„Elmondhatjuk, hogy az ilyen értelemben vett munkának a nagy részén, a nehezén már túl vagyunk” – mondta a házelnök, hozzátéve: „most abban reménykedünk, hogy mindazt, amit jogi értelemben alapként leraktunk, mindazt, amit a kormányzat a gazdaságstabilizálás érdekében az elmúlt két évben megtett, az a következõ két esztendõre lehetõséget ad, hogy kapaszkodó pályára kerüljünk”.

Harrach Péter, a KDNP parlamenti frakcióvezetõje a KÉSZ szerepérõl, jelentõségérõl szólva kiemelte: „a KÉSZ egy olyan civil szervezet, amely nem direkt politikai céllal, viszont határozott értékrenddel mûködik, ezért nagyon fontosak ezek a rendezvények, ahol ugyan politikusok is szerepelnek, de mindig a nemzet egészérõl, az ország sorsáról rajtuk van szó”.

A kereszténydemokrata politikus közölte: fontosnak tartja véleményt fûzni a Demokratikus Koalíció vezetõjének történelmi egyházakat érintõ keddi bejelentéséhez, ugyanis „Gyurcsány Ferenc egy olyan megnyilatkozást tett, ami súlyosan veszélyezteti a társadalmi békét, a hívõ és nem hívõ emberek viszonyát”.

Ma nagyon fontos, hogy a magyar társadalomban meglegyen a társadalmi béke – hangsúlyozta Harrach Péter, hozzátéve: „hiszen a gazdasági nehézségeink, az országot ért támadások, a strukturális átalakítások olyan munkát, feladatot adnak számunkra, ami már nagyon nehezen viseli el a gerjesztett feszültségeket”.

A KDNP kiáll a történelmi egyházak mellett, de minden tevékenységükkel, minden politikai döntésükkel a társadalom egészének az érdekeit szolgálják – fogalmazott a frakcióvezetõ.

Lanczendorfer Erzsébet, a KÉSZ gyõri csoportjának tiszteletbeli elnöke, kereszténydemokrata országgyûlési képviselõ, a kerekasztal-beszélgetés szervezõje és levezetõje elmondta: ez a 183. kerekasztal-beszélgetés, és az érdeklõdést jól mutatja, hogy az idén 15 rendezvényük lesz, de 13 meghívásnak már csak következõ évben tudnak eleget tenni. Ez azt jelenti, hogy az 1997-ben megkezdett beszélgetések továbbra is hitelesek, az emberek nem veszítették el a közélet iránti érdeklõdésüket.

Fodor Csaba politológus, a Nézõpont Intézet munkatársa szerint „a 2014-es országgyûlési választás minden eddiginél élesebben a lehetséges miniszterelnök-jelöltek közötti hitelességi választás lesz”. Úgy vélte: a baloldali ellenzék óriási lépéshátrányban van a Fidesz–KDNP-vel szemben, ahol van egyértelmû vezetõ.

Forrás: MTI

Az Ajkai kereszténydemokrata alapszervezet rendezvényén Harrach Péter elõadásában elmondta, hogy az európai kultúra sajátos válságát éli. A dekadens állapot az ultraliberális és konzervatív értékrend szembenállásában is megnyilvánul. A Magyarországot ért uniós támadások három fronton érkeznek, egyrészt a gazdasági érdekeiket féltõ multiktól, másrészt a bukását feldolgozni képtelen hazai baloldal árulásától, harmadrészt az elõbb említett ideológiai okokból.  

-A Magyarországot padlóra küldõ Gyurcsány Ferenc támadása az egyházak ellen a nemzetközi ultraliberális törekvésekkel egybehangzóan azokat az intézményeket támadja, amelyek a rendezett világot képviselik. – hangoztatta a fórumon Harrach Péter.

Beszédében kitért a Fidesz-KDNP pártszövetség sikeres együttmûködésére, az ország megújításáért folytatott munkára, a nagy társadalmi rendszerek átalakítására és az ezzel kapcsolatos törvénykezés folyamatára.

Hangsúlyozta, hogy a KDNP keresztény szociális párt, így kormányzati munkája során a munkavállalók, a leszakadó társadalmi rétegek, és a nyugdíjasok érdekeit tartja szem elõtt. Kérdésre válaszolva példaként említette a szabad vasárnappal kapcsolatos törekvéseket, a kártyás elektromos mérõórák bevezetését, a munka törvénykönyvének a munkavállalók érdekében tett módosításait.

Az ellenzék megnyilvánulásai kapcsán szólt arról az utcai tüntetéseken megmutatkozó civil szervezõdésrõl, amely a „gyûlölet kultúrájaként” jelenik meg, de a rendre, és normákra igényes társadalmi rétegek körében nem tud népszerûségre szert tenni.

Brockhauser Edit

Marillai/Brockhauser

„Ha az a kérdés, hogy a KDNP-nek mi a véleménye az ügynöktörvényrõl, akkor ez a kérdés nem jó. Helyesen úgy hangzik: hogyan próbáljuk lezárni a múltat” – szögezte le Harrach Péter.

A politikus úgy látja, érdemes megfigyelni, kik azok az európai politikusok, akik most kettõs mércével mérnek hazánkkal szemben, és a leghangosabbak: bizony nemritkán maoista múltat hordoznak. „Nem a személyiségükkel van a baj, hanem a szellemiséggel, amit képviselnek.” Az egész kérdés lezárása tehát nem korlátozódhat csak az ügynökkérdésre, ezért támogatja a kisebbik kormánypárt a Nemzeti Emlékezet Bizottságának mint állami intézménynek a létrehozását.

