Augusztus 1-én ünnepelték Zebegényben a Koós Károly által épített templom 100 éves jubileumát. A felújított templomot Beer Miklós váci püspök szentelte újjá. Az ünnepségen nagy számban megjelentek a település lakói, és a Zebegényhez egyéb módon kötõdõk is, többek között Martonyi János, Szõnyi Zsuzsa, valamint Koós Károly leszármazottai. A személyes visszaemlékezéssel színesített összekötõ szöveget Bõzsöny Ferenc, a község díszpolgára mondta. Harrach Péter, a körzet országgyûlési képviselõje néhány rövid gondolattal járult hozzá az ünnepléshez.

 

 

<--more-->
Fõtisztelendõ Püspök Úr, Tisztelt Polgármester Asszony, Hölgyeim és Uraim !

Mint Zebegény parlamenti képviselõje kaptam a feladatot, hogy szóljak néhány szót. A parlamenti felszólalásoknak van idõkerete, 20, 5, vagy 2 perc.
Mivel sok szó elhangzott ma már, teszek egy kísérletet, hogy betartsam az utóbbit.

A keresztény tanítás szerint az ember lelke a Szentlélek temploma. Annak az embernek, aki Isten képére teremtett, aki személy, méltósággal és szabadsággal rendelkezik, aki közösségi lényként felelõsséggel bír embertársai iránt. Mégis szüksége van kõbõl épült templomra is, egy szakrális helyre, ahová a profán világból betérve közelebb kerülhet az Úristenhez. Boldog az a település, amelynek centrumában egy szép templom áll, még boldogabb, amelyik ilyen élõ és nagy közösséggel tölti meg ezt a templomot. Ahogy boldog az a társadalom, amelyik úgy tud tekinteni az emberre, ahogy az imént próbáltam megfogalmazni.

A magyar társadalom nagy lehetõséget kapott azzal, hogy kialakult egy centrális politikai erõ, mert ez képes megteremteni a nemzeti egységet. Erre szükségünk van ahhoz, hogy egészséges társadalmat építsünk, melyben megvalósulnak az értékek, érvényesülnek a normák és erõsek a közösségek. – mondta el többek között a politikus.

A magyar külpolitikának meghatározója a nemzetpolitika, a határon túli magyarokért felelõséget kell vállalniuk a fiataloknak és az idõsebbeknek is – hangoztatta Rétvári Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára szombaton Miskolcon, a fiatal kereszténydemokraták rendezvényén. – A KDNP-nek nem kell a népszerûségért harcolnia, így akár radikálisabb értékeket is képviselhet, mint egy néppárt – mondta Harrach Péter, a kereszténydemokraták frakcióvezetõje. A hétvégén száznál is több fiatal kereszténydemokrata táborozott Miskolcon, többen a határon túlról jöttek.

 

 

 

<--more-->
Rétvári Bence köszöntõjében kiemelte azt a politikai esélyt, hogy a kormányban végre van egy olyan párt, amely a keresztény értékeket képviseli. Nagyon fontosnak nevezte a keresztény összetartozást, a trianoni törvény ezért is született meg. Emlékeztetett: a Magyar Közlönyben eddig példa nélküli módon több nyelven, így román, szlovák, angol, német és francia nyelven megjelent a trianoni emléktörvény, és fontos, hogy látszódjék mindenki számára, hogy a jövõt a szomszédokkal történõ békés együttélésben képzeli el a kormány, határozott magyar érdekképviselet mellett.

A politikus kiemelte a határon túl élõ magyarok fontosságát, a tábor 120 résztvevõje között például 10-en Kárpátaljáról érkeztek. Hogy mennyire fontos számukra a nemzeti összetartás az államtitkár szerint a retorikájukon, törvényjavaslataikon kívül abból is látszik, hogy díszkiadásban jelentették meg az errõl szóló törvényt. Mivel pedig a keresztény értékeket képviselik, ezért fontosnak tartják, hogy ezt a kiadványt minél több egyházközséghez eljuttassák. Az államtitkár azt is megjegyezte, hogy bár az elmúlt nyolc évben „vörös városnak” könyvelték el Miskolcot, most pedig Borsod megyét jobbik fellegvárként emlegetik, de a KDNP már vezette a várost, és véleménye szerint most is jó eséllyel indul a párt.

