcióvezetõje a romaintegrációról azt mondta, hogy kezelése a Gyurcsány-korszakban kudarcot vallott. A kérdés fontossága feltételezi az empatikus és normakövetésre ösztönzõ megközelítést – mutatott rá, hozzátéve: a jelenlegi magyar vezetéstõl ez várható.
    
Harrach Péter azt mondta, még egy reménye van az elnökség idejére; az, hogy halkabb lesz a hangjuk azoknak, akik az idõszak kezdetén a médiatörvény kapcsán keltett hisztériával súlyos károkat okoztak Magyarországnak.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A sajtószabadság bizonyítéka a baloldali média szabad, kormányellenes, lejárató kampánya

Share Button
A Kereszténydemokrata Néppárt nem támogatja, hogy január 17-én rendkívüli országgyûlési ülésnapot tartsanak a médiatörvény ügyében. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje az MTI-nek azt mondta, nem szerencsés az LMP és az MSZP részérõl, hogy az uniós elnökség átvételének napján kezdeményezi a médiatörvény megváltoztatását. Ezzel újabb lendületet adnak a hisztérikus reakcióknak, amiknek forrása eddig is hazai tájakon fakadt.
<--more-->
A KDNP nem támogatja a két párt kezdeményezéseit, így a rendkívüli ülés összehívását sem – mondta Harrach Péter. Kiemelte: a médiatörvényben megfogalmazott célokkal és eszközökkel egyetértenek, az ellenzéki pártok szempontjaival viszont nem.

A frakcióvezetõ kifejtette, hogy vita különösen két kérdésben van, a sajtószabadság értelmezésében és a médiahatóság jogorvoslati lehetõségeit illetõen. Harrach Péter utalt arra, hogy az LMP kiiktatná azt a passzust a törvénybõl, hogy a sajtószabadság gyakorlása sérti a közerkölcsöt. A KDNP szerint viszont van közerkölcs, és azt nem sértheti az a szereplõ, akinek nagy lehetõsége van a közgondolkodás formálására.

A KDNP-nek az a véleménye, hogy a sajtószabadság mögé nem bújtatható az emberek manipulálásának szándéka, azért sem, mert ez politikai befolyásolást biztosít azoknak, akik nem rendelkeznek demokratikus felhatalmazással. Harrach Péter leszögezte: Magyarországon sajtószabadság van, ennek ékes bizonyítéka a baloldali média szabad, kormányellenes, lejárató kampánya. „Az igaz, hogy a szabadság nem teljes, mert a leírt hazugságokért és hitelrontásért az elkövetõk nem viselnek felelõsséget –fogalmazott, majd hozzátette: a médiahatóság minden jogosítványa megtalálható a tagállamok sajtótörvényeiben, köztük egyetlen olyan sincs, ami sajátosan magyar lenne. Ezek adnak lehetõséget arra, hogy valódi és teljes sajtószabadság legyen Magyarországon, s ennek ürügyén senki se érvényesíthessen sanda szándékot – mondta Harrach Péter.

Az LMP ma jelentette be, hogy rendkívüli országgyûlési ülésnap összehívását kezdeményezi január 17-re a médiatörvény általuk legkritikusabbnak tartott rendelkezéseinek módosítása érdekében. Szinte biztos azonban, hogy nem lesz rendkívüli parlamenti ülésnap, mivel az ellenzéki pártok közül csak az 58 fõs MSZP-frakció támogatja a 15 frakciótagot számláló LMP ebbéli kezdeményezését, a házszabály pedig a képviselõk egyötödének támogatásához köti az ülés összehívását. A Jobbik közölte: nem támogatják a rendkívüli ülést.

Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivõje a kezdeményezés kapcsán azt mondta: semmilyen körülményrõl nem tud, amely rendkívüli parlamenti ülésezést tenne szükségessé.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A KDNP frakció 2010-es munkájából

Share Button

Nem veszélyeztet munkahelyeket a szabad vasárnap

Share Button
A multinacionális kereskedõláncok érdekeit lehet, a vásárlók érdekét azonban nem sérti a szabad vasárnap bevezetése – hangsúlyozta Harrach Péter Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje az MTI-nek a Magyar Gyáriparosok és Munkaadók Országos Szövetsége (MGYOSZ) alelnökének nyilatkozatára reagálva. Mint mondta: megértik a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudják, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
<--more-->
Rolek Ferenc az MTI-nek azt mondta, hogy a vasárnapi munkavégzés komoly társadalmi, gazdasági kérdés, ezért csak az érdekeltekkel való alapos vita és egyeztetés után szabad törvényt módosítani. Hangsúlyozta: az MGYOSZ kész tárgyalni a törvényt érintõ egyes részletek módosításáról, de a vasárnapi munkavégzés egységes betiltását ellenzi.
    
