Harrach Péter a hétvégén Vácon, Szõdön és Püspökhatvanban járt. A képviselõ Szõdön falunapi rendezvényen, Püspökhatvanban rétes-fesztiválon, míg Vácon lecsófõzõ versenyen vett részt. Vácon vasárnap idõközi önkormányzati választást tartottak, amelyen Kovács Ágnes a Fidesz-KDNP közös jelöltje nyert.

Bejelentették a rezsicsökkentés újabb lépcsõjét, melynek értelmében 11,1 százalékkal csökken a gáz, a villamos energia és a távfûtés ára. Harrach Péter a KDNP frakcióvezetõje a Fidesz és a KDNP pártszövetség frakcióülésérõl Rogán Antallal közösen tartott sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy a kormány kiszélesítik a gyermekek utáni adókedvezményt, így a jövõben nemcsak a személyi jövedelemadóból, hanem a járulékból is le lehet majd vonni.
<--more-->
A Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke hangsúlyozta: az intézkedéssel körülbelül 50 milliárd forint marad a családok zsebében.

A másik fontos téma a családi csõdvédelem kérdése – mondta Harrach. Úgy fogalmazott, hogy ez segítséget jelent, de nem veszi le a terhet az emberek válláról, „az adósságot meg kell fizetni”. Rogán Antal ezt kiegészítve hozzátette, a Fidesz frakciója amellett áll, hogy az alacsony keresetûek támogatása napirendre kerüljön, „a csõdvédelemmel kapcsolatot javaslatot mi is támogatjuk”.

„A Fidesz és a KDNP pártszövetség frakcióülésén azt a döntést hoztuk, hogy folytatni kell a rezsicsökkentést a villamos energia, a gáz és a távfûtés tekintetében. Ennek megfelelõen a villamos energia, a gáz és a távfûtés árát õsszel 11,1 százalékkal csökkentjük” – jelentette be Rogán Antal.

A frakcióvezetõ utalt arra, hogy az elõzõ kormányok idején a villamos energia ára 100, a gázé 120 százalékkal emelkedett, s a víz- és csatornaszolgáltatás díja is 70-75 százalékkal nõtt. Rogán Antal arról is szólt, hogy az egyéb közmûdíjak esetében a nyáron életbe léptetett rezsicsökkentés elegendõ volt arra, hogy visszaadja az embereknek azt a pénzt, amit az elõzõ kormányok idején elvettek tõlük, viszont a gáz- és villany esetében ez nincs így, ezért van szükség a további 11,1 százalékos mérséklésre.

Rogán Antal hozzátette: az idõpont még kérdéses, október 15-e és november 1-je jöhet szóba, de az biztos, hogy még a következõ fûtési szezon elõtt kezdetét veszi az újabb rezsicsökkentés.

A Fidesz–KDNP frakciószövetség arra szólítja fel a bankokat, hogy november 1-jéig javítsák ki a devizahitelek hibáit, a szerzõdéseket pedig módosítsák az ügyfelek javára, közölte Rogán. A politikus – a hitelesek helyzetét megoldandó – kijelentette, a helyzetért a bankok a felelõsek, ugyanis nem árulták el az embereknek a kockázatot, és minden terhet áthárítottak rájuk, így a kialakult problémát is nekik kell megoldani.

A bankok november 1-jéig kapnak határidõt, ha addig nem teljesítik az elvárást, a frakció felkéri a kormányt, hogy a javaslatot terjessze be a parlament elé, akár a bankok kárára is – mondta a politikus.

A frakcióvezetõ késõbb kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: azt kérik a bankoktól, hogy módosítsanak a devizahitelesek javára, ez erkölcsi kötelességük, ha nem teszik meg akkor a kormánynak közbe kell lépnie. Rogán azt mondta, ha ezt nem teszik meg a pénzintézetek, akkor sor kerülhet a devizaalapú jelzáloghitelek kivezetésére, szerinte ezzel nem fenyegeti a bankrendszert veszély, de terhet vállalniuk kell a bankoknak.

Rogán Antal a devizahitelekkel kapcsolatban ismertette a júliusi adatokat, amelyek szerint 279 ezer szabad felhasználású és 222 ezer lakáscélú devizahitel volt hazánkban, noha a végtörlesztés, az árfolyamrögzítés és a Nemzeti Eszközkezelõ által nyújtott segítség következtében 360 ezer család szabadult meg devizahitelétõl.

Rogán Antal hangsúlyozta:  Varga Mihály gazdasági miniszter tájékoztatta a frakciót a 2014-es költségvetés irányelveirõl, ami alapján megvan a fedezet a most bejelentett kedvezményekre úgy, hogy tartható legyen a kitûzött cél.

