Semjén Zsolt látogatása a Pest megyei választmánynál
B.E.
B.E.
Harrach Péter közlése szerint a rapõrtõrök a sarkalatos törvények iránt érdeklõdtek, s erre válaszul õ ismertette azokat a törvényeket, amelyek kidolgozásáért a KDNP felel, különös tekintettel az egyházügyi és a családok védelmérõl szóló jogszabályokra. Beszámolt az elõszületek során folytatott egyeztetésekrõl, amelyeket az egyházakkal, illetve a családokat képviselõ civil szervezetekkel folytattak. A jelentéstevõk kérdeztek a Költségvetési Tanácsról is, válaszában – mint a KDNP-s politikus elmondta – õ a független szakértõk véleményének fontosságát hangsúlyozta.
Harrach Pétert követõen Schiffer Andrással, az LMP frakcióvezetõjével találkoztak a jelentéstevõk. Szerdán az MSZP képviselõivel találkoztak a rapõrtõrök. Szabó Vilmos országgyûlési képviselõ a találkozó után azt mondta, hogy szó esett az alkotmányozásról, az új alaptörvényrõl, a médiatörvényrõl, a média világában zajló folyamatokról, és tájékoztatták a raportõröket az elmúlt egy évben történt politikai elbocsátásokról, tisztogatásokról. Bárándy Gergely (MSZP) azt mondta,nagyon ritka, hogy az ET monitoring bizottsága egy uniós országba látogat “a demokráciadeficit miatt”, és “sajnos Magyarországot ez elérte”. Hangsúlyozta azt is, hogy õk csak tényadatokat szolgáltattak a monitoring bizottság tagjainak, s nem tettek hozzá “politikai érvelést, értékelést”.
Pénteken a raportõrök Kövér László házelnökkel és a Jobbik frakcióvezetõ-helyettesével, Gyöngyösi Mártonnal tárgyalnak. A PACE sajtószolgálata korábban úgy tájékoztatott: a két jelentéstevõt – a svéd Kerstin Lundgrent és cseh Jana Fischerovát – azért jelölték ki, hogy véleményezze a Magyarországgal kapcsolatos monitoring eljárás megkezdésére vonatkozó indítványt. A raportõrök “kellõ idõben” megküldik értékelésüket a parlamenti közgyûlés elnökét, alelnökeit, frakcióvezetõit és a bizottsági elnökeit tömörítõ irodának.
Az úgynevezett monitoring eljárás megindítását januárban kezdeményezték; a PACE 24 tagja által aláírt indítvány szerint közelmúltbeli magyarországi fejlemények “komoly aggodalmakra” adnak okot az emberi jogok, a jogállamiság és a demokratikus intézmények mûködése tekintetében. Az MSZP úgy tájékoztatta az MTI-t a szerdai megbeszélés után, hogy a monitoring eljárás megindítása ügyében õsszel lesz döntés.
Szerzõ: MTI
kdnp.hu
Forrás: MTI
A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta: a KDNP szövetségben gondolkodik, elítéli a pártsovinizmust, saját köreiben éppúgy, mint más pártoknál, mert ez gyengíti a szövetséget és nehezíti a közös cél elérését. A Fidesz néppárt, szociológiai és eszmei szempontból is sokszínû. A KDNP világnézeti párt, erõs eszmei szempontokkal, a keresztény értékrend radikális képviseletére vállalkozik. Tudomásul vesszük, hogy a nagy átalakulást egy személynek kell vezényelnie, a miniszterelnöknek, s ha az õ szempontja úgy kívánja engedünk, még ha az érveivel vitatkozunk is.
A KDNP támogatottságával kapcsolatban Harrach Péter elmondta, a párt a szövetség mögé állította támogatóit. Önálló indulás esetén annakidején a KDNP 6-7 százalékot hozott, Harrach szerint egy jól elõkészített választással ma is el tudnák érni ezt az eredményt.
Harrach Péter úgy folytatta beszédét, a miniszterelnök horgonyhoz hasonlította a kereszténydemokratákat, ami biztos alaphoz köti a hajót, hogy ne játszanak vele a hullámok. Ez esetben a Fidesz-t mozdonyhoz lehet hasonlítani, amely a szövetség kocsijait húzza. Ezt bizonyítja, hogy a KDNP annakidején a Fideszbe kapaszkodva állhatott talpra. Támaszt nyújtó kéz ma is: erõsen fogja a mienket – fogalmazott a kereszténydemokraták frakcióvezetõje.
Harrach beszédében kitért a keresztény-szociális törekvésekre is. Ezzel kapcsolatban elmondta: Európában két világ áll egymással szemben: a hagyományos értékeket, a normákat és a közösségeket képviseli, a másik ezek gyengítésén dolgozik. A KDNP az elõbbihez tartozik, természetesen nyitottan minden újra, megértve a normákkal viaskodó embert és tisztelve a közösséget alkotó személy méltóságát. A közjóért dolgozunk és a társadalmi igazságosságot képviseljük. A munkavállalók oldalán állunk, a segélyre pályázókat megdolgoztatnánk, de a tényleges segítségre szorulókat megvédjük.
