A KDNP frakcióvezetõje szerint azok tiltakoznak a nemzeti együttmûködésrõl szóló politikai nyilatkozat kifüggesztése ellen, akiknek a nemzeti összefogás problémát jelent. Arra a felvetésre, hogy diktatórikus idõk jutnak sokak eszébe a kötelezõ kifüggesztés nyomán, Harrach Péter a Klubrádió Reggeli gyors c. mûsorában úgy válaszolt: a politikai nyilatkozat nem egy diktatórikus rendszer eszmeiségét tükrözi, szerinte senki nem tiltakozna, ha az alkotmány szövegérõl volna szó. Andrassew Iván a Klubrádió munkatársa szerint a legnagyobb baj ezzel az “akcióval”, hogy nincs is nemzeti együttmûködés. Ellenben van attak, lerohanás, tárgyalások, egyeztetések nélkül.
<--more-->
Úgy fogalmazott: egy olyan átfogó, az országot érintõ megújulásról van szó, hogy ezt ily módon érdemes hangsúlyozni, mivel sok ember megfordul a közhivatalokban. Közben a Szabad Emberek Magyarországért arra kér minden, a saját települése és a jogállamiság mellett elkötelezett polgármestert, hogy ne függessze ki az önkormányzatokban a Nemzeti Együttmûködésrõl szóló országgyûlési politikai nyilatkozatot.

Harrach Péter felhívta a figyelmet: lehet, hogy az MSZ és az LMP nemet mondott a politikai nyilatkozatra, de kétharmados döntés alapján fogadták el, így lehet a szövegben fogalmazni az egész parlament nevében.

Harrach Péter szerint az emberek mindennapjait meghatározó értékek: a munka, otthon, család – sérültek, ezeket helyre kell állítani, ez megújulás értékrendbeli alapja, melyet tudatni kell az emberekkel.
A SZEMA arra kér minden a jogállamiság mellett elkötelezett polgármestert, hogy ne függessze ki az önkormányzatokban a politikai nyilatkozatot. Közleményükben úgy fogalmaznak: az ugyanis nem az alkotmányban rögzített állami jelkép, hanem, ahogy azt neve is mutatja: politikai nyilatkozat.
Szerintük az is tarthatatlan, és alkotmányosan aggályos, hogy a közvetlenül a kormány alá tartozó közigazgatási szerveket a szöveg kifüggesztésére utasítja. Ezzel ugyanis a kormány, az õt támogató országgyûlési többség politikai hitvallását az állami jelképek szintjére emeli, megkérdõjelezhetetlennek, kizárólagosnak állítja be.

Andrassew Iván szerint lehet forradalmi lendületnek nevezni, hogy három hét alatt szinte bekebelezték az országot, az összes fontos ponton tisztogatást rendeztek, de emlékeztetett: elõfordult már nem egyszer hazánkban, hogy a diktatúrát forradalomnak nevezték és Hruscsov képe is lógott egy ideig az iskolák falán.

(Klubrádió)

 

Kapcsolódó hanganyag

Elõterjesztõ:
Orbán Viktor (Fidesz)
Lázár János (Fidesz)
Dr. Semjén Zsolt (KDNP)
Harrach Péter (KDNP)„Legyen béke, szabadság és egyetértés”A XXI. század elsõ évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét.

A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsõséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdõdött. A küzdelem a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül szabadság helyett kiszolgáltatottságba, önállóság helyett eladósodásba, felemelkedés helyett szegénységbe, remény, bizakodás és testvériség helyett mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott. A magyar nemzet 2010 tavaszán újra összegyûjtötte életerejét, és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy ezt az alkotmányos keretek között megvívott forradalmat elismeri és tiszteletben tartja.

Az Országgyûlés kinyilvánítja, hogy az áprilisi választásokon új társadalmi szerzõdés született, amellyel a magyarok egy új rendszer, a Nemzeti Együttmûködés Rendszerének megalapításáról döntöttek . A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyûlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsák azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a Nemzeti Együttmûködés Rendszerét.