Rétvári Bence tájékoztatása szerint a fiatal kereszténydemokraták gyûjtenek a borsodi árvízkárosultak javára, tartós élelmiszereket, tisztasági szereket juttatnak el hozzájuk.

Molnár Péter, a KDNP miskolci elnöke azt mondta, ez is mutatja, hogy Miskolcon újra erõsödik a kereszténydemokrata párt, keményen készülnek a választásokra, és jobboldali fordulatra számítanak a városban. Hiszik, hogy a KDNP újra meghatározó erõ lesz Miskolc vezetésében. Az elnök hozzátette, nem akartak beszállni abba a vitába, ami a választási körzethatárok kapcsán alakult ki, számukra mindegy hol lesznek a határok, ugyanazokat az értékeket fogják képviselni, a választók pedig, mindenképpen ki tudják fejezni akaratukat. Molnár Péter azért egy mondattal érintve a témát megjegyezte: Káli Sándor részérõl nem jó ötlet a választások elhalasztását kezdeményezni, felesleges „menekülnie” a választói akarat elõl.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje szerint az IKSZ miskolci tábora látványosan demonstrálja a generációk közti szolidaritást, ami a kormányzati munkában is érvényesül. Olyan fordulat következett be 2010-ben, ami régóta váratott magára, ez pedig több szempontból is fontos. A frakcióvezetõ véleménye szerint a nemzeti összetartást csak egy centrális politikai erõ képes megvalósítani, mint amilyen most kormányon van. Ehhez az eredményhez arra is szükség volt, hogy korábban baloldali érzelmû választók szavazzanak rájuk. Õk pedig ellenfeleiknek is kezet nyújtanak, és több gesztust is tettek baloldali értékrendet képviselõ pártok, illetve szavazóik felé. Harrach Péter szerint a KDNP világnézeti pártként jelenik meg a kormánykoalícióban, melynek keretében a saját értékeik erõsebb képviseletére is vállalkoznak most. Egy néppárt mellett radikálisabb értékeket is képviselhetnek, mert azzal szemben nekik nem kell a népszerûségre törekedni – bár természetesen gyõzni szeretnének. Újságírói kérdésre, hogy milyen radikális értékek ezek, a frakcióvezetõ elmondta, nem különböznek a célok a kormány elképzeléseitõl, csak erõsebben fogalmaznak. Példaként említette az élet védelmével kapcsolatos kérdéseket, így például az eutanáziát és az abortuszt.

kdnp.hu
Forrás: MTI, minap.hu

Hasznosnak és eredményesnek ítélte Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje az elmúlt két hónap parlamenti munkáját az MTI-nek adott, ülésszakot értékelõ interjújában. „Igazi nemzeti vágta volt az elmúlt két hónap a magyar parlamentben” – fogalmazott a kereszténydemokrata politikus, aki kiemelte: nem volt szükség száznapos türelmi idõre, nagy ütemben és energiával végezték a munkát.
<--more-->
Sikerült bebizonyítani, hogy üres kasszával is lehet olyan törvényeket hozni, amik jelentõsen befolyásolják a polgárok életét és a nemzet egészének jövõjét. Vannak olyan dolgok, amiket pénz nélkül is el lehet és el is kell intézni – mondta a KDNP alelnöke.
    
Harrach Péter kiemelkedõ fontosságúnak nevezte az eddig elfogadott jogszabályok közül a kettõs állampolgárságról és a nemzeti összetartozásról hozott törvényt, és kitért a rendészeti területen alkotott törvényekre is, a „három csapásra”, illetve szabálysértéssel kapcsolatos módosításokra. Megemlítette az oktatás területén hozott kisebb változtatásokat, és a fontos módosítások között beszélt a médiavilág szabályozásáról szóló törvénycsomagról. Az igazságosság szempontjait érvényesíti a bankadó, amelynek lényege, hogy nem a munkavállalók vállára kerül ismét a teher, hanem ott próbál bevételt realizálni, ahol a nyereségek nagyok – fejtette ki.
    