Forrás: MTI, kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint a gyermekek, a pedagógusok, a családok és a társadalom egésze nyertesei a köznevelési törvénynek. Ezt Harrach Péter frakcióvezetõ mondta szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. A kormánypárti politikus rámutatott: a köznevelési törvény rendet teremt az iskolák életében, és a változások nyertesei a gyermekek.
<--more-->
Kifejtette: nõtt az esélyegyenlõség, az állami fenntartásba vétellel az elmaradott térségben lévõ iskolák is lehetõséget kapnak a színvonal emelésére.

A Nemzeti alaptantervnek (nat) köszönhetõen a gyermekek tudása egységes, átfogó és korszerû lesz – mondta, majd kiemelte az erkölcstan- és hittanoktatás bevezetését, nevelésre gyakorolt hatását.

Harrach Péter a nyerteseket sorolva szólt még arról is, hogy sok családnak jelentenek segítséget a délutáni foglalkozások, míg a pedagógusoknak a törvény kiszámítható életpályát és szakmai támogatást jelent a pedagógiai szabadság megõrzése mellett.

Összességében a társadalom egésze nyertese a törvénynek, hiszen tagjai egészségesebbek lesznek, és visszaszoríthatóvá válnak a deviáns jelenségek.

Kitért továbbá arra, hogy nem történt tömeges pedagógus-elbocsátás, amivel sokan riogattak, és nem zártak be egyetlen iskolát sem, megvan ugyanakkor a lehetõsége annak, hogy az elõzõ kormány alatt bezárt intézmények újrainduljanak.

Harrach Péter arról is beszélt, hogy a tanévkezdés jó hangulatát „többszólamú kórus” próbálja elrontani. Ennek egyik szólamát az örök pesszimisták szólaltatják meg, míg a másikat az ellenérdekeltek, akik között ott lehetnek a megszüntetett „tankönyvbiznisz” képviselõi, a harmadik szólam képviselõi pedig az ideológusok, „akiknek feláll a hátán a szõr, ha rendezett világgal találkoznak.”

Michl József országgyûlési képviselõ kiemelte: újra megerõsítették, hogy mi az a minimális tudásszint, amit minden iskolába járó gyermeknek el kell érnie.

A pedagógus-életpályával összefüggésben arról szólt, hogy az idei tanévtõl indul a pedagógusok minõsítési rendszere is, amelynek során a bértáblán felsõbb fokozatba léphetnek. Az elsõ szakasz 2018-ban zárul, azok, akik most a Pedagógus 1 fokozatba kerültek eddig biztosíthatják továbblépésüket.

Hozzátette: az új munkarendnek köszönhetõen az eddigi 28 órához képest 22-26 óra között lehet az az óraszám, amit az iskolában töltenek a pedagógusok a gyerekekkel, ez pedig azt jelenti, hogy további pedagógusokra is szükség lehet az intézményekben.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Szob városa is csatlakozott a „Segítõ kezek az idõsek otthoni biztonságáért értékteremtõ közfoglalkoztatással, közösségi szolgálattal és önkéntes tevékenységgel” országos mintaprogramhoz.  Az eseményrõl Jeneiné dr. Rubovszky Csilla idõsügyi miniszteri biztos asszony, Harrach Péter helyi képviselõ, KDNP frakcióvezetõ, és Remitzky Zoltán, Szob város polgármestere tartott sajtótájékoztatót.

<--more-->
Harrach Péter bevezetõjében hangsúlyozta, a KDNP által támogatott kezdeményezés beleillik a párt emberközpontú politikájába, amely élhetõbb és a normákat követõ világot igyekszik építeni. A program 40 önkormányzatnál indul el, amelynek során 377 közfoglalkoztatottnak, kilenc hónapos idõtartamra tudnak munkát biztosítani.

Remiczky Zoltán polgármester hozzátette, Szob városa az elsõk között csatlakozott a 80 év felettieket segítõ programhoz, amellyel négy helyi embernek biztosítanak munkát.

Rubovszky Csilla miniszteri biztos ismertette az önkéntesére és közösségi szolgálatra épülõ projekt részleteit, amelyet az önkormányzatokkal együtt alakítottak ki. Mint elmondta a program négy pillérre épül, a szociális alapellátásra, a diákok 50 órás közösségi szolgálatára, a kortárs önkéntesekre, és a közfoglalkoztatottakra. Ez utóbbi kapcsán kiemelte, hogy a „segítõ kezek” elsõsorban nõknek biztosít munkalehetõséget. A miniszteri biztos úgy tapasztalja, az önálló életvitelû idõsek legnagyobb problémái a magány, és a bûncselekményektõl való félelem. A fiatalok és kortárs önkéntesek segítséget és társaságot nyújtanak, míg a BM áldozatvédelmi programja, amely szintén kapcsolódik a projekthez, az idõsek biztonságérzetét növelheti.