Mi, a Magyar Országgyûlés képviselõi kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínû magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövõnk tartóoszlopai .

A Nemzeti Együttmûködés Rendszere minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élõ magyarok. Lehetõség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.

Szilárd meggyõzõdésünk, hogy a Nemzeti Együttmûködés Rendszerében megtestesülõ összefogással, képesek leszünk megváltoztatni Magyarország jövõjét, erõssé és sikeressé tenni hazánkat. Ez a roppant erõket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemû, vallású, politikai nézetû, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetõséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következõ éveit.

A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakcióvezetõje szerint Schmitt Pál alkalmas köztársasági elnöknek – nyilatkozta Harrach Péter miután a miniszterelnök szóvivõje bejelentette: Orbán Viktor azt javasolta a Fidesz-KDNP-frakciószövetségnek, hogy Schmitt Pál házelnököt jelöljék, majd válasszák meg államfõnek.
<--more-->
Harrach Péter azt mondta, a miniszterelnök-pártelnök a jelölésrõl szóló levelet eljuttatta Lázár Jánosnak, a Fidesz, valamint Harrach Péternek, a KDNP képviselõcsoportja vezetõjének, és arra kérte õket, hogy a frakciószövetség csütörtök délutáni ülésén ismertessék annak tartalmát a képviselõkkel.
    
Harrach Péter elmondta, megkapta a levelet, és a végleges álláspontjukat a csütörtöki közös frakcióülésen alakítják ki.
    
Kifejtette: személy szerint támogatja Schmitt Pál jelölését és reményei szerint ezzel a KDNP-frakció is egyetért majd.
    
A kereszténydemokrata politikus kiemelte: a köztársasági elnökkel szemben az a határozott elvárásuk, hogy a nemzet egységét képes legyen megjeleníteni, s az eddigi életútjának legyen olyan – akár politikán kívüli – teljesítménye, ami alkalmassá teszi e feladat ellátására.
    
Harrach Péter azt mondta, úgy érzi, ezeknek a szempontoknak és az elvárt személyiségjegyeknek Schmitt Pál megfelel. A jelenlegi házelnököt úgy jellemezte, hogy nem konfrontatív, hanem egységet teremtõ személyiség, van az életében politikán kívüli teljesítmény. A sport- és a politikai diplomácia területén egyaránt tapasztalattal rendelkezik, és van vezetõi gyakorlata – tette hozzá.
   
 Megjegyezte: az utóbbi két köztársasági elnök a tudomány világából jött, mindketten „súlyos egyéniségek” voltak. Schmitt Pál inkább a gyakorlat világából érkezik, ami egyfajta „emberközeli pozíció”. A KDNP-s politikus a jelölt dinamizmusát, egységteremtõ képességét és kompromisszumkészségét emelte ki. Ezek alkalmassá teszik arra, hogy képviselje a magyar társadalom egészének érdekeit és megjelenítse a nemzet egységét – értékelte Harrach Péter.

kdnp.hu
Forrás: MTI

A politikai pártok az év hátralévõ részében 223 millió forinttal kapnának kevesebb költségvetési támogatást a 2010-es büdzsérõl szóló törvényben szereplõ elõirányzathoz képest – mondta Harrach Péter a Lázár János fideszes frakcióvezetõvel közösen jegyzett javaslatát ismertetve a parlamentben. Mint mondta: ez egy olyan módosítás, amit a parlament minden pártja támogathat, úgy ahogy a kétszáz fõs parlamentrõl szóló változtatást is. Ez a politikai elit önmagán kezdett korlátozása, ami elsõ lépés kell, hogy legyen az ország rendbetételéhez.
<--more-->
Az idei évi költségvetés adott, meglehetõsen rövid a takaró, ebben az évben nagyot nyújtózkodni nem lehet – fogalmazott Harrach Péter, hozzátéve: fokozatosan ki kell lábalni abból a helyzetbõl, amibe az elmúlt nyolc év hibás kormányzása juttatta az országot.