A KDNP frakcióvezetõje megjegyezte: bár a tempó az ellenzéket meglepte, de a kormánypárti képviselõk erre fel voltak készülve, mint ahogy a pártszövetség támogatói is ezt várták.
    
A kereszténydemokrata politikus kiemelte a KDNP-s politikusok által felügyelt területek tevékenységét a kormányon belül, így a nemzetpolitika miniszterelnök-helyettesi, az oktatás, a szociális és az egyházi ügyek államtitkári szintû irányítását, valamint a honvédelmi és igazságügyi tárcánál tevékenykedõ parlamenti államtitkárokat.
    
A Fidesszel való együttmûködésrõl azt mondta, hogy jól mûködnek az egyeztetés fórumai: a frakcióelnökség, az együttes frakcióülések. Õsszel pedig együttes, kihelyezett frakcióülésen tekintik át az elkövetkezõ idõszak feladatokat.
    
Harrach Péter a 36 tagúra bõvült KDNP-frakció munkájával elégedett. Mint mondta, a képviselõcsoport összetétele szerencsés, minden szakterületen képviseltetik magukat, minden bizottságban tudtak képviselõket küldeni. A képviselõk jó színvonalú munkát végeznek – értékelt a KDNP-s politikus.
    
A frakcióvezetõ az õszi ülésszakról elõzetesen elmondta: az õsz már a kormányzati elõterjesztések ideje lesz. Elsõsorban a gazdasági kérdésekre fog a kormányzat koncentrálni, a második gazdasági akcióterv részletei mellett a jövõ évi költségvetés elõkészítése határozza meg a munkát. A KDNP-nek az a szándéka, hogy azok – az elsõsorban a társadalmi kérdéseket érintõ – területek erõsödjenek meg, amelyek képviseletét kiemelten fontosnak tartják. Emellett a munkavállalók és a kisemberek érdekeinek védelme, a közösségek megerõsítése jelentõs hangsúlyt kapnak majd a KDNP-s politikusok megszólalásaiban.

kdnp.hu

Harrach Péter az állami közmunkaprogramokról és a vasárnapi sajtótájékoztatókról

– Amikor keresztényszociális gondolatról beszélünk, akkor nemcsak a szegényekrõl, hanem az össztársadalom mûködõképességérõl is szólunk – mondja lapunknak Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje, aki szerint a rászorultsági elv a szociális ellátórendszer egészében érvényesíthetõ, nem feltétlenül a családi ellátások keretében. Harrach kiáll a romák integrációja mellett, de szerinte ezt a problémakört meg kell szabadítani az ideológiai terhektõl. Az interjúban egyebek közt bejelenti: olyan állami közmunkaprogramok lesznek, amelyek töltések és tározók építését célozzák.
<--more-->
– A családi pótlék átalakítását megszavazták, de vajon milyen kísérõ törvénymódosítások követik majd ezt? Lesz-e több gyerekjóléti támogatás? Jobb lesz-e az iskola, s ha igen, mitõl?

– Egy sokszínû családtámogatási rendszer fontos eleme a családi pótlék. Viszont az elõzõ kormány súlyos szakmai hibát követett el, amikor kizárólagossá tette. Ezzel negatív hatást ért el.Mondjuk ki: ez a megélhetési gyerekvállalásban jelentkezett. A családok támogatása a következõ években jelentõsen növekedni fog, és ismét sokszínûvé válik, az iskolákon pedig sokat fog segíteni egy józan és felelõs oktatási kormányzat.

– A gyerekvállalásnak nem a pénzhez van köze, hanem a mélyszegénységhez. Bangladesben is egy fészekalja gyerekük van a szegényeknek, pedig nincs családi pótlék. Magyarországon is sokan emlékeznek dédszüleikre, ahol nem volt ritka a hatnyolc testvér.