Lukács Tamásm az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke hangsúlyozta: hazánk az egyetlen olyan ország, amely békés átmenettel érte el, hogy most errõl beszélünk.

„Hack Péterék elsõ javaslata nem szólt másról, mint egy adott párt hatalmáról és egy másik párt ellenállásáról, homályos fogalmakkal” – idézte fel  a kilencvenes évek derekán napirendre került SZDSZ-es kezdeményezést a kereszténydemokrata politikus. Emlékeztetett arra is, hogy a parlament ülésein rendre követeli, hogy puszta jogszabályalkotás helyett „jogrendet kell alakítani”, mégpedig úgy, hogy a múlt e nagy kérdését teljesen le lehessen zárni, különben nem marad más, mint „Verbõczy toldozgatása-foltozgatása”.

A mostani zavart helyzetet szerinte jellemzi, hogy még azt sem tudjuk pontosan, ki számít közszereplõnek; márpedig aki az, nem mondhatja azt húsz év után, hogy „na és” – utalt Horn Gyula elhíresült kijelentésére, amikor pártállami múltjával szembesítették.

Részletekbe menõen úgy látja, egyszerre több törvényt kell majd módosítani azon alapelvek mentén, hogy aki a rendszernek bármilyen formában kiszolgálója volt vagy bármilyen formában segített a hatalom fenntartásában, ne tölthessen be bizonyos tisztségeket, illetve ne kaphasson állami kitüntetést. A teljes nyilvánosság viszont – mint mondja – azért nem járható, mert a megfigyeltek emberi méltóságát szem elõtt kell tartani.

A KDNP képviselõje jelezte, örülnek annak, hogy parlamenti vitanapon is megjelenhetnek az ezzel kapcsolatos vélemények. Végül elmesélte személyes emlékét: amikor a CDU-nál járt németországi tanulmányúton, a német kereszténydemokraták úgy vélekedtek, nem önmagában a Stasi-ügynökök az érdekesek, a Stasi viszonya az orosz KGB-hez viszont annál inkább.

Lukács Tamás, az Országgyûlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának kereszténydemokrata elnöke kifejtette: a KDNP azt tartaná helyesnek, ha a megfigyeltek dönthetnének arról, hogy mi legyen a sorsa a róluk szóló adatoknak. A döntés meghozatalához biztosítani kell az érintettek számára, hogy a személyükre vonatkozó adatokat „kitakarás” nélkül megismerhessék.

Ez az egyetlen korrekt és tisztességes megoldás – jelentette ki a KDNP országgyûlési képviselõje. Hozzátette: olyan eljárásra van szükség, amely garantálja, hogy minden megfigyelt megõrizheti emberi méltóságát. Álláspontja szerint akkor lehet ezt a kérdést véglegesen lezárni, ha azok, akik segítették a diktatórikus rezsim hatalmának megtartását, akik bizonyítható módon másoknak ártottak szolgálataikkal, bizonyos tisztségeket ne tölthessenek be, és ne kaphassanak meg bizonyos kitüntetéseket.  

Lukács Tamás úgy fogalmazott: „húsz évig csak maszatolás folyt ebben a kérdésben”.  Hangsúlyozta: nem jogszabályt kell alkotni, hanem olyan jogrendet kell kialakítani, amely biztosítja, hogy egyszer és mindenkorra le lehessen zárni ezt a kérdést. Szerinte ezt úgy lehet megtenni, ha nem alkotnak olyan jogszabályokat, amelyeknek nincs következménye. A hatályos törvény sem mindenben felel meg a jogállami elveknek, „nem tudjuk ki az a közszereplõ” – jegyezte meg Országgyûlés emberi jogi bizottságának elnöke, aki úgy látta, a kérdést akkor tudják lezárni, ha adott esetben egy közszereplõ nem mondhatja: „na és”. Azért tartunk itt húsz év után, mert lehetett ezt mondani.

kdnp.hu
Forrás: MNO,MTI

Az alkotmányozás befejezõdött és a parlament a sarkalatos törvények többségét is megalkotta már. A KDNP sajátos felvállalt feladata jelenleg, hogy keresztény-szociális pártként képviselje azokat az érdekeket, amelyek az átlagemberek mindennapjait teszik elfogadhatóbbá és szebbé – fogalmazott a frakcióvezetõ. A honatya példaként a munkatörvénykönyvének elfogadását említette, ahol a KDNP-nek sikerült a védett korban lévõk és a gyermekszülés után a munkavilágába visszatérõk érdekeit megjelenítenie.

Rubovszky György, a mentelmi bizottság elnöke a parlament elõtt álló feladatok közül a büntetõ- és a polgári törvénykönyv elfogadását emelte ki. Mint mondta, a KDNP képviselõi határozottan – akár kormánytöbbséggel szemben is képviselni fogják – hogy a család egy férfi és nõ kapcsolatán nyugszik és a gyerekekkel egészül ki.

Kalmár Ferenc, a párt szegedi képviselõje hangsúlyozta, a kereszténydemokraták az emberek oldaláról igyekeznek a politikát értelmezni. A politikus a szegedi KDNP-s képviselõk által a közelmúltban elért eredmények közül a „kismamabérlet” és rakparton történõ ingyenes parkolás bevezetését említette.

Forrás: MTI

A legnehezebb pillanatban, a nemzet érdekében, félretették egyéni sérelmeiket, és összefogtak. Ma is követnünk kellene ezt a példát, hiszen ha nem is fegyverrel, de gazdasági politikai síkon most is érnek támadások bennünket külföldrõl. A hazáért közösen kell áldozatot vállalnunk.

Azt kívánom az ünneplõknek, hogy érezzük át ennek a napnak az üzenetét!”

Harrach Péter