A kereszténydemokrata képviselõcsoport vezetõje a költségvetési törvénynek a pártok támogatását érintõ módosítását ismertetve kifejtette: a 2010-es elõirányzat, amely a választási eredmények alapján módosult, 2 milliárd 548 millió forint. Az elsõ öt hónapban ebbõl 1 milliárd 60 millió forintot fizettek ki, míg a ki nem utalt támogatás a hatodiktól a tizenkettedik hónapig 1 milliárd 486 millió forint. Ennek a tizenöt százaléka pontosan 223 millió forint, ennyivel kapnának kevesebbet a pártok az év hátralévõ részében, azaz a csökkentett összeg, 1,263 milliárd forint lesz.

Forrás: MTI, kdnp.hu

Márianosztrán immár 15. alkalommal tartották meg a falunapot. A kis település országos ismertségét az egykori kolostorépületben lévõ börtönének köszönheti. A XVIII. századi pálos rendház, 1858 óta fegyintézet, elõször nõi fogvatartottak részére apácák felügyeletével, majd a hatvanas évektõl férfi elítéltek börtöneként mûködik. A kolostor mellé épült Magyarok Nagyasszonya templom is joggal vonzza a turistákat.

 

 

<--more-->
A számtalan színes programot felsorakoztató falunap megnyitóján, a körzet parlamenti képviselõje Harrach Péter, köszöntõjében a közösségek fontosságáról beszélt.

-Minden kisközösség a nemzeti közösség egészének a része, és nem mindegy, hogy milyen képet, és értékrendet mutat magáról a külvilágnak. Különösen érdekes ez annak fényében, hogy hamarosan Magyarország lesz az unió soros elnöke. Az ilyen rendezvények egy-egy falu sajátosságait, az itt élõk munkáját, kultúráját, történelmét elevenítik meg. A vidék Magyarországának, a kistelepülések élhetõségének, jellemzõ arculatának megóvása, az Orbán kormány legfontosabb céljai között szerepel. Az ország nehéz helyzetben van, egyenlõre a túlélésért kell küzdenie, de a remény megvan arra, hogy újra olyan világot teremthetünk, amelyben az értékek és a normák a fontosak, legyen szó a munkáról, családról, vagy a szociális biztonságról. A siker feltétele az is, hogy a magyarok nemzeti önbecsülése és saját magukba vetett hite is visszatérjen. – fogalmazott a politikus. Hozzátette, reméli Márianosztrán is megvalósulnak ezek a célok.

B.E.

Az Országgyûlés hétfõn döntött a választási kampányok lerövidítésérõl, a kisebbségi önkormányzati képviselõk létszámának csökkentésérõl, a közoktatási törvény módosításáról és arról, hogy minden általános választás elõtt megújul az Országos Választási Bizottság. Elfogadta az Országgyûlés a fideszes médiacsomag három eleméhez benyújtott, az elõterjesztõ által támogatott módosító indítványokat, az ellenzék több javaslatot is támogatott. Bagdy Gábor azt kérdezte, mekkora adósságot hagyott örökül a Malévnál az elõzõ kormány. Harrach Péter a kilakoltatásokról beszélve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány április 16-tól nem hosszabbította meg a lakások árverezési tilalmát. Az Országgyûlésben napirend elõtt Schmitt Pál házelnök megemlékezett arról, hogy 1991. június 19-én az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarország területét.