– MagyarországonaNagycsaládosok Országos Egyesületét vagy száz értelmiségi házaspár alapította. Õk tudatosan vállalták és gondosan nevelik gyermekeiket, az egyesület céljai között pedig szerepel az értékfelmutatás is. A felelõs gyermekvállalás érték, de sajnos létezik az az életforma is, amelyet a megélhetési gyermekvállalással jellemeztem. Biztos vagyok benne, hogy a családi pótlék kizárólagossá tétele, a munkajövedelemhez kötött támogatások visszaszorítása ilyen hatású. Tény, hogy a segélyezési rendszer alakulása segítette azt az életformát, amely egy életen át a munkanélküliségre, segélyezésre, alacsony képzettségi szint elfogadására késztet embereket.

– Nem fordítva van? Nem a rossz minõségû közoktatási rendszer termeli tömegével a munkanélkülieket?

– A nyolc általános el nem végzése nem a képzési rendszer problémája. Visszatérve: fontosnak tartom, hogy az iskoláztatási támogatás bevezetését kövessék azok az intézkedések, amelyek a családtámogatás egészét alakítják át, s egyúttal a hátrányos helyzetû gyerekek ellátásának rendszerét is át kell gondolni. Az átgondolt és átfogó intézkedéseknek minden élethelyzetre megoldást kell adniuk, vagyis minden gyermeknek valódi esélyt kell nyújtanunk.

– Ez így rejtélyesen hangzik. Tervezik-e, hogy a szociális törvény ne a lakosságszám, hanem a feltárt probléma alapján juttassa forrásokhoz az önkormányzatokat? Hiszen most a borsodi falvakban ugyanannyi gyerekjóléti szolgálatos dolgozik, mint a Rózsadombon.

– 1993-ban, a szociális törvény megalkotásakor egészen más problémákra kellett válaszokat adnunk. Ezek egy része ma bürokratikusnak tûnik. A rendszert egyszerûsíteni kell, és hatékonnyá tenni. Ez vonatkozik a források elosztására is. A hatékonyságra jó példa a vállalkozások bekapcsolása a közmunkába. Jelenleg ha az önkormányzat nem tud élni ezzel a lehetõséggel, akkor az embereket látszattevékenységre kényszeríti, ami joggal váltja ki az érintettek és a lakosság tiltakozását. Egy vállalkozás vagy egy állami beruházás alkalmat teremt az embereknek arra, hogy hatékonyan dolgozzanak. A munka szempontja megjelenik a családtámogatási rendszer átalakításánál is. A munkajövedelemhez kötött támogatás nem adókedvezmény formájában jelenik meg, hanem a gyermekneveléshez szükséges összeg kikerül az adózással terhelt jövedelem körébõl. Csupán az összeg meghatározása a kérdés. Ez kivédi majd a gazdag, nem gazdag vitát is, hiszen minden gyermek egyforma, és az ehhez szükséges pénz is ugyanakkora.

– A különbözõ jövedelmû családoknak mást jelentenek ezek az állami támogatások. A gazdag meg sem érzi, a szegénynek meg létszükséglet. Nem merült fel, hogy rászorultságelvû legyen például a családi pótlék?

– A rászorultság kérdése a szociális ellátórendszer egészében érvényesíthetõ, nem feltétlenül a családi ellátások rendszerében. A családpolitika célja a gyermek fejlõdésének és nevelésének biztosítása, illetve a családnak mint a társadalom legkisebb közösségének a megerõsítése.

– Az árvíz szinte a szociális térképet követve öntötte el az ország legszegényebb falvait, azokat, ahol az önkormányzatok a fõfoglalkoztatók, és azÚt amunkához program többnyire csak a látszatmunkát finanszírozza. Nem lehetne ezeket az erõforrásokat államilag koncentrálni, az önkormányzatoktól elvenni a közcélú munka szervezését, és árokpucolás helyett inkább megerõsíteni a töltéseket?

– Terveink közt szerepel a megelõzõ árvízvédelmi program, ami azt is jelenti, hogy olyan közmunkaprogramok lesznek, amelyek töltések és tározók építését célozzák.

– Az Út a munkához keretei között, vagy inkább átcsoportosítják az ottani forrásokat, és központilag határozzák meg a munkákat?