Brockhauser Edit
    
 

Harrach Péter körzeti képviselõ, és Vágó Sándor polgármester avatták fel Vácdukán a 120 millió forintból, 90 százalékban pályázati forrásból, kibõvített és felújított óvodát.

Mint a képviselõ köszöntõjében elmondta, nem csak a családban jó érzés, ha mindig körülvesznek minket kisgyerekek, akár a sajátunk, akár az unokánk, hanem ugyanígy a településünkön, lakóhelyünkön is. Ismertek az ország demográfiai problémái, ezért külön öröm, hogy Vácdukán bõvíteni kellet az óvodát, ahová 65 kisgyermek jár. A településre egyre több fiatal család érkezik, az õ gyermekeik együtt járnak óvodába, iskolába az itt születettekkel, ami a település életrevalóságát és jövõjét, sõt az egész nemzet érdekét szolgálja. Harrach azt is hozzátette, hogy az új nemzedékek egészséges nevelését a jó oktatási intézmények, és nem utolsó sorban a sportlétesítmények biztosítják, ezért fontos, hogy az állam az iskolákon, óvodákon kívül a sportcsarnokok építését is támogassa.

Brockhauser Edit

Harrach Péter a körzetében Pencen, Márianosztrán, és Rádon emlékezett Szent István király államalapítónkra.

<--more-->
„Szt. István király mélyen vallásos ember, de határozott és kemény államférfi volt, képes arra, hogy végigvigye a nagy társadalmi átalakításokat. Letelepítette a nomád életet élõ népet, a pogányhiedelmek helyett bevezette a keresztény hitet, az államigazgatásban kialakította a megyerendszert, a társadalomban az új normákat. A váci egyházmegyéhez tartozók külön büszkék lehetnek arra, hogy 1100 éves egyházmegyéjük, azok közé tartozik, amelyeket még Szt. István alapított.

Gyõrffy György professzor könyvében többek között leírja, hogy Szt. István kemény, már-már kegyetlen módszerei, nem az uralkodó személyiségébõl fakadtak, hanem a rend megszilárdítása, a magyarság fennmaradása érdekében. A királynak sikerült olyan törvényeket hoznia, és betartatnia, amelyek államunk ezeréves fennállását megalapozták.

Szt. István egyszerre keresztény, magyar és európai államot épített, amely mindvégig megõrizte függetlenségét. Ma Európa identitás zavarral, és értékválsággal küzd, fellazítja a normákat, nem tiszteli a hagyományos értékeket. A nemzetek feladata, hogy visszaállítsák Európa alapértékeit, de közben megõrizzék függetlenségük egy részét.

Szt. István szellemében szeretnénk az országot továbbépíteni, és megõrizni a stabilitását. Azt kívánom, hogy az ünnepen érezzük át államalapítónk személyének és munkájának nagyságát.”
 
Brockhauser Edit

Az Alföldi Vadászünnep és Csongrád Megyei Vadásznap együttes rendezvényét, a Kinizsi 2000 Mezõgazdasági Zrt., fábiánsebestyéni majorjában, a Kinizsi Parkban tartották. A vadásznapon köszöntõt mondott Harrach Péter országgyûlési képviselõ, a KDNP frakcióvezetõje.

<--more-->
-Az erdõt járó ember találkozik a természet rendjével és szépségével. A teremtett világ rendjét nem mi alkotjuk, legfeljebb felfedezzük. A politika annyiban kapcsolható ide, hogy az emberi társadalmakban ezt sokkal nehezebb megvalósítani, de Magyarország törekszik egy rendezett, és élhetõ világ megteremtésére, a hagyományos értékek, a normák és közösségek megerõsítésével. Az unióval kapcsolatos konfliktusok is részben ebbõl az ellentmondásból adódnak, hiszen Európa ma kiábrándult, és elszakadt a gyökereitõl. – mondta el többek között a politikus. Harrach végül szót ejtett a vadászattal kapcsolatos törvények szakmailag kedvezõ módosításáról is.

Az esemény fõvédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök helyettes, az Országos Magyar Vadásztani Védegylet elnöke, míg a vendéglátó Farkas Sándor országgyûlési képviselõ, a Kinizsi 2000 Zrt. vezérigazgatója volt.  A programon többek között képviseltette magát a Csongrád Megyei Kormányhivatal, és a Vidékfejlesztési Minisztérium is.