Harrach Péter a nyilatkozatra reagálva kiemelte: megértik a munkaadók szempontjait, érdekeit, tudják, hogy profit-maximalizálásra törekednek, hiszen ez a dolguk. A kormánynak azonban kötelessége, hogy a munkavállalók, a kereskedelmi dolgozók érdekeit is figyelembe vegye, szociális szempontokat érvényesítsen.
    
Rámutatott: a kereszténydemokrata kezdeményezésre a parlament elé kerülõ törvénymódosítás célja, hogy a vasárnap ismét valódi általános pihenõnap legyen, és csak azok dolgozzanak ezen a napon, akiknek a munkájára ténylegesen alapvetõ társadalmi szükséglet van. Tehát szó sincs általános munkavégzési tilalomról – szögezte le a kisebbik kormánypárt frakcióvezetõje.
    
Hozzátette: nem indokolt azonban a vasárnapi munkavégzés pusztán a három vagy ennél több mûszakos munkarend alkalmazása miatt, ha a munkáltató nem dolgozik megszakítás nélküli munkarendben. A javaslat hatályon kívül helyezné azt a jogszabályi passzust, amely munkaidõkeretben történõ foglalkoztatás esetén a heti pihenõnapok összevonásával is lehetõvé teszi vasárnap a rendes munkaidõben történõ munkavégzést.
    
Mint felidézte, hogy az elõterjesztés lehetõvé tenné az állampolgárok hétvégi pihenését szolgáló, ahhoz közvetlenül kapcsolódó kereskedelmi tevékenység munkaviszonyban történõ végzését, azonban ezek körét a vasárnap, mint általános heti pihenõnap céljához igazodóan korlátozza. A javaslat ugyanakkor egységes vasárnapi pótlékot vezetne be a vasárnapi rendes munkaidõben történõ munkavégzés esetére függetlenül attól, hogy arra milyen okból kerül sor.  
    
Harrach Péter kitért arra is, hogy a gyáriparosok alelnökének nyilatkozatában az szerepelt, hogy az új szabályozás következtében elbocsátások várhatóak. Az ezzel való fenyegetést Harrach Péter méltánytalannak nevezte, majd megjegyezte: köztudomású, hogy a kereskedelmi dolgozók jelentõs részét a törvényben megengedettnél többet dolgoztatják. A jövõben egy jól mûködõ munkaügyi felügyeletnek ezeket a munkavállalói sérelmeket is orvosolnia kell. A rendezett körülmények létrehozása tehát többlet munkaerõforrást igényel és nem elbocsátást – hangsúlyozta.
    
Leszögezte: a kereszténydemokrata frakció munkavállalói és munkaadói szervezetekkel is megvitatta javaslatát, tehát nem igaz az a vád, hogy az egyeztetés elmaradt. „Két éve folyamatos a konzultáció, a munkaadói szervezetekkel és szakszervezetekkel folytatott megbeszélések alakítottak is a javaslaton” – mondta el Harrach Péter.
    
Szólt arról is, a felmérések azt mutatják, hogy a heti kiskereskedelmi forgalom mindössze 4 százaléka zajlik vasárnaponként, a kis- és közepes vállalkozások esetében ez a forgalom mindössze 1- 2 százalékos, az õ számukra a vasárnapi nyitva tartás egyértelmûen veszteséges a jelenlegi szabályozás mellett. Amennyiben a vasárnapi bevásárlási igényeket a kis üzletek elégíthetik ki, az növeli a kisbolt tulajdonosok versenyképességét a multinacionális üzletláncokkal szemben – mutatott rá. Hozzátette: a hét utolsó napján a boltok nyitva tartását korlátozó szabályozás már számos európai országban – például Ausztriában és Németországban – mûködik; Magyarországon is az a cél, hogy a kereskedelmi és a munkavállalók szociális szempontjait összeegyeztetve rendezett, szabályozott körülmények jöjjenek létre.
    
A törvénymódosítás – ha az Országgyûlés elfogadja – 2012. január 1-jén lép hatályba, hogy megfelelõ idõt biztosítsanak a kereskedõk és a vásárlók, a munkáltatók és a munkavállalók számára a változásokra való felkészülésre – jelentette ki Harrach Péter.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Harrach Péter felszólalása 2010.12.20.

Share Button