– Az Út a munkához program jó irányba tett lépés volt, két nagy hibával. Téves volt a cél, a normálmunkaerõpiacra történõ visszavezetés. Százezer ember vett részt tavaly ebben a programban, de csak ezernél bizonyítható, hogy a munkaerõpiacra vissza is kerültek. Ez egyszázalékos hatékonyság, ami elfogadhatatlan. Másrészt az önkormányzatokra koncentrál a vállalkozások helyett.

– Kell-e a romáknak egy külön közmunkaprogramot fenntartani?

– A romaintegráció kulcskérdés, romaprogramra szükség van, de önálló roma-közmunkaprogramra nincs. Ennek is integráltnak kell lennie, ahogy az oktatásnak is. Az integrált oktatást igenis elõ kell segíteni, de erõltetni, ahogy az elmúlt években történt, nem szabad. Nem szerencsés, ha a felzárkóztatást szegregációnak nevezik. A felzárkóztatás segítségével a gyereknek önbizalma lesz, nem válik frusztrálttá, de a közösségben helyt nem álló, elõmenetelt felmutatni nem tudó gyerek sokkal inkább válik hátrányos helyzetûvé. Vagyis az integráció a cél, ez a közmunkaprogramokra is igaz. De ezek a programok ne legyenek ideológiailag terheltek.

– Ön azt nem látja veszélyesnek, hogy a képesség szerint elkülönített gyerekek szinte csak szegény cigány diákok?

– Igen, ez veszély, de kezelhetõ, ha a pedagógus tisztességes, és a célt valóban meg akarja valósítani. Ha sok a roma gyerek a felzárkóztató képzésben, akkor tételezzük fel, ez nem a megkülönböztetés miatt alakult így, hanem ténylegesen a felzárkóztatás igénye miatt. Rossz megoldás az is, ha csak azért kerül ilyen osztályba egy gyerek, mert cigány származású, de éppúgy rossz, ha csak azért nem kerül be, mert cigány származású. Ha kivesszük a káros ideológiai szempontot, akkor a szakmai standardok érvényesülésében ott rejlik az esélyegyenlõség õszinte szolgálata. Az alapvetõ emberi együttérzés esélyt akar adni a roma kisgyereknek is. Így érdemes szerintem a közmunkaprogramokat is nézni. A hátrányos helyzetben lévõ embereket be lehet vonni ezekbe a programokba. Ha történetesen többségben vannak a romák ebben a körben, akkor õk vannak többségben. Úgy érzem, ha kifejezetten roma-közmunkaprogramokat szerveznénk, az káros lenne. Annak idején én megpróbálkoztam ezzel, útépítést és vasútpálya-karbantartást szerveztünk, és a munkát szervezõ roma származású vállalkozó, aki hozta a közmunkásokat, maga is azt mondta, hogy ha nem kizárólag cigányokkal, hanem vegyesen, azaz a többségi lakossághoz tartozó közmunkásokkal dolgoznának, az sokkal hatékonyabb lenne.

– Igen, ez lenne az integráció lényege. Az oktatásban azértmintha ezt mégsem így látnák.

– A sokat dicsért és sokat is bírált iskoláztatási támogatásra azért volt szükség, mert az elõzõ kormány nem teremtett kiutat a mélyszegény családok gyerekeinek. Márpedig ha az össztársadalom és a saját érdekeket nézzük, akkor nem szabad hagyni, hogy egy növekvõ réteg tartós és többgenerációs munkanélküliségben maradjon. Elsõ lépésként nem feltétlenül az értelmiségi foglalkozások és értelmiségi lét felé kell terelni õket. Egyelõre nagy eredmény lenne, ha minden cigány származású fiatalnak szakmunkás-bizonyítványt tudnánk adni, mert akkor már megjelenhetnének a munkaerõpiacon. Nyolc általánossal erre semmi esélyük nincs.

– Miért nem az érettségi a cél inkább, ahelyett hogy gyerekrõl már igen kis korban eldöntjük, mire alkalmas, és mire nem?

– Az érettségi szakma nélkül nem sokat ér. A szakma akár érettségi nélkül is többet jelenthet.

– E folyamatban a KDNP ösztönzi majd az egyházakat? A közpénzen fenntartott egyházi iskolákba ugyanis alig jár szegény gyerek.