Harrach Péter (KDNP) a kilakoltatásokról beszélve azt mondta, hogy a Bajnai-kormány április 16-tól nem hosszabbította meg a lakások árverezési tilalmát. Szavai szerint most úgy tûnik, hogy a politika megtalálta a megoldást, mert a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság létrehozásával egyénre szabva elérik, hogy a családoknak megmaradjon az otthona. Réthelyi Miklós nemzeti erõforrásokért felelõs miniszter kijelentette, hogy a szocialisták gazdaságpolitikája miatt a forint árfolyama jelentõsen romlott, a devizaalapú hitelek rövid idõ alatt és drasztikus mértékben megnõttek és a probléma százezreket érint. Leszögezte, a kormány olyan jelzáloghitelezési rendszert akar teremteni, amely nem fogadja el a kilakoltatásokat.

forrás: MTI / kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt frakciójának polgármesterei mozgalmat indítottak az árvízkárosult családok megsegítésére, egy település egy árvízkárosult családnak kíván segíteni – közölte Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje, a Hoffman Pállal és Móring József Attilával közösen tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette: a frakció is részt vesz az akcióban, minden frakciótag anyagilag is hozzájárult a kezdeményezéshez, valamint a Barankovics Alapítvány is felajánlott ötmillió forintot az árvízkárosult gyermekek táboroztatására.

 

 

<--more-->
Hoffman Pál, a KDNP országgyûlési képviselõje, Tököl polgármestere, a kezdeményezés ötletgazdája elmondta: az emberekben igen is van felelõsségtudat és törekvés arra, hogy a bajba jutott családok ne maradjanak magukra és közben a munkában a támogató közösség, település is erõsödik. Mint mondta: az ötlet lényege, hogy a város összefogásával egy árvízkárosult család házát teljes mértékben helyrehozzák. Tököl önkormányzata a kezdéshez egy ötmillió forintos keretet biztosít, de emellett már most több vállalkozás is jelentkezett, van olyan amelyik építõanyagot ajánlott fel, míg mások munkaerõvel tudnak hozzájárulni az újjáépítéshez. Elmondta azt is, hogy a település polgárõrei, a helyi gazdakörök, és maguk a képviselõk is részt vesznek majd a munkában. A tájékoztatón elhangzott, hogy a többi frakció polgármester-képviselõit is kérik, hogy támogassák a kezdeményezést. Hoffmann Pál közölte, hogy Százhalombatta polgármestere már jelezte is az akcióhoz való csatlakozásukat.   

Móring József Attila, a KDNP országgyûlési képviselõje, Somogyvár polgármestere elmondta: Pamuk és Somogyvámos polgármesterével és egy 15 fõs csapattal együtt épp úton vannak Felsõzsolca felé, ahová 15 ezer palack ásványvizet visznek. Mint mondta: Bús Balázs (Óbuda-Békásmegyer), Földi László (Cegléd), Habis László (Eger), Michl József (Tata) és Szászfalvi László (Csurgó) polgármesterek mellett immáron Tóth Csaba (Pamuk) és Böröcz János (Somogyvámos) polgármesterek is csatlakoztak az akcióhoz, és ez a tábor napról-napra nõ.

kdnp.hu

Mielõbb napirendre tûzetné az Országgyûlésben a Kereszténydemokrata Néppárt az adományok áfa-mentességének visszaállításáról szóló javaslatot. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje elmondta: ha házszabálytól eltérésre van szükség ahhoz, hogy jövõ héten napirendre kerülhessen a javaslat, akkor õ ezt kezdeményezni és sürgetni fogja.
<--more-->
Felidézte, hogy a kormányfõ kedden a parlamentben a sürgõs intézkedések között említette az adományok áfa-mentességének visszaállítását, amit az elõzõ kabinet szüntetett meg. Azt mondta, az a véleménye, hogy ebben a kérdésben a házszabály alóli felmentést meg kell adnia parlamentnek, ehhez négyötödös többségre van szükség.
    
A kereszténydemokrata politikus azzal kapcsolatban, hogy KDNP-s polgármesterek akciót indítottak, melynek keretében az árvíz sújtotta településeken segítséget nyújtanak egy-egy ház felépítéséhez, vagy felújításához, azt mondta: amikor a felajánlott építõanyagokat felhasználják, valószínûleg az adományok áfa-mentességérõl szóló jogszabály már ismét érvényben lehet.

Forrás: MTI

kdnp.hu

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szerint a társadalmi igazságosság érvényesült a kormányfõ által kedden a parlamentben meghirdetett elsõ gazdasági akciótervben.