A jövõ közös feladata megküzdeni a politikai ellenfelek örökségével és együtt építeni egy új Magyarországot. Mi kereszténydemokraták szövetségben gondolkodunk, egyenrangú, de nem egyenlõ súlyú partnerek kívánunk lenni a munkában. A közös nemzeti célok érdekében dolgozunk, ezért erõfeszítést és áldozatot is vállalunk, ellenfeleinknek pedig azt üzenjük: ne reménykedjenek, hogy szembe tudnak minket állítani a Fidesszel – zárta beszédét a KDNP frakcióvezetõje.
kdnp.hu
Forrás: MTI, fidesz.hu
B.E.
Harrach Péter, a Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciójának vezetõje arról szólt, hogy II. János Pál hosszú pápasága alatt „olyan személyiség bontakozott ki elõttünk, aki nemcsak diplomáciai képességeivel, bölcsességével és mély hitével, emberségével keltett szimpátiát a világban, hanem az egyházat is békében és fegyelemben tudta megõrizni”. Mint mondta, a magyar nemzet köszönettel tartozik neki, fontos szerepet játszott abban a folyamatban, amely a kommunista rendszer lebontásához és egy új világ felépítéséhez vezetett.
„Az õ eszköze kulturális ellenállás volt, s Lengyelország nehéz pillanatában az õ bölcsessége, diplomáciai érzéke és embersége tudta olyan irányba terelni az eseményeket, hogy végül a rendszer felbomlott” – tette hozzá.
A Szent Erzsébet téren felállított, süttõi mészkõbõl készült egészalakos szobor Páljános Ervin szentendrei mûvész alkotása.
II. János Pál 1978 és 2005 között, a 264. római pápaként ült Szent Péter trónján. A lengyel származású Karol Józef Wojtyla 1920-ban született Wadowicében. 1946-os pappá szentelése után Rómában, a pápai egyetemen szerzett teológiai doktorátust. Rövid ideig falusi segédlelkész, majd Krakkóban káplán volt. 1958-ban címzetes püspök, 1964-ben Krakkó érseke és metropolitája lett, 1967-ben VI. Pál pápa bíborosi rangra emelte. 1978. október 16-án választották katolikus egyházfõvé.
II. János Pál megreformálta a kánonjogot, a katolikus egyház törvénykönyvét, elkészíttette az új katolikus katekizmust. Bocsánatot kért a katolikus egyház múltbéli bûneiért, s szót emelt az emberi jogokért. A 264 katolikus egyházfõ közül csak Szent Péter és IX. Pius ült nála hosszabb ideig a pápai trónon. Õ volt a legtöbbet utazó pápa: 104 külföldi látogatása során 129 országot keresett fel. Magyarországon két alkalommal járt: 1991-ben és 1996-ban.
2005. április 2-án, 85 éves korában halt meg. Két hónap múlva utódja, XVI. Benedek megindította a boldoggá avatási eljárást. II. János Pált 2011. május 1-jén avatták boldoggá a Vatikánban.
kdnp.hu, MTI
Harrach Péter hangsúlyozta, hogy Vác kereszténydemokrata polgármestere alkalmas arra, hogy megõrizze a patinás, püspöki város hagyományait, és kivezesse azt a nehéz gazdasági helyzetbõl. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a feladat elengedhetetlenné teszi a Fidesz és a KDNP együttmûködését.
A KDNP Pest megyei alapszervezeteibõl, 19 településrõl érkeztek vendégek a választmányi rendezvényre. Harrach Péter vezette a kerekasztal beszélgetést, amelyen a keresztény társadalmi felelõsségrõl Nemes György piarista tanár, Fónagy Miklós református esperes, Fischl Vilmos evangélikus, és Meláth Attila baptista lelkész fejtették ki véleményüket.
Több más mellett abban valamennyi felszólaló egyetértett, hogy a társadalmat nem lehet az egyháztól elválasztani, hiszen a hívõ ember is tagja annak, és részese a közéletnek.
Brockhauser Edit
-Ez a mai a valódi nemzeti összetartozás ünnepe, jogi aktus és egyben családi ünnep is. Talán a mindennapokban nem hoz változást az állampolgársági igazolvány, de a nemzeti tudatunkban, identitásunkban mindenképp. Fontos, hogy a jövõ cselekedeteiben is megmaradjon ez a tudat, és életképes legyen a nemzet, szülessen minél több gyermek, akár a szülõföldön maradó, akár az anyaországba térõ családoknál. – mondta el többek között Harrach Péter.
B.E.