– Szerintem két intézmény segíti a roma gyerekek esélyeinek növelését. Az egyik az óvoda, amely szocializációs terep. Láttam ilyen jól mûködõ egyházi intézményeket, az egyiknek magam tettem le az alapkövét. A másik a kollégium. De harmadiknak említhetjük a szakképzõ iskolákat. Ilyen például a gödi piarista szakképzõ iskola, amely igen színvonalas. Tény, hogy több hasonlóra lenne szükség. Szeretnénk az egyházakat ebbe az irányba terelni, már csak azért is, mert a cigánypasztoráció szép eredményeket hozott.

– Nem érzi úgy, hogy az örökösödési adó eltörlése a gazdagokat gazdagítja tovább? Gyárakat, részvényeket, nagy értékû ingatlanokat lehet majd anélkül örökölni, hogy legalább valamekkora részt visszaadnának a közösbe. Pedig az evangéliumi tanításból, így a keresztényszociális elvekbõl nem ez következne.

– Amikor keresztényszociális gondolatról beszélünk, akkor nemcsak a szegényekrõl, hanem az össztársadalom mûködõképességérõl is szólunk. Amikor egy családban vagyon vagy vállalkozás van, annak átöröklése azt jelenti, hogy a családban marad, biztosítja a tulajdon megmaradását, és ez a családon keresztül épp a társadalmat erõsíti. A család az alapegység, amely így kapcsolódik a gazdasághoz. Ebbõl a szempontból közömbös, hogy kis vagy nagy vagyonról van-e szó. Jó, ha a tulajdon több generáción keresztül, a felelõsséget jobban megélõ család tulajdonában van. A család szempontja más törekvésünkben is megjelenik, például a szabadvasárnap-mozgalomban is. Ez a munkavállaló és családja védelmét szolgálja.

– Ez GDP-kiesést és munkahelyvesztést jelenthet.

– Ez csak szöveg. A multik ma is többet dolgoztatják alkalmazottjaikat a megengedettnél. Ha a munkaügyi hatóság jobban odafigyelne, kénytelenek lennének bõvíteni a foglalkoztatottak körét.

– A KDNP sem fog sajtótájékoztatót tartani vasárnaponként?

– A politikus nem áll szakszervezeti védelem alatt, a politikai kényszer kiszolgálója.

– Az egykulcsos adóval kapcsolatban van arra terv, hogyan kompenzálják az azzal rosszul járókat?

– Azt ígértük, senki nem jár rosszul. Lesz korrekció.

– Nyugatabbra a kereszténydemokrata pártok a progresszív adózást támogatják.

– Magyarország olyan gazdasági helyzetben van, hogy nehéz ettõl a kényszertõl eltekinteni. Az a változás, amelyet ez a rendszer hozhat, a jobban rászoruló rétegeknek is kedvezõ lesz.

– A cselédtörvény néven elhíresült kezdeményezés ellen nem szándékoznak tenni valamit? Kiszolgáltatott emberekrõl van szó, akiknek a módosítás értelmében nem lesz módjuk biztosításra szert tenni. Ez pedig legalizálja a kiszolgáltatottságot.

– Nem arról van szó, hogy a fõfoglalkozásban alkalmazott emberek adómentességét biztosítsuk. Nem akarunk munkahelyeket kivonni az adózás alól. Csupán arról van szó, hogy ha mondjuk valakit megkérek, hogy nyírja le a füvet a kertemben, és az illetõ a saját munkája után, esetleg szombaton lenyírja, akkor ez után már ne kelljen adóznunk. Vagy ha van egy kis gazdaságom, és egyedül nem tudom leszedni a szõlõt, akkor megkérem a barátomat, és õ segít. Ennek részletes kidolgozása nagyon nehéz feladat, mert a kiskapukat valóban megnyithatja, de nekünk a problémák oldaláról kell közelíteni a kérdéshez. Hasonló kérdés a kalákában végzett munka. A felügyelõség bünteti õket, holott nem ezekre az emberekre kellene rászállni, és nem a hagyományokban megjelenõ társadalmi szokásokat kellene üldözni, hanem a nagyarányú, üzletszerû adócsalásokat.