Harrach Péter azt mondta, sok érdeket fog sérteni a program a magyar társadalomban, de nem a kisemberekét. A pénzügyi egyensúly megteremtésében, a gazdasági talpra állításában mindenki vegyen részt, ne csak a kisemberek – szögezte le a KDNP-s politikus. Ezt szolgálja – mint kifejtette – a hitelintézeti járulék növekedése, a bankok megadóztatása.
<--more-->
Megemlítette a magas végkielégítések megadóztatását célzó intézkedést, a fizetési plafon bevezetését az állami szférában, a bértömeg gazdálkodást és annak tizenöt százalékos csökkentését, illetve az igazgatóságok számának mérséklését.

Külön üdvözölte a családi adózás bevezetését, amelyet – mint felidézte -, a KDNP terjesztett be. Pozitív intézkedésként említette a kisadók eltörlését, amely kisvállalkozók érdekét szolgálja. Különösen fontos lenne minél elõbb megvalósítani az adományok áfájának eltörlését – jegyezte meg.

Szólt még a közüzemi díjak és kilakoltatási moratórium meghosszabbításáról, s hivatkozott a családok csõdvédelmérõl szóló szintén kereszténydemokrata indítványra. Utóbbi érdekében született meg a Nemzeti Eszközkezelõ Társaság – mutatott rá. Fontos intézkedésnek nevezte a másodlagos élelmiszervizsgálatot, és az elburjánzott hatósági engedélyek visszafogását.

Harrach Péter a kormányfõi beszéd lényeges mondanivalójának nevezte, hogy nem toldozgatni-foldozgatni kell, hanem a rendszert átalakítani.

A kereszténydemokrata frakció elsõ embere az elhangzottakban a magyar emberek véleményét látta tükrözõdni, s mint mondta, világos értékrend jelent meg és a társadalmi igazságosság szempontja érvényesült. Az volt a benyomása, végre van gazdája közös dolgainknak, az elmúlt nyolc évben ugyanis nem volt. A program egésze szolgálja a gazdaság talpra állítását, a társadalom egészségesebbé tételét – summázta Harrach Péter.

A kormánypárti politikus az LMP frakcióvezetõjének felszólalását úgy értékelte, mint pozitív javaslataik finomítására tett indítvány.
(MTI)

Trianon emléknapja a gyász, de egyben a reménység ünnepe is. A Trianoni magyar küldöttség vezetõje Gróf Apponyi Albert hiába mondta el beszédét, a jogtalanság megtörtént. A Bethleni konszolidáció azonban egy dicsõséges korszakot teremtett, ahol az ország talpra állítása érdekében, a politikai ellenfelek között is megvalósult a nemzeti egység.

<--more-->
Felmerülhet a kérdés, a keresztény értékek között, hol a helye a reményteljes  hazaszeretetnek? A keresztény társadalomképben fontos szerepe van a közösségeknek, a családtól, egészen a nemzetig. Nem csak a nemzethez, hanem a szülõföldünkhöz is kötõdünk. Akkor is, ha azt a történelem szétdarabolta.

Ma is érezzük még a következményeit a kilencven évvel ezelõtt történteknek, sok család szétszakadt, és évtizedekig nehéz volt a kapcsolattartás a határontúliakkal. De most egy új korszak kezdõdött. Az új kormány politikának a célja, hogy visszaállítsa a nemzeti önbecsülést, egészséges társadalmat teremtsen, és a gazdasági fejlõdést elindítsa. Elsõként két olyan törvényt hozott, amely ismét segít megteremteni a nemzet egységét. Kiküszöbölte a 2004. december 5. –i népszavazás által elszenvedett csorbát, a Trianon emléknappal pedig enyhítette a történelmi igazságtalanság érzetét.

Azoknak a politikusoknak, akik nem szavazták meg ezeket a törvényeket, és annak idején a nemzeti széthúzás oldalára álltak, nincs helyük a magyar közéletben.

Isten áldja a nemzetet és Magyarországot !