Harrach Péter a körzet parlamenti képviselõje nyitotta meg a Váchartyáni falunapokat. A politikus rövid beszédében  párhuzamot vont a helyi és családi közösségek megerõsítése, valamint az ország egészének sikere között. Mint mondta, Európa napjainkaban gazdasági és ideológiai válságát éli, ezért csak a saját utunkat járva, az önazonosságunkat megõrizve élhetjük túl a nehézségeket. Ennek része a családokat és közösségeket, illetve a hagyományos normákat erõsítõ, munkaalapú társadalom építése.

Különbséget kell tenni a homoszexualitás jelenségének megítélése, valamint az egyes emberek iránti megértés és szeretet között. a KDNP is elutasítja, hogy ideológiai és politikai célok érdekében, a hagyományos értékek fellazítására használják fel a melegeket – mondta Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt frakcióvezetõje a  Népszabadságnak reagálva  Ferenc pápa közelmúltban tett kijelentésére.

<--more-->
Ferenc pápa a Brazíliában rendezett ifjúsági világtalálkozó után újságírói kérdésre válaszolva úgy fogalmazott: „…ha valaki meleg, és az Urat keresi és jó szándékú, ki vagyok én, hogy elítéljem?” – mondta újságírói kérdésre Ferenc pápa, útban hazafelé a repülõgépen. A nemzetközi sajtó egyöntetûen elmozdulásnak tartja álláspontját e kényes kérdésben: van lap, a cseh Hospodarské Noviny, amely az eddigi legnagyobb lépésnek nevezi Ferenc kijelentését, ugyanakkor a Le Monde-tól kezdve a Süddeutsche Zeitungig rámutatnak arra, hogy Ferenc pápa nem írta felül a Bibliát.

A katolikus egyház a homoszexualitást a természeti törvénnyel ellentétesnek tartja. A katolikus tanításoknak azonban vannak olyan részei is, amelyekrõl kevesebb szó esik. A katekizmus (a hitelvek gyûjteménye) szerint „tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell fogadni” a melegeket, „kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét”. A homoszexuális emberek „arra hivatottak, hogy Isten akaratát valósítsák meg életükben, és ha keresztények, az állapotukból adódó esetleges nehézségeket egyesítsék Urunknak a kereszten hozott áldozatával”.

Harrach Péter, a KDNP alelnöke, parlamenti frakciójának vezetõje hangsúlyozta: különbséget kell tenni a homoszexualitás jelenségének megítélése, valamint az egyes emberek iránti megértés és szeretet között. Az idézett pápai kijelentés az utóbbiról, az emberek felé forduló egyházról szól. Való igaz – mondta kereszténydemokrata politikus –, hogy ebben a kényes kérdésben az egyház vezetõi nem nagyon szoktak ügyelni a különbségtételre. A pápa megnyilatkozása ilyen szempontból kétségtelenül újdonság, a hitbéli tanítások azonban változatlanok: a házasságot az egyház továbbra is csak férfi és nõ között tartja elképzelhetõnek, nem támogatja, hogy meleg párok örökbe fogadhassanak gyerekeket, a homoszexualitást a magánélet szférájába sorolja.

A pápához hasonlóan a KDNP is elutasítja, hogy ideológiai és politikai célok érdekében, a hagyományos értékek fellazítására használják fel a melegeket – mondta Harrach Péter. A kereszténydemokraták politikai és társadalmi céljai összhangban vannak a katolikus egyház tanításaival. A frakcióvezetõ nem látja indokoltnak, hogy finomítsanak a stíluson, amikor véleményt nyilvánítanak a melegek ügyérõl.

A KDNP nem egyházi szervezet, hanem párt, ennek megfelelõen a politikában megszokott eszközöket alkalmazza– jelentette ki a kereszténydemokrata politikus. Márpedig az ellenfelekkel folytatott küzdelemnek része a kemény megfogalmazás. A frakcióvezetõ szerint furcsa lenne, ha a KDNP-sek politikus létükre úgy beszélnének, mint a hitéleti kérdésekben megnyilvánuló egyházi emberek

A katolikus egyház a homoszexualitást a természeti törvénnyel ellentétesnek tartja. A katolikus tanításoknak azonban vannak olyan részei is, amelyekrõl kevesebb szó esik. A katekizmus (a hitelvek gyûjteménye) szerint „tisztelettel, együttérzéssel és gyengédséggel kell fogadni” a melegeket, „kerülni kell velük kapcsolatban az igazságtalan megkülönböztetés minden jelét”. A homoszexuális emberek „arra hivatottak, hogy Isten akaratát valósítsák meg életükben, és ha keresztények, az állapotukból adódó esetleges nehézségeket egyesítsék Urunknak a kereszten hozott áldozatával”.

Forrás: nol.hu, kdnp.hu