nol.hu – Ónody-Molnár Dóra
fotó: Móricz Simon

Európai Uniós forrásból épült ki Szokolya belterületi csapadékvíz elvezetõ csatornája, illetve elkészült a szintén uniós forrásból finanszírozott tájház rekonstrukció és parkfelújítás. A polgármester felvezetõ szavait követõen Harrach Péter, a körzet parlamenti képviselõje szólt a falubeliekhez. Elsõként megköszönte az országgyûlési választáson kapott bizalmat, az újabb, immár negyedik ciklusra.

 

 

<--more-->
Azt is kiemelte, hogy 32 település képviselõjeként igyekszik a közösségek ünnepléseiben részt venni, de a Parlamentben most hatalmas munka folyik.

-Örülök, hogy részese lehetek a helyiek ünneplésének, a fejlõdõ település, az itt élõ emberek életrevalóságát mutatja. A politika feladata, hogy a parlamentbõl is támogassa a vidék fejlõdését. Célunk, hogy az ország szekerét jó irányba fordítsuk. Sok törvény születik, amelyeknek megalkotásában sokszor nem a pénz, hanem a szemlélet az elsõrendû. Persze a nemzetgazdaság talpra állításához pénzre is szükség van. Mindenkinek vállalnia kell a terhekbõl. A profitorientált szemléletet ezzel ellentétes, pedig a bankoknak is részt kell vállalniuk a kisemberek életének megkönnyítésében. Érvényesítni kell a normákat, a nemzeti érték és együttmûködés alapján. – fogalmazott a képviselõ.

B.E.

Harrach Péter a KDNP parlamenti frakciójának vezetõje arról beszélt sajtótájékoztatóján, hogy a politikai elitnek magán kell kezdenie a takarékoskodást.

 

 

 

<--more-->
-A cél az államháztartási hiány csökkentése, a kiadások lefaragása. A pártok támogatásának csökkentése szerepelt Orbán Viktor 29 pontos akciótervében. Minden választást követõen szükséges a költségvetési törvény módosítása, amit a pártok eredményeinek arányában korrigálni kell. Ennek a korrigált összegnek a 15 százalékos csökkentésérõl szóló törvényjavaslatot, az országgyûlés elfogadta. (A törvényjavaslatot Lázár János a Fidesz és Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje terjesztette elõ.)

A Fidesz 153 millió, az MSZP 116 millió, a KDNP 38 millió forinttal kevesebb forráshoz jut az államkasszából. Így a Fidesz támogatása 870 millióra, az MSZP-é 656 millióra, a KDNP-é 213 millióra csökkent. A Lehet Más a Politika 123,6 millió, a Jobbik 222 millió forintos támogatást kap. Kérdés, hogy jelentõs összeg-e ez a költségvetésben? A pártok mûködését támogatni kell, és megõrizni a függetlenségüket, a központi forrás célja, kivédeni az egyéb pénzek ( szponzorok) megjelenését. A javaslatot minden párt támogatta, hiszen országos érdek a kiadások csökkentése. – fogalmazott a frakcióvezetõ.

B.E.

Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõjeként köszöntötte a sajtó meghívott képviselõit. A politikus bevezetõjében azt hangsúlyozta, hogy pártja programja a Nemzeti Együttmûködés alapjaira épül, az egyetemleges értékeket képviseli és felette áll a jobb vagy baloldali eszméknek.
<--more-->
-Ma a világpolitikában, és Magyarországon is nehéz osztályozni a pártokat a hagyományosan vett jobb vagy baloldali világnézet szerint. Különösen akkor, ha egy baloldali párt politikája nem képviseli a saját eszmeiségét. Ugyanakkor a keresztény szociális mozgalmak, mûködésük idején, baloldalinak nevezett értékeket képviseltek. A 2010-es parlamenti választást követõen kialakult egy centrális erõ, amelyet sok baloldali szavazó is támogatott, akik az egységes értékeket képviselõ politikát követik. A KDNP programja a Nemzeti Együttmûködés szempontjait tartalmazza, elsõsorban a hagyományos keresztény és szociális értékeket, illetve a társadalmi igazságosságot. – mondta el a politikus.

Ezt követõen Pálffy István a KDNP képviselõje, és a párt szóvivõje köszöntötte a sajtó minden területérõl érkezett vendégeket.

B.E.

Az országgyûlési választásokhoz hasonlóan a legtöbb településen Fidesz-KDNP-szövetség közös jelöltet indít az õszi önkormányzati választásokon, néhány helyen azonban a Kereszténydemokrata Néppárt önállóan állít jelöltet – jelentette be Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje a képviselõcsoport Lakiteleken tartott hétvégi ülésén. Ellenszavazat nélkül támogatta a Fidesz országos választmánya Tarlós Istvánt, a párt fõvárosi frakcióvezetõjét, hogy a Fidesz-KDNP- szövetség fõpolgármester-jelöltje legyen az õszi önkormányzati választáson – tudatta budapesti sajtótájékoztatóján Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezetõ alelnöke.
<--more-->
A kereszténydemokrata képviselõcsoport tagjai hétvégi frakcióülésükön az õszi önkormányzati választásokra való felkészülésrõl és az õszi ülésszak parlamenti munkájával kapcsolatos kérdésekrõl tárgyalnak.
    
Harrach Péter elmondta, hogy az õszi önkormányzati választásokon a legtöbb helyen együtt indul a Fidesz-KDNP-szövetség, ugyanakkor néhány helyen külön méretik meg magukat kereszténydemokrata jelöltek. A frakcióvezetõ konkrét települések említése nélkül azt mondta, úgy ítélték meg, így eredményesebben szerepelhetnek a választásokon.
    
Harrach Péter hangsúlyozta: a két párt megállapodása alapján minden megyében kell lennie KDNP-s jelöltnek, van ahol egy, van ahol három kereszténydemokrata politikus lesz befutó helyen.

Harrach Péter arról is beszámolt, hogy képviselõk találkoztak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség képviselõivel, a találkozón áttekintették az aktuális kérdéseket és az együttmûködés jövõbeni lehetõségeit.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a kereszténydemokraták alkalmasnak tartják-e Kövér Lászlót az Országgyûlés elnöki posztjára a KDNP frakcióvezetõje úgy fogalmazott: politikai tapasztalata, illetve jogászi végzettsége és törvényismerete alkalmassá teszi a házelnöki poszt betöltésére a fideszes politikust. A KDNP-frakció támogatni fogja Kövér László házelnökké történõ megválasztását – jelentette ki a KDNP képviselõcsoportjának vezetõje. Harrach Péter megjegyezte: a Kereszténydemokrata Néppártnak hagyományosan jó a kapcsolata Kövér Lászlóval.

kdnp.hu

A Veresegyház Katonai Hagyományõrzõ Egyesület szervezésében harmadik alkalommal tartották meg a magyar történelem legjelentõsebb idõszakainak korabeli öltözetét, kultúráját, és eseményeit bemutató rendezvényt.

<--more-->
Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõjeként nyitotta meg a programot.

-A megújulás csak a gyökereinkhez való visszatéréssel, a hagyományaink ébrentartásával, õseink gondolatainak és tetteinek felelevenítésével lehetséges. Az országnak meg kell újulnia, ennek három legfontosabb pontja, az eltelt nyolc év kártevéseinek helyrehozása, a 20 éve elkezdett rendszerváltás hiányosságainak pótlása, valamint a világban uralkodó neoliberális hatások káros következményeinek enyhítése, hárítása.

Az 1000 éves keresztény államiság örökösei vagyunk, és Koppány helyett, Szent István utódainak valljuk magunkat. Amikor nemzetünk történetének dicsõséges pillanatait felidézzük, tudjuk, hogy a siker csak a nemzeti egységben valósulhatott meg. Ma is szükség van a nemzeti egységre, az élhetõ jelen, és a biztos jövõ érdekében. – fogalmazott a képviselõ.

Ezt követõen Pásztor Béla polgármester köszöntötte a rendezvény résztvevõit.